Mert a fajtáját itt nem becsüli senki, szeretne a lóval egyenlő lenni. Rokonok ők úgyis semmi ágon, de a ló tiltakozik: – Semmi áron! Időnként sztrájkba kezdenek, nem húzzák a kordét, szekeret, a gazdája nyögdécselve tolja, a szamárnak így igen jó a dolga. Mégis elégedetlen a rusnya állat, jöhetne helyettem diáknak! Nem fiam! – szólt ekkor a tanár néni, te mehetsz közéjük, a szamárról tanulni! Pete Margit-Menne manó mondóka Zárul ablak, tárul ajtó, ki-bejárkál Menne manó. Kijön, bemegy, bentről kijön… Meg-megbotlik a küszöbön. Ott az ablak! Bekopogtat… Ugyan, vajon mit akarhat? Kitalálod? Én nem tudom… Mondókám hát nem folytatom! Erdős Sándor – A gyík Nem érted a gyíkok szavát? Kiküszöböljük a hibát. Megmondom én, itt van, nesze, min is jár egy kis gyík esze: Lehetsz persze műveletlen, de kérem, ez már tűrhetetlen! Ki látott már ilyen ármányt? Tanárnéni helyesírása. Gyíknak nevezni egy sárkányt. Kérlek, ne alázzál porig. Nem látsz te el az orrodig? Sárkány vagyok, jobbik fajta, ennek direkt nincsen szárnya. Minek is az, hisz ha futok, abban biztos orra bukok.
Vicces versek ovisoknak – Itt találod a verseket! Pete Margit – Rajzolok egy elefántot! Rajzolok egy elefántot! Ez négy tappancs… ugye, látod? Rajta a test s egy nagy fej, a farok meg hátra kell. Kell még két fül, hatalmas, amit te nem vakarhatsz. Mi hiányzik? Hát az ormány! Ha rajtaülsz, az a kormány. Tessék! Kész az elefánt. Lerajzolva sose bánt! — Juhász Magda – A szamár, ahogy egy diák látja A szamár… az szamár. Tanító néni egybe vagy külön írva helyes? - Gyakori Kérdések és Válaszok | gyik.hu. Igaz, – mondta a tanár néni, de tovább kellett róla beszélni. Szóval a szamár, – feleltem tovább, azon kívül, hogy szamár, ráadásul ronda szürke, ezért aztán nem is látni a ködbe`, és a hangja az borzasztó, leginkább füleket szaggató, de azért az mégis jó benne, hogy megérzi, ha eső közeledne. Ilyenkor az ábécét fújja, de csak az "í" és "á" betűket tudja. Ismeri ezt róla az egész világ, ezért is lett a neve szamár. Azt hiszem, ennek véget kéne vetni, minden szamárnak iskolába kéne menni! Sajnos igen makacs és lusta állat, dolgozni nem szeret, csak ordibálgat. A vezér szamár azt ordítja a világnak, hogy szabadságot kér minden szamárnak!
Sértő vagy kedveskedő a néni/ bácsi megszólítás egy kórházi osztályon? Az önözés, a magázás vagy esetleg a tetszikelés jellemzi inkább az orvosok és betegek közötti konzultációkat? Vicces versek ovisoknak - Itt találod a verseket! - Kvízmester.com. Melyek a betegekhez fordulás legtipikusabb nyelvi eszközei? Az ilyen és hasonló kérdésekre a nyelvészeti kutatások empirikus felmérésekkel, kérdőívekkel, interjúkkal keresik a választ, eredményeik pedig adalékokat nyújthatnak a hatékony orvosi kommunikációs szokások alakításához is. Az egészségügyben használatos megszólítási formákra vonatkozó kutatások (Domonkosi 2002, Domonkosi–Kuna 2015, Kuna 2016, Csiszárik–Domonkosi 2018) legfőbb eredményeit ezzel a szándékkal foglaljuk össze. A gyógyítás területén, az egészségügyi kommunikációban kiemelten fontos szerepe van annak, hogy az egymással kapcsolatba lépő felek, azaz a betegek, orvosok, ápolók közötti nyelvi kapcsolattartás, gördülékeny, problémamentes, sőt a terápiát, a gyógyulást segítő módon valósuljon meg. A beszédpartnerhez való odafordulás módja, a megszólítás pedig lényeges szerepet játszik a viszonylatminőségek, kapcsolatok alakításában.
A felmérések alapján az egészségügy területén – főként az ápolók részéről – más, ebben a helyzetben bántónak tartható megszólítások is előfordulnak: nénike, bácsika, mama, papa, nagymama, nagyika. A páciensek bizalmas megszólítása bevett gyakorlatnak tűnik tehát, ennek ellenére a betegek egy része lekezelőnek, sőt kifejezetten sértőnek ítéli meg ezeknek a formáknak a használatát. Az adatközlők vélekedéseiben a közelítő szándék és a sértő eredmény közötti ellentmondás felismerése is megjelenik: "ez a bácsizás, nénizés elég lekezelő... azt gondolom, hogy nővérek, orvosok mégsem annak szánják, inkább valami miatt azt hiszik, hogy az ilyen megszólítás a kedvesebb". Ketteske? Sajátos, a kórházi gyakorlathoz kötődő sztereotípia a betegek ágyak alapján, számmal vagy a szám becézett változatával való megszólításának kérdése (pl. XXI. kerület - Csepel | Helen Doron English Nyelviskola - Csepel. kettes-hatos, ketteske). A kórházi vizsgálatok adatai alapján a számmal való megjelölés szólításként egyáltalán nem, esetlegesen említésként fordul elő. Általában azonban még ezekben az esetekben sem önmagában a szám áll, hanem csupán a beteg neve mellett pontosításként szerepel (pl.
Kérlek szépen téged ezért, legközelebb konkrét legyél.