Két egész szám hányadosát felírhatjuk törtalakban is. A törtszámok olyan számok, amelyek előállíthatók két egész szám hányadosaként. Egy hányados többféle alakú lehet: egész szám, törtszám, tizedes tört. Egész szám például a 10:2 hányados. Közönséges tört a. Tizedes tört például a 2:20=0, 2 hányados. Törteknek nevezzük azokat a számokat, amelyek két egész szám hányadosaként állíthatók elő. A közönséges tört alakja: egy törtvonal, fölötte egy számláló, alatta egy nevező. A számláló és a nevező egész számok. A vegyes tört olyan alak, amelyben az 1-nél nagyobb törtek egész számként kifejezhető részét külön kiírjuk, és mellé írjuk a maradék részt:. A 10-es számrendszert kibővítjük az 1-nél kisebb helyi értékekkel, így kapjuk meg a tized, a század, az ezred stb. helyi értékeket. Az ezekkel a helyi értékekkel felírt számok a tizedes törtek. Például:. A törtben a törtvonal elválasztja a két számot; alatta van a nevező, fölötte a számláló. A számláló meghatározza, hogy mit osztunk fel egyenlő részekre.
Egész szám egész számmal történő osztását mindig el tudjuk végezni, ha az osztó nem 0. Előfordul, hogy a maradék nem 0 lesz, ekkor véges vagy végtelen tizedes törtet kapunk. Ha nem lesz véges a tizedes tört, akkor mindig végtelen szakaszos tizedes törtet kapunk. ÖSSZEFOGLALVA: Tudjuk, hogy a racionális számoknak nevezzük azokat a számokat, amelyek felírhatók két egész szám hányadosaként. Ebben a fogalomban láttuk, hogy két egész szám hányadosa minden esetben felírható tizedes tört alakban. A RACIONÁLIS SZÁMOK TIZEDES TÖRT ALAKJA LEHET: - egész: pl. : 8/2=4; 21/3=7; 45/9=5; - véges tizedes tört: 12/5=2, 4; 7/4=1, 75; 8/25=0, 32; - végtelen szakaszos tizedes tört: 5/11=0, 45(454545454545454545454545) ponttal jelöljük az ismétlődő szám(ok) felett
nem. Így jutunk (pontosabban ezért juthatunk) a "racionális szám" fogalmához. Aritmetika [ szerkesztés] Két racionális szám, és akkor és csak akkor egyenlők, ha A racionális számoknak létezik additív és multiplikatív inverze: Történetük [ szerkesztés] Egyiptomi törtek [ szerkesztés] Minden pozitív racionális szám felírható véges sok különböző pozitív egész reciprokának összegeként. Például: Sőt, minden pozitív racionális számnak végtelen sok ilyen formájú, különböző felírása lehetséges. Ezt az alakot egyiptomi tört nek is nevezzük, mivel már az ókori Egyiptomban is használták, akik egyébként a diadikus törteket is a maitól eltérő alakban írták le. Formális definíció [ szerkesztés] A racionális számok precízen egész számok rendezett párjaként definiálhatók: ahol b nem nulla. Az összeadást és szorzást ezeken a párokon a következőképp definiáljuk: Annak érdekében, hogy teljesüljön az elvárt tulajdonság, definiálni kell egy ekvivalenciarelációt is () a következőképpen: Ez az ekvivalenciareláció kompatibilis a fent definiált összeadással és szorzással.
A racionális számok sűrűn rendezett halmazt alkotnak: bármely két különböző racionális szám között van egy harmadik, (és így végtelen sok). A rendezett halmazok között pontosan a racionális számok halmaza (meg a vele izomorfak) azok, amelyek megszámlálhatóak, sűrűn rendezettek és nincs legkisebb vagy legnagyobb elemük ( Georg Cantor tétele). Valós számok [ szerkesztés] A racionális számok a valós számok halmazának sűrű részhalmazát alkotják, azaz minden valós számhoz tetszőlegesen közel vannak racionális számok. Ugyancsak igaz, hogy a racionális számok pontosan a véges lánctört formájában írható valós számok. Mivel rendezett halmazt alkotnak, a racionális számokat elláthatjuk a rendezéstopológiával. Ez azonos a valós számok rendezéstopológiájának altértopológiájával, továbbá egyben metrikus tér is, a következő metrikával:. E topologikus tér a műveletekkel topologikus testet alkot. A racionális számok topológiája nem lokálisan kompakt. Ez a tér úgy is jellemezhető, hogy az egyetlen megszámlálható metrikus tér, amiben nincsenek izolált pontok.