Nagy várakozással tekintettem a Hegedűs a háztetőn előadás elé, hiszen a rendező, Bozsik Yvette nevét inkább a tánckultúrából ismertem. Lechájim! – Az életre! éneklik a tósztot a színpadon, nos, a színpadra állítás valóban életrevalóra sikerült. Az alaphangot a "Hagyomány" ismert részlet adja meg, mindenki fergeteges mozgásban van, a tekintélyes létszámot megduplázza a tükörrendszer, a forgószínpad pedig még "rátesz egy lapáttal" a perpetuum mobilére. A produkcióból még három részletet emelnék ki, a kocsmai jelenet telitalálat, a zsidó feeling mellett – az ukrán ivócimboráknak köszönhetően – hirtelen "mojszejevesedik" a szín, s óriási fináléban ér véget. A másik a férfiak esküvői üveges tánca, ami a látványossága mellett koreográfiai csoda is egyben. Az álomjelenet – összemosva egy Walpurgis-éj kavalkádjával – egy Hieronymus Bosch-i látomás fekete fehérben. "A nyári bemutató előtt nagyon intenzíven dolgoztunk, de öt hónap azóta csak eltelt, s fel kellett újítani a darabot – avat be a műhelymunkába a főszereplő, Dézsy Szabó Gábor, aki Tevje figuráját személyesítette meg a főpróbán.
Pedig boldogan is tudnánk egymás mellett élni. " Golde feleségének szerepében Kalocsai Zsuzsát láthatták a nézők, aki szerint "…az egymás iránti tolerancia fontossága az egyik mondanivaló. A másik pedig, hogy bár az ember gyökerei, identitása fontos, de a legfontosabb a világon a szeretet, mert az mindent legyőz. " A Budapesti Operettszínház majdnem teljes társulatát, az Énekkart és a Balettkart is felvonultató monumentális előadást a bemutató első estéjén Pfeiffer Gyula Főzeneigazgató vezényelte, a második előadást pedig Tassonyi Zsolt karmester. További előadások:
Összegzésül, a rendező, s a szereplők emlékezeteset alkottak, kiváló előadásnak lehettem részese. Mivel az írás a hanuka időszakában jelenik meg, igyunk mi is az ő, s a társulat egészségére: Lechájim! – Az életre! (Csermák Zoltán/Felvidé)