Újra fel kellene fedeznünk Petőfi Sándort, hogy ismét az őt megillető helyére kerüljön. Március 15-én ott lesz a múzeumkertben? Ott leszünk, mint minden évben hosszú évtizedek óta. Persze a Kádár-rendszerben más volt az ünnep, akkor tüntetésként fogta fel a rendszer, ha kimentünk emlékezni a forradalom és szabadságharc hőseire, ezen belül Petőfi Sándorra. De ott voltunk, s az sem véletlen, hogy a szüleim március 15-én kereszteltek meg engem. A HÉT VERSE – Petőfi Sándor: Nemzeti dal | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Nem volt egyszerű, a pap kijött a lakásunkra, hiszen a hatvanas évek elején nem nézték jó szemmel, ha egy gyereket megkeresztelnek. De a szüleim megtették. Maguk miatt, talán egy kicsit Petőfi miatt is... A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
Nem meglepő, hogy egy másik szerénytelen nagyságunk – de hát erre mondta Muhammad Ali, hogy "nehéz szerénynek lenni, ha valaki olyan nagy, mint én" –, a később "Isten második fiának" és "magyar Mózesnek" is hívott Kossuth Lajos féltékenységében csak "kis pesti csetepaténak" nevezte a március 15-i nevezetes nap eseményeit. Úgy érezte, hogy a lánglelkű fiatalok ellopják a show-t az országgyűléseken birkózó reformkori nagyságok elől, mint ahogy meg is tették. Nem a polgári Magyarország alapjait lerakó törvények április 11-i szentesítésére emlékezünk, hanem arra a Pilvax kávéházból induló performanszsorozatra, amely egyszer és mindenkorra kijelölte, hogy miképp kell Magyarországon forradalmat koreografálni: tüzes szónoklatokkal lelkesíteni a tüntetőket, médiumot foglalni, és persze a politikai foglyokat kiszabadítani. "Talpra magyar, hí a haza! / Itt az idő, most vagy soha! / Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! Petőfi sándor talpra magyar chat. " – írta (és a legenda szerint szavalta is) Petőfi, aki azonban nem hagyott választási lehetőséget, hiszen azonnal hozzátette: "A magyarok istenére / Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk! "
Raffay Ernő Érsekújvárban, a Csemadok-székház előtti Czuczor Gergely- szobornál Raffay Ernő történész tartott ünnepi beszédet, melyben örökérvényűnek nevezte a 12 pontot, mivel úgy véli, máig mindig valamelyik időszerű volt. Ennek kifejtésénél, az egyes pontok magyarázatánál emlékeztetett például a Rotschild-dinasztia Osztrák Nemzeti Bankjára, de a szerinte öngyilkos szlovák és román amerikabarát politikára is, ami szerinte előbb-utóbb tragédiákat okoz. "Az Egyesült Államok nem véletlenül megy oda, ahova" – mondta, utalva a NATO haderők áttelepítésére az orosz-ukrán háború kapcsán, bár a háborúra egyszer sem utalt. Dicsérte viszont a magyar haderőfejlesztést, "a világ legjobb fegyverei kerülnek a magyar honvédséghez", egyébként épp a NATO égisze alatt. Petofi sandor talpra magyar. Fontosnak tartja, hogy a következő generációk gyermekeinek és unokáinak is elmagyarázzák a 12 pontot, mivel szükség van arra, hogy ismerjék a történelmünket. "A szabadság népe vagyunk. Ha csak az elmúlt 200 évet nézzük, akkor rendkívül bizakodóak lehetünk a jövőre nézve.