Erre a több víz a jó megoldás. Sok víz viszont nagyon nehéz lehet, így el kell találni a megfelelő súlyarányt. A kapilláris csövekkel készült medencefűtések általában 6 méter hosszúak azért, mert a csövek közösítése munka és költségigényes és minél kevesebb helyen van megmunkálva, annál olcsóbb az előállítása és kevesebb a hibalehetőség. Ezekben a kapilláris csövekben nagy nyomással lehet csak a vizet átpréselni a kohéziós erő miatt és a vízáramlási sebessége a cső átmérőjétől függően véges, függetlenül a víznyomástól. ( Képzeljünk el egy 6 méter hosszú szívószálat). Szolár medencefűtés. A kisteljesítményű medenceszivattyúk ezekben alig képesek a vizet áramoltatni a kis víznyomás miatt, a felesleges vízmennyiséget pedig speciális szelepeket kell elvezetni. A 6m hosszú kapilláris csövekben, ideális esetben hamar felmelegszik a víz a maximumra, így a 4-5-6 méternél akár már olyan meleg lehet, hogy a hőt visszaadja a 20-35 fokos külső levegőnek vagy a 10-20 fokos talajnak. Tapintásra az abszorber a kifolyó végén jó meleg, ami örömmel tölti el a felhasználót, valójában így már a felület a kezét melegíti és nem a cirkuláló vizet.
Másrészről a nyári lehülések átal okozott medence melegítési igényt a szolárfűtés kizárólag csak úgy segíti, hogy a felmelegedés 3-7 napját meggyorsítja, mondjuk megfelezi. Így bár korábban használható a medence fürdésre, de semmiképpen nem nyújt azonnali (vagy nagyon gyors) megoldást a medence víz felmelegítésére. Továbbá nem szabad elfeledkezni a medence takarás jelentőségéről. Amennyiben a medence vize szolártakaróval (bubis takaró) takarva van az jelentősen csökkenti a párolgási hőveszteséget és védelmet nyújt a hideg éjszakákon a környezeti hőátvétele ellen, így a medence vize nemcsak melegszik a szolárfűtésünkkel, de jelentősen kevesebb hőt veszít el párolgással és éjszaka.
4) A professzionális szolárkollektor. Általában ezeke elszigetelt rendszerként működnek, melyek nagy felületen átveszik a nap melegét. Átalában ezek a rendszerek milliós nagyságrenűdek és ekkor beruházásnál már éredmes a ház használati melegvizét is erre a rendszerre kötni. Ennél a megoldásnál a tetőn melegített víz nem közvetlenül a medecnébe folyik, hanem a egy úgynevezett hőcserélőn keresztül adja át a meleget a medence vizének. A hőcserélőt mindenképpen az aknában kell elelyezni, ahová a "primer" oldalra befolyik a szolárkollektorból érkező meleg víz. Ennél a rendszernél már van értelme annak, hogy egy komolyabb vezérléssel megmérjük a medence víz hőfokát és a csak akkor keringesse a szolárfűtés a melegvizet a hőcserlőbe (külön szivattyún keresztül) ha a medence vizhőfoka az elvárt hőfok alatt van. Konklúzió Személy szerint nem vagyok a szolárfűtés híve még akkor sem ha a fenntartási költsége alacsony. Az olcsóbb megoldásoknál mindenképpen manuális a rendszer szabályozása és túl drága lenne úgy automatizálni, hogy az a kényelmet szolgálja.