A jogalkotó célja világos: csökkenteni kell az épületek energiafelhasználását. Ez a cél egybeesik a mi elvárásainkkal is, hiszen egy jobb energetikai besorolású ingatlannak kevesebb a rezsije. Kevesebbet kell fűtésre-hűtésre költenünk, ha modern az otthonunk. Éves szinten több tízezer, sőt, akár több százezer forint is a zsebünkben maradhat így. További blogbejegyzések Mire jó az energetikai tanúsítvány? 2020. 09. 22. Sokan kérdezik tőlünk, hogy mire jó az energetikai tanúsítvány, miért kell megcsináltatni, mennyibe kerül, és még hosszasan sorolhatnánk az erre vonatkozó kérdéseket. Úgy döntöttünk, hogy egy hosszabb lélegzetvételű cikkben mindenre igyekszünk választ adni; ezt olvashatod az alábbiakban. Tovább olvasom
Nézze meg az energetikai tanúsítvány árát! A hatályos energetikai besorolási osztályok A lehetséges energetikai besorolási osztályok "AA++"-tól "JJ"-ig terjednek. A legjobb "minimális energiaigényű" minősítést csak a legmagasabb energiahatékonyságú ingatlanok kaphatják. A legrosszabb osztályokat (II, JJ) jellemzően a súlyosan elavult, rendkívül energiapazarló rendeltetési egységek kapják. 2022. június 30. után a "BB - Közel nulla energiaigényre (KNE) vonatkozó követelménynek megfelelő" osztály az új épületekre vonatkozó referenciaszint, tehát ha új épületet építünk, minimálisan ezt a besorolást kell teljesíteni a használatbavételi engedély megszerzéséhez. Meglévő ingatlanokra természetesen nem vonatkozik semmilyen kötelezően elérendő energetikai szint. Érdemes tudni: a minősítés 2015-ig más rendszerben történt (egy betűjelzésű szabályozás A+ és I között), az új követelményszint (dupla betűjelzés) 2016. január 1. óta van hatályban. Az egyes energetikai osztályokról részletesebben is olvashat, ha a táblázatra kattint Ha egy konkrét energetikai osztályról többet szeretne megtudni, válassza ki az alábbi táblázatban, és olvassa el részletes ismertetőnket!
Mit is értünk energetikai besorolások alatt? Talán egyszerűbb megközelíteni ezt a fogalomkört a hűtőszekrényen keresztül. Hűtője mindenkinek van és körülbelül ugyanúgy működik: leegyszerűsítve, bedugjuk a konnektorba, hűt. Viszont nem mindegy, mennyit fogyaszt, mennyire hangos. Minél kevesebbet fogyaszt, minél kevésbé hangos, annál jobb nekünk is, mert kevésbé zavaró, kevesebb pénzbe kerül, illetve a környezetnek is, mert kevesebb a fogyasztás és az általános jobb minőség kevesebb környezeti terheléssel jár. Az energiafogyasztást betűkkel és színekkel jelölik, tehát minél zöldebb, annál jobb, és nyilván mindenki ezt is keresi inkább a zajos pénznyelő helyett. A besorolás így működik lényegesen nagyobb léptékben, tehát az épületek esetében is. Az új besorolásokkal a cél, hogy a környezetre gyakorolt hatás sokkal kisebb legyen a jelenleginél – gondolhatunk itt az energiafogyasztásra vagy a károsanyag-kibocsátásra is például a hűtés-fűtés terén vagy a hulladék kezelésre – például azáltal, hogy kötelezővé teszik a megújuló energiák csatasorba állítását.
Ha 1 KW/h 35 Ft-ba kerül, akkor ez azt jelenti, hogy egy kifejezetten rossz energiaigényű 50 nm-es lakás éves fűtésköltsége minimum 875 ezer forintra rúg, de ennél inkább többe kerül. A HH energiaigényű lakások ennél azért jobbak, nagyjából a nem korszerűsített, '80-as évekbeli épületek tartománya. A cél ezeknél a lakásoknál, hogy a lehető legtöbb olyan korszerűsítést elvégezze a tulajdonos, ami a GG kategória felé tudja eltolni, azaz a négyzetméterenkénti energiaigény a jelenlegi fele legyen, de jelentős kategóriaugrást ne várjunk el. Azonban a GG kategóriára is jellemző, hogy költséges, régebbi építésű és elavult szerkezetű. Nagyjából a '90-es évek lakásállományát fedi le. Az átlagos kategóriában található az FF besorolás, a hazai lakásállományhoz képest maximum közepes fogyasztású, nem kifejezetten költséges, de hatékonynak vagy korszerűnek nem is mondható otthonok foglalnak ebben helyet. Ezek lehetnek az utólagosan szigetelt régebbi építésű, vagy kevésbé minőségi kivitellel készült újabb lakások is.