A hidrogén moláris tömege 1, 00794, az oxigéné pedig 15. 9994. Minden vízmolekulának 2 hidrogénatomja és 1 oxigénatomja van, így a víz moláris tömege megegyezik: 1, 00794 (2) + 15, 9994 (1) ≈ 18, 02 g / mol Tehát egy mol vízmolekula súlya 18, 02 gramm lenne. Átalakít Moláris tömeg, Hidrogén. A moláris tömeg fontossága A moláris tömegek azért fontosak, mert az anyagok fizikai és kémiai viselkedésének előrejelzésére használt egyenletekben szerepelnek. A legfontosabb, hogy a moláris tömeg fogalma hidat jelent az anyag tömege és mennyisége között mivel általában lehetetlen közvetlenül megszámolni, hogy hány részecske van egy anyagban. Meg tudjuk mérni a tömeget, így a moláris tömeg ismerete lehetővé teszi számunkra, hogy közvetett módon megmérjük az anyagban lévő részecskék számát az anyag tömegének mérésével. A kísérleti beállítások gyakran az molokat és a moláris tömegeket mutatják be lépésenként. Tegyük fel, hogy egy kísérlet 3 mol vizet igényel. Nem számolhatjuk közvetlenül az egyes vízmolekulákat (még akkor is túl sok időbe telne, ha tehetnénk), ezért inkább a víz moláris tömegére támaszkodhatunk, hogy kiderítsük, mennyi vízre van szükségünk.
1 pont 108 g/mol – A felírható egyenlet: (3, 00 − x) = 0, 0500 x + 1 pont 74, 6 58, 5 – Ebből: x = 0, 3475. 1 pont – Az anyagmennyiség-arány: (3, 00 − x) = 0, 3475: 2, 6525 = 0, 004658: 0, 04534 x: n(KCl): n(NaCl) = 74, 6 58, 5 74, 6 58, 5 n(KCl): n(NaCl) = 1, 00: 9, 73. 1 pont [A feladat úgy is megoldható, hogy közvetlenül anyagmennyiségekre vezetünk be ismeretlent: y mol KCl és z mol NaCl. Ekkor a felírható két egyenlet: 74, 6y + 58, 5z = 3, 00 (3 pont) y + z = 0, 0500 (3 pont) ebből: y = 0, 004658 és z = 0, 04534 (1 pont) ebből y: z = 0, 004658: 0, 04534 = 1, 00: 9, 73 (1 pont)] 10 pont 61. – pH = 2, 00 → [H+] = 1, 00 · 10–2 mol/dm3, pH = 3, 00 → [H+] = 1, 00 · 10–3 mol/dm3. 1 pont – –2 3 – pH = 12, 00 → pOH = 2, 00 → [OH] = 1, 00 · 10 mol/dm. Móltömeg a hidrogén: nehéz és könnyű. 2 pont – Azonos, pl. V térfogatokat véve: 1, 00 · 10–2V mol H+, 1, 00 · 10–3V mol H+ és 1, 00 · 10–2V mol OH– kerül az új oldatba. 2 pont – A H+ + OH– = H2O egyenlet szerint: –2 + 1, 00 · 10 V mol H és 1, 00 · 10–2V mol OH– semlegesíti egymást.
– Például a 1–1 kg gáz anyagmennyisége: 1 pont 1 pont 1 kg 1 = 0, 5 kmol, n(Cl2) = kmol 2 pont 2 kg/mol 71 1 1 = 35, 5: 1, 00 − V(H2): V(Cl2) = n(H2): n(Cl2) =: 1 pont 2 71 (Az előzetes becslés nélkül, helyesen levezetett végeredmény is maximális pontszámot ér. ) 5 pont n(H2) = 54. − A reakció lényege: NaCl → HCl (azaz 1: 1 az anyagmennyiség-arány). − A szükséges gáz térfogata kb. 4 · 500 cm3 = 2 000 cm3 = 2, 00 dm3. – anyagmennyisége: n(HCl) = 2, 00 dm 3 = 0, 0816 mol. Hydrogen morris tömege. dm 3 24, 5 mol − A 0, 0816 mol HCl-gázhoz 0, 0816 mol NaCl szükséges. – A konyhasó tömege: m(NaCl) = 0, 0816 mol · 58, 5 g/mol = 4, 77 g. − A hengert szájával felfelé kell tartanunk, mert a hidrogén-klorid nagyobb sűrűségű a levegőénél (nagyobb a moláris tömege). 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 6 pont 55. – A reakcióegyenlet (2 H2 + O2 = 2 H2O) alapján a hidrogén és az oxigén 2: 1 térfogatarányban reagál egymással. 1 pont – 100 tf-egységből 70 tf-egység marad: ez vagy hidrogén vagy oxigén. 1 pont – Az elfogyott 30 tf-egységből az egyenlet alapján 20 tf a hidrogén és 10 tf az oxigén.
1 pont – Marad 1, 00 · 10–3V mol H+. 1 pont – Az új oldat térfogata 3V. 1 pont 1, 00 ⋅ 10 −3V = 3, 33 · 10–4 mol/dm3. 1 pont 3V – Az oldat pH-ja ebből számítható: pH = –lg(3, 33 · 10–4) = 3, 5. 1 pont (Megjegyzés: ez utóbbi lépés az érettségin nem követelmény, csak ha egész számú pH jön ki. ) 10 pont – Az új oldatban: [H+] =
képződési entalpia Δ f H o 298 −92, 31 kJ mol −1 Standard moláris entrópia S o 298 186, 902 J K −1 mol −1 Hőkapacitás, C 0, 7981 J K −1 g −1 Veszélyek MSDS JT Baker MSDS Főbb veszélyek T C [3] NFPA 704 0 3 1 R mondatok R23, R35 [3] S mondatok (S1/2), S9, S26, S36/37/39, S45 [3] Öngyulladási hőmérséklet nem gyúlékony LD 50 238 mg/kg (patkány, szájon át) Rokon vegyületek Azonos kation Hidrogén-fluorid Hidrogén-bromid Hidrogén-jodid Azonos anion Kloridok Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Mennyi lehet a hidrogén - oxigén gázelegynek az átlagos moláris tömege ha.... Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz, képlete HCl. Vízben jól oldódik, vizes oldata a sósav, melyet először Basilius Valentinus állított elő a 15. században, egészen tiszta állapotban pedig Glauber. Előfordul a természetben némely vulkáni gázban és Dél-Amerika néhány folyójában, amelyek vulkáni vidéken folynak keresztül; a gyomornedvben is megtalálható, minthogy az emésztésnek igen fontos tényezője.