Astoria Az Astoria éjjel Ország Magyarország Település Budapest V. kerülete Budapest VII. kerülete Budapest VIII. kerülete Névadó Astoria Szálló Elhelyezkedése Astoria Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 29′ 40″, k. h. 19° 03′ 36″ Koordináták: é. 19° 03′ 36″ A Wikimédia Commons tartalmaz Astoria témájú médiaállományokat. Az Astoria egy fontos kereszteződés nem hivatalos neve Budapest Belvárosának keleti határán, a Kossuth Lajos utca, a Kiskörút és a Rákóczi út találkozásánál. A köznyelv a kereszteződést az itt található Astoria Szállóról nevezi így. Az M2-es metró ittlévő állomását már a kereszteződésről nevezték el. Fekvése [ szerkesztés] A Károly körút az Astoria felől Astoria kereszteződés, szemben a Kossuth Lajos utca a Múzeum körút felől nézve, 1956-ban Múzeum körút, Astoria szálló alja 1962-ben, még az aluljáró megépítése előtt. A gyalogosok a sarkon a felszínen várakoznak a zöld lámpa jelzésére Budapest V., VII. és VIII. kerületének határán található. Története [ szerkesztés] A pesti városfal ezen szakaszán nyílt a 15. századtól a Hatvani kapu (egyes forrásokban: Egri kapu), amely keleti irányban biztosította a Belváros forgalmát.
És még mit old meg? A járművek tekintetében semmit. Biztonságosabbá teszi a járművek számára a közlekedést a baleseti veszély szempontjából. Nagyon csekély mértékben gyorsítja a gépjárművek közlekedését, mert hiszen lámpa szabályozza, hogy meddig lehet áthaladniuk. De amikor a villamosok áthaladnak hosszában vagy keresztben, ugyanakkor a gyalogosok is áthaladhatnak. " MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései, 1963. augusztus 12., Sós György felszólalása "XI. 5-17 körül befejeződik az Astoria aluljáró építkezése. Mivel az ott folyó munka nagyon komplex jól szervezett együttműködést és munkaversenyt eredményezett, helyes lenne, ha ennek a nagy erőfeszítésnek nyilvánosságot biztosítanánk. Javasolom, hogy az Esti Hírlap foglalkozzon ezzel és közölje az építkezés befejezésének határidejét. További elképzelés, hogy az aluljáró megnyitása alkalmával egy kiállítást rendeznénk ott az építkezésre vonatkozó dokumentumokból. Ezt fel lehetne használni a közvélemény formálására. augusztus 14., Keszei Károly felszólalása
A kereszteződés közelében, a Dohány utcában található a 74-es troli végállomása. A kereszteződés az éjszakai autóbusz-hálózat központja, 13 egymáshoz hangolt menetrendű viszonylat érinti. A tervek szerint az észak–déli regionális gyorsvasútnak is lesz itt megállója. Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Nádas Péter – 1956 az Astoriánál az eseményekről Egy tankon álló tüntetők az Astoriánál, fotók a környékről [ halott link] Nádas Péter: Hágai szövegek – 1956 az Astoriánál. In: Élet és Irodalom, 2004. október 22.
Forradalom, terror, náci és kommunista titkosszolgálatok, kádári modernizáció. Budapest egyik legfontosabb közlekedési csomópontja számos jellegzetes történetet őriz a XX. századi diktatúrák világából. A mai Astoria a középkori Pest határában állt. (Az egykor itt álló Hatvani-kapu rondellájának emléktáblája 1964 óta az aluljáróban található. ) A XX. századi diktatúrák emlékei elsősorban a térnek is nevet adó szállodához kötődnek. Az 1914-ben átadott épület már 1918-ban politikai szerepet kapott, amikor az őszirózsás forradalom ideiglenes hatalmi szervének, a Nemzeti Tanácsnak a központja lett. (Ennek emléktáblája ma is olvasható. ) Károlyi Mihály és felesége a negyedik emeleten kapott szobákat, az ország ügyeit irányító testület irodáit az első emeleten rendezték be, ugyanakkor több helyiséget foglyok őrzésére is használtak. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a kommunista direktórium tagjai is az épületbe költöztek. Negyed évszázad elteltével, Magyarország német megszállását követően a szálloda rövid időre a Gestapo főhadiszállása lett.
Nem sok esély van arra, hogy Magyarországot atomtámadás érné, de ha ez bekövetkezne, akkor a budapesti metróban 220 ezer ember tudna menedéket találni — írta tegna paz portál. Persze ez csak Budapest esetében lenne megoldás, és ott is csak az emberek egy részének. De van más lehetőség is: saját bunker. Az index cikkében emlékeztet, hogy a szocializmus korszakában még nagy figyelmet fordítottak a hatóságok arra, hogy minél több helyen legyenek olyan menedékhelyek, ahol egy légicsapás vagy rakétatámadás alatt az emberek menedéket kereshetnek. Többek közt a 2-es és 3-as metrók több állomását is úgy alakították ki, hogy az ott rejtőzők akár egy atomtámadást is átvészelhessenek. A Blikk interjút készített egy korábbi BKV dolgozóval, aki az Astoria megálló szolgálati vezetőjeként az egyik legfőbb felelős lett volna vészhelyzet esetén. A rendszer ma is él, kifogástalanul működik, bármikor éles helyzetben is bevethető. Akár 220 ezer ember védelmét is képes ellátni a 2-es és a 3-as metró alagútjaiban kialakított óvóhelyi rendszer – ezt mondta Gulyás Attila, aki ismertette, hogy vészhelyzet esetén áramtalanítanák a síneket, és beterelnék az embereket az alagutakba.
A helyenként 40 méter mélyen fekvő szakasz a felszíntől hermetikusan elzárható, sőt egyes alagútrészek még egymástól is elkülöníthetőek. A felszíntől való elzárást azok a többtonnás, mintegy 80 centi vastag, léglökésálló, ólommal bélelt zsilipkapuk szolgálnák, amelyek rendszerint a mozgólépcsők tetején vannak beépítve. A metróalagutak falában fúrt, csápos kutak vannak, amelyek még ahhoz is elég vizet adnak, hogy az alagutakból nyíló mosdókat, vécéket is lehessen használni. A rendszer legfőbb parancsnoka a Fővárosi Önkormányzat Védelmi Bizottságának vezetője, vagyis maga a főpolgármester, az ő utasítására nyithatók ki például a lezárt acélzsilipek Saját bunker? Lehetünk Fogarasi árpádok, és építhetünk saját bunkert is. (fiatalabb olvasók kedvéért itt a videó az internet hőskorából). Természetesen mielőtt bárki bunkerépítésbe kezdene, tájékozódjon a helyi építési szabályokról, mert nem mindenhol engedélyeznek földalatti épületet, és nem árt például talajvizsgálatot is végeztetni. Az interneten számos bunkerépítési tanácsot találhatunk, de a kereslet-kínálat törvényei itt is érvényesek, és ahogy nőtt az érdeklődés, megjelentek olyan cégek is, amelyek bunkerek építését vállalják Magyarországon.
Budapest ostroma során az intézményt a németek kifosztották és bombatalálatokat is kapott. 1945-től azonban újra megnyitotta kapuit, az új elit szolgálatában. Visszaemlékezések szerint 1956-ban az Astoriánál a tömeg feltartóztatott egy szovjet tankoszlopot és ennek következtében spontán ünneplésre került sor. Alig fél év múlva, 1957 márciusában a Munkásőrség, itt is elhaladó, felvonulása, a berendezkedő Kádár-rezsim fontos erődemonstárciója volt. Az 1956-os forradalom megtorlását követően az első nagyobb szabású rendszerellenes megmozdulások idején (1973. március 15. ), a tüntető egyetemisták szétkergetésére szintén a környéken került sor. A rendőri oszlatások során sok fiatalt az aluljáróba szorítottak. 1963-ban ugyanis a nagy forgalmú kereszteződében nyitották meg az első belvárosi gyalogos aluljárót. A beruházás fontosságáról éles viták folytak a budapesti pártvezetésen belül is. Az építkezést számos botrány kísérte, ezért az ügyről még a legfelsőbb szinten, az MSZMP Politikai Bizottsága ülésén is tárgyaltak.