Az e napon gyújtott tűzről úgy hitték, hogy megvéd a köd, a jégeső, a dögvész ellen. Gömör megyei községben tűzugrás közben ezt kiáltották: "Kezem, lábam ki ne törjön, minden csontom összeforrjék. " A szent Iván-napi tűz felett különféle növényeket füstöltek (ökörfarkkórót, orgonát, ürmöt, bodzát); a Nyitra megyei Menyhén a bodzaágat daganatra tették. A tűzbe azzal a magyarázattal dobálták a gyümölcsöket, hogy akinek elhalt kisgyermeke van, így juttatja gyümölcshöz a túlvilágon. a hazai szerbeknél ma is megfigyelhetjük az úgynevezett Iván-napi koszorút, melyet Szent_Iván nap előtt vadon nőtt növényekből készítettek. Ez mindenkor a háziasszony vagy az eladólány feladata volt. A koszorúkat az esti órákban helyezik el a ház kapujára, manapság a ház hosszanti oldalára, istállóra, kutakra, ólakra. Újabban a temetőbe is visznek. Úgy hitték: a Szent Iván-napi koszorú megóvja a házat a villámcsapástól, a szélvihartól. Forrás: Babonák lexikona Szent Iván-éji egyéb hagyományok Háromszor kell átugrania a tüzet annak, aki kegyelmet akar nyerni a bűneire Szent Jánostól.
Svédországban nem Szent Ivánhoz kötik az év leghosszabb napját, hanem Keresztelő Szent Jánoshoz. A Midsommar – amely mindig a június 20 és 26 közötti szombatra esik – nem véletlenül nagy ünnep: nyúlfarknyivá válnak az éjszakák, bőségesen kárpótolva őket a téli sötétségért. Itt az év leghosszabb napja késő májustól kora augusztusig tart, amikor az északabbi területeken egyáltalán nem megy le a nap. Ilyenkor a romantikusabb lelkületűek előszedik az egyébként sosem használt népviseletet, és zöldekkel, virágokkal, szalagokkal feldíszített májusfák körül táncolnak, koszorúval a hajukban. A többiek csendben kivárják az esti dorbézolást. Pilisszentiván is ünnepel Pilisszentiván, amely nevét égi patrónusáról kapta, 18 éve ünnepli védőszentjének neve napját, s egyúttal a hozzá fűződő legendát is. A községben minden esztendőben nagy nyüzsgéssel várják a Szentiván-éj jöttét. Éji zene Pilisszentivánon (Fotó: Rege Sándor) Az utóbbi esztendőkben ez már egy sokszínű, majd tíznapos rendezvénysorozat. A fesztivál fő eseménye a Szentiván-éji, hatalmas máglya meggyújtása, amelyen a rontó boszorkányt égetik el, s amelyet minden évben több ezren énekelve, táncolva vesznek körül.
Azt mondják, aki ezen az éjszakán leszakítja a páfrány csodatévő virágát, örökké érteni fogja a növények és az állatok beszédét, s megleli a föld elrejtett kincseit. Ha téved, sötét, örvénylő álomba zuhan a növény varázslatos porától. A Holdistennő hava Ez a hónap a Holdistennő hónapja. Juno a család és a törvényesített szerelem védelmező istene. Aki a szerelmes asszonyokat ezen az éjszakán bájjal, szépséggel, termékenységgel és egészséggel ajándékozza meg, akik ezáltal könnyedén az ujjaik köré csavarhatják kedvesüket. A mendemondák szerint ugyanis ezen az éjszakán a szerelmesek szíve egymásra talál. A téli napfordulót követően a Nap Szent Iván éjjelén éri el pályája csúcsát, ekkor emelkedik a legmagasabbra, hogy utána újra hanyatlani kezdjen, egészen a téli napfordulóig. A Nap és a tűz A különböző népek és kultúrák mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak az év leghosszabb és legrövidebb napjának. A sötétséggel állandó harcban lévő ember megpróbálta "segíteni" a Napot, hogy az minél tovább beragyogja a Földet, ezért a nyár közepén tüzeket gyújtott.