adótanácsadás szakértőktől! 3. Közvetlen költségek elszámolhatósága, külön számviteli nyilvántartási rendszer vezetése K+F tevékenységhez kapcsolódó adóalap csökkentés vizsgálata esetén, a legtöbb adóhatósági megállapítás a költségek elszámolhatóságához, nyilvántartásához kapcsolódik. Ilyen, a költségekkel kapcsolatban felmerült tipikus hibák a vállalkozások részéről, hogy az igazgatási költségeket helytelenül közvetlen költségként számolják el; az anyagköltségeket nem tényleges felhasználás arányában osztják meg, hanem költséghelyek között egyenlő arányban helytelenül közvetlen költségként számolják el a reprezentációs költségeket, cégautóadót, tréningeket stb. Nyilatkozattételi kötelezettség a helyi iparűzési adó csökkentés igénybevételéhez. A fenti példákból is látható, hogy K+F tevékenységhez kapcsolódó adóalap csökkentés esetén kellő szakértői hozzáértés szükséges, hogy egy adóellenőrzés során a vállalkozás számára elkerülhető legyen a jogosulatlan adóalap csökkentés és a kapcsolódó adóbírság. Iparűzési adó alapot csökkentő tételek 1. Közvetített szolgáltatásokat érintő hibák Iparűzési adó kalkuláció készítésekor sok vállalkozásnál az egyik legjelentősebb nettó árbevételt csökkentő tétel a közvetített szolgáltatások értéke.
forintnyi közpénzből lett magánvagyon. Az önkormányzatok támogatásában pedig a fideszes vezetésű városokkal kivételeztek. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége okkal és helyesen követel átlátható és elszámoltatható kompenzációs eljárást az önkormányzatok számára" – osztotta meg véleményét Karácsony Gergely főpolgármester is a MÖSZ közleményéhez csatlakozva. XXII. kerület - Budafok-Tétény | Gazdaságvédelmi akcióterv kiegészítés: további könnyítések a családoknak, megszorítások az önkormányzatoknak. A Gémesi György, gödöllői polgármester, MÖSZ-elnök aláírásával megjelent közleményben részletezik is, hogy mivel jár a hipa megfelezése: "Egyértelművé vált az is, hogy az iparűzési adó megfelezése a válság által sújtott vállalkozásoknak érdemi segítséget nem jelent, veszélyezteti azonban a kulcsfontosságú közszolgáltatások, egyebek közt a városi tömegközlekedés, a szemétszállítás, a köztisztaság, az óvodai-bölcsődei ellátás, a kulturális, egészségügyi és szociális támogatások biztosítását az ország számos településén. " Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere pedig szemléletes grafikonon mutatta meg, hogy mennyi kompenzáció járt a fideszes városoknak, és mennyi az ellenzékieknek.
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
törvény (Tao tv. ) 8. § (1) bekezdés h) pontja alapján, amely szerint az adóalapot meg kell növelni a behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés összegével, kivéve, ha elengedése magánszemély javára történik. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv. ) szerint az ajándékozási illeték tárgyát képezi a vagyoni értékű jog ingyenes átengedése [Itv. 11. § (1) bekezdés c) pont]. Magánszeméllyel szemben fennálló követelés elengedésekor illetéket nem kell fizetni, mivel ez a jogügylet mentes az illetékkötelezettség alól, ha a juttatót vagy az ajándékban részesülő magánszemélyt szja-, tb- vagy szocho-fizetési kötelezettség terheli. Amennyiben a téma felkeltette érdeklődését, további részletekkel szolgál az Adózás/Számvitel című folyóirat 2020. januári száma. ADÓZÁS/SZÁMVITEL – A szakma lapja Színes A/4-es papír alapú, nyomtatott vagy elektronikus, PDF-formátum. 40 oldal. Havi megjelenés, éves előfizetés. Kiadja a VEZINFÓ Kiadó és Tanácsadó Kft. ISSN szám: 2631-102X
§ (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény (megmentési célú támogatás, szerkezetátalakítási támogatás) sem áll fenn.
Számos buktatót hordoznak magukban, ha a vállalkozás nem tájékozott teljeskörűen és nem a törvényi előírásoknak megfelelően jár el. Adóellenőrzések során az Adóhatóság egy hármas feltételrendszer meglétét vizsgálja: 1. Kutatás-fejlesztésnek (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) minősül-e az adózó által végzett tevékenység? Tapasztalataink alapján sok vállalkozás már ezen a ponton "megbukik". Különösen fontos az innovatív jelleg vizsgálata, mert az újszerűség hiánya is elegendő, hogy a tevékenység ne kapja meg a K+F minősítést. Még akkor is így van ez, ha egyébként maga a bevezetett technológia ténylegesen hasznosnak bizonyul. 2. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység Az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival, saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység Az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival, más személy megrendelésére teljesített K+F tevékenység Kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett ( közös) K+F tevékenység Az adott kutatás-fejlesztés minősítésével kapcsolatban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH) fordulhatnak a vállalkozások, amely a fenti feltételrendszert is vizsgálja a minősítés során.