A Deloitte összefoglalója szerint három olyan előnyös jellemzője van a blokkláncnak, ami bizonyos területeken megkerülhetetlenné teszi. Először is szinte lehetetlen "belepiszkálni", a csalások így hihetetlenül megnehezülnek. Másodszor, visszavonhatatlanná teszi a tranzakciókat, ami megnöveli a feljegyzések pontosságát, és leegyszerűsíti a háttérmunkát. Harmadszor pedig digitális, így széles körben alkalmazható. Ki fejleszti a rendszereket? Az utóbbi időben számos kezdeményezés indult a blokklánc-technológia elterjesztésére. 2015 szeptemberében a Barclays, a BBVA, a Commonwealth Bank of Australia, a Credit Suisse, a Goldman Sachs, a JP Morgan, az RBS, a State Street és a UBS létrehozta az R3 konzorciumot, hogy beruházásokkal segítse a technológia pénzügyi alkalmazását, és nemsokára olyan nagy nevek is csatlakoztak, mint a Morgan Stanley, a Deutsche Bank vagy a HSBC. Mi a blokklánc technológia és mire jó? Elmagyarázva. - Pénzügyi Fitnesz. Közben más óriások, például a JP Morgan és a Deutsche Börse Group az Intellel, a Fujitsuval, az IBM-mel és a Hitachival társulva a The Linux Foundation már említett Hyperledger projektje mögé álltak be.
Ki alkotta meg a blokkláncot? Az elosztott adatbázist vagy blockchaint ezen formájában a Bitcoin (vásárlási lehetőségek: Lurdy ATM, illetve) feltalálója, Satoshi Nakamoto alkotta meg 2008-ban, hogy tranzakciós könyvként szolgáljon egy decentralizált kriptovalutának, és így magába tudja hordozni az tranzakciók listáját így megoldva a tranzakciók nyilvántartása problémáját. Ezzel Satoshi létrehozta az első azonnali fizetési rendszert, vagyis digitális pénzt az emberek számára anélkül, hogy az ellenőrzési hatalmat kívülállók kezébe adta volna. Ezzel a találmánnyal a Bitcoin blockchain lett az első olyan peer-to-peer digitális valuta, ami megoldotta a "double-spending" problémáját úgy, hogy a hálózat nem szorítkozik valamilyen harmadik fél által végrehajtott ellenőrzési folyamatra. Ezzel létrehozta a decentralizált ellenőrzési rendszert, amiben a résztvevők egymásra hagyatkoznak a feladatok elvégzésére. A double-spending probléma kiiktatása annyit takar, hogy nem lehet kétszer ugyanazt a pénzt vagy adatbejegyzést elküldeni/elkölteni ugyanazon feladó által.
A speciális bányász eszközök néhány száz dollártól 10 000 dollárig terjedő összegbe is kerülhetnek. A bányászati berendezések emellett nagyon energiaéhesek. Attól függően, hogy egy bányász tartózkodási helyén mennyibe kerül az áram, egy bitcoin kibányászása egy hónap alatt akár 73 000 dollárba is kerülhet. A költségek csökkentésének bevett módja, ha csatlakozol egy bányász poolhoz, amely több bányász tulajdonában lévő hardver számítási teljesítményét hasznosítja. Ennek hátránya, hogy minden egyes bányász csak egy kis részt kap az egyes bányászott bitcoinokból.