Ezen A Napon &Raquo; Ultimátumot Intézett Az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiához Ferenc Ferdinánd Főherceg Meggyilkolása Miatt.

Saturday, 18-May-24 17:31:47 UTC

Ami tény, a könyvtárában helyet kaptak Jókai Mór és Mikszáth Kálmán kötetei. Szerette Petőfi Sándor verseit, a Szeptember végén című költeményt németre is lefordíttatta. Tetszett neki a János vitéz és Arany János költészete is. 1914-ben a feleségével együtt Szarajevóba látogatott, ahol kora délelőtt egy sikertelen merényletet követtek el ellenük. Nem sokkal később aztán Gavrilo Princip Ferenc Ferdinánd és Zsófia életét is kioltotta a pisztolyával. Ferenc ferdinánd meggyilkolása. A merénylet következményeként kitört az I. világháború. Gavrilo Princip, Ferenc Ferdinánd gyilkosa/ Fotó Wikipedia Ferenc Ferdinánd csupán 50 esztendősen halt meg. Nem adatott meg neki, hogy bebizonyítsa, feleslegesen tartottak az uralkodásától. Egy esetben a következőket mondta a kritikus magyar újságcikkekkel kapcsolatban: "Írjanak, amit akarnak. Ha eljön az ideje, majd kiderül úgyis, hogy félreismertek. " Soha nem jöhetett el… (Ez is érdekelheti: Ez nem ember, hanem virágnév: Juhász Jácint, akit elfelejtettek a rendezők) Ferenc Ferdinánd Petőfi Sándor I. világháború újságmúzeum trónörökös

  1. Ferenc Ferdinánd 1913-as főherceg meggyilkolása
  2. Ki kicsoda – Ferenc Ferdinánd

Ferenc Ferdinánd 1913-As Főherceg Meggyilkolása

Kihallgatásakor kijelentette, hogy büntársai nincsenek, s az egész kihallgatás folyamán igen cinikusan viselkedett. Amikor a bombamerényletet elkövette, a Müljascka folyóba vetette magát, de néhány rendőr és sokan a közönség köréből utána ugrottak és elfogták. A merénylet után a főherceg a városházára hajtatott, ahol különböző személyiségekkel beszélgetett. Megállapítást nyer, hogy a város polgármestere kérte a trónörököst, hogy a mai programmot ne tartsa be, ne folytassa utját, de a főherceg a leghatározottabban kijelentette. Ki kicsoda – Ferenc Ferdinánd. - Okaim vannak, hogy programmomat végrehajtsam. A városházáról elment a Ferenc József körut és Appel körut sarkán dördült el aztán a három revolverlövés. A merénylet politikai háttere Bécs, junius 29. A külügyminiszteriumhoz érkezett jelentések kétségtelenné teszik, hogy a szarajevói merénylet szerb politikai bosszu müve. Olyan helyről, ahol ismerik az annektált tartományok viszonyait és másrészt a trónörökös politikáját, a következő érdekes információt kaptuk: - Az annexió óta a trónörökös állandóan sokat foglalkozott Bosznia-Hercegovina ügyeivel.

Ki Kicsoda – Ferenc Ferdinánd

Az ő egyenes kivánságára került Potiorek táborszernagy az annektált tartományok élére és befolyása érvényesült a Boszniának adott alkotmány széleskörű autonomiájában is. A főherceg nem is titkolta politikájának alapelvét, mely odairányult, hogy e tartományok három nemzetisége, a horvát, a szerb és a mozlim egyenlő jogokban és teljes egyetértésben éljen, egyforma támogatásban részesüljenek a legfelsőbb kormányzattól. Eleinte ugy látszott, hogy a trónörökös politikája sikerrel fog járni. Ferenc Ferdinánd 1913-as főherceg meggyilkolása. A balkáni háboru és a szerbek óriási győzelme különösen a második balkáni háboruban megzavarta ezt a békét. A bosznia szerbek önérzete rendkivül megnőtt és több olyan jelenség mutatkozott, hogy az annektált tartományok szerb lakósága szakít az eddigi dinasztikus politikával és mind hangosabban fejezi ki szimpátiáját "Nagy-Szerbia" iránt. A szerbeknek ez a magatartása nagyon rossz hatást tett a trónörökösre ugy mondják, hogy ez volt az oka annak, hogy a főherceg 1913. nyarára tervezett boszniai látogatása elmaradt.

II. Miklóst, akinek uralkodása alatt felbomlott az orosz birodalom, félszeg, romantikus, visszahúzódó, ám időnként gőgös, önkényeskedő és hajthatatlan uralkodóként jellemzik ma a történészek. A bolsevikok szemében II. Miklós gyengekezű cár volt, akinek nem csekély szerepe volt az általa irányított hatalmas oroszországi birodalom összeomlásában, aki sok vért ontott, aztán amint végetérta kommunizmus, az országban mártírként kezdték tisztelni. 1868. május 18-án született Carszkoje Szelóban az orosz történelem ellentmondásos megítélésű, tragikus sorsú alakja, Nyikolaj Alekszandrovics Romanov, trónra lépése után II. Miklós, apja III. Sándor cár, anyja az angol királyi családdal rokon Dagmar dán királyi hercegnő – azaz Marija Fjodorovna cárné – volt. A korszak fő ideológusának, Konsztantyin Pobedonoszcevnek az irányításával külön nevelői grémium gondoskodott arról, hogy minél nagyobb jártassága legyen a gimnáziumi tárgyakban, a jogi, közgazdasági és katonai tudományokban. Felkészítése természetesen a monarchia isteni eredete, a cári hatalom korlátlansága és sérthetetlensége szellemében történt.