VÁROSLIGETI MŰJÉGPÁLYA ÉS CSÓNAKÁZÓTÓ by Angyalka Baracskai
A Honművész már 1835-ben Téli mulatság a' városi erdőcskében címmel jelentetett meg cikket, de intézményesülni csak 1869-ben kezdett ez a sport: ekkor alakult meg Kresz Géza vezetésével a Pesti Korcsolya Egylet. A pesti sportélet talán legéletrevalóbb egylete volt a korcsolyázó, amely elsősorban annak köszönhette elsöprő sikerét, hogy a korcsolyapályán való megjelenés lényegében a bálozás kültéri, fesztelenebb formája volt. A városligeti jégen hétről hétre feltűnt a partiképes ifjúság színe-java, ráadásul a jégpályán mindenféle társadalmi osztály tagjai együtt sportolhattak, az egyleti tagság ugyanis elvben bárki számára elérhető volt. Képzeljük csak el, milyen felszabadító élmény lehetett a csúszós jégen flörtölni egykor! Csónakázótó - Műjégpálya. Egy-egy kisebb botlás, baleset remek alkalmat teremtett az ismerkedésre és a testes gardedámok, amennyiben nem húztak maguk is korcsolyát, csak bajosan követhették a rájuk bízott célszemélyt. A Vasárnapi újság 1895-ben arról ír, hogy sok anya áldja a jeget, amiért eladósorban lévő leánya itt lelt megfelelő párra.
A Liget Budapest projekt keretében a tó vízfelületét megnövelik, a műjégpálya területe pedig leválasztható lesz. Vízjátékot is terveznek a tóra, valamint a csónakázási lehetőség kiterjesztését a Vajdahunyad vára körüli területekre. Galéria [ szerkesztés] Ideiglenes híd a tavon 1896-ban Éjszaka A tó 1956-ban Források [ szerkesztés] Csónakázótó. (Hozzáférés: 2020. február 14. ) Városligeti-tó. Liget Budapest. ) Megnyitott a Csónakázótó a Városligetben. Városligeti-tó – Wikipédia. PestBuda. ) A Városliget története., 2014. november 20. )
(…) Egynek érzi magát a szabad hazával. Felkéri a külföldi zsidó szervezeteket, nyújtsanak e sokat szenvedett hős magyar népnek gyors, hathatós anyagi segítséget. 1956. október 23 | Általános Iskola. ' (…) Nyílt zsidóellenes megmozdulásokra, az antiszemita háttérkultúra, a hétköznapi fajgyűlölet felelevenedésére a verbális inzultustól a pogromig többnyire az ország elmaradottabb részein (Szabolcs, Nyírség, Hajdúság), esetenként azokon a vidéki, zömében agrártelepüléseken került sor, ahol még viszonylag jelentősebb számban éltek a holokauszt után visszatérő, vallási hagyományaikat őrző zsidók" – írja tanulmányában Haraszti György. Pogrom 1956-ban: a feldolgozatlan posztholokauszt Milyen formában ismerjen meg a közönség egy olyan, politikailag ma is kényes témát, mint a Magyarországon 1945 után végbement antiszemita megmozdulások, zavargások és lincselések története?
Itt is a diákság vonult ki legelőször, akikhez az üzemek munkásai csatlakoztak. A megyei Rendőrkapitányság elé mintegy 20-30 ezer ember vonult, akikre az épületet védő ÁVH-sok tüzet nyitottak. Hárman meghaltak, hatan pedig megsebesültek. Ők voltak a forradalom első halálos áldozatai. 'A legendás pesti srácok' Douglas Crockwell festményén Innen kezdve az események felgyorsultak. Gerő és Andropov kérésére Hruscsov hozzájárult, hogy a Magyarországon állomásozó szovjet katonák beavatkozzanak a rend visszaállítása érdekében. A MDP Politikai Bizottsága folyamatosan ülésezett, személyi változásokat határoztak el, hogy leszereljék a lakosságot. Nagy Imrét jelölték ismét miniszterelnöknek. 1956 október 23 juin. 1956 őszének fegyveres utcai harcait legnagyobbrészt tizen- vagy huszonéves fiatalok - a 25 évesnél fiatalabb korosztály, a "pesti srácok" - vívták. Indítékaik rendkívül változatos képet mutattak. "Voltak, akik az egyetemisták 16 pontjának érvényesítéséért váltak felkelőkké. Mások anyagi helyzetük javulását várták a forradalomtól.
A szovjet vezetőknek a válság kezelésével kapcsolatban adott "tanácsait" elfogadták, és azok végrehajtását magukra nézve kötelezőnek tartották. Bizonyítható, hogy a szovjet vezetők által kijelölt, majd az események hatására többször módosított mozgástér határait – október 23-a és 28-a között – a magyar vezetés egyetlen lényeges kérdésben sem lépte át. Október 31-ig a szovjet vezetés alkalmasnak tartotta a Kádár János vezette párt-, és a valójában formálisan nem létező, Nagy Imre nevével fémjelzett állami vezetést a kialakult válság szovjet érdekeknek megfelelő kezelésére.
A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő. Az 1956-os események számos áldozatot követeltek. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. 1956. október 23. - A Turulmadár nyomán. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt. A forradalom leverését kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt. Koncepciós per után végezték ki a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án. Szilágyi Józsefet, Nagy Imre személyi titkárát 1958 áprilisában végezték ki, Losonczy Géza államminiszter még a per tárgyalása előtt hunyt el a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra. Az októberi eseményeket évtizedekig csak ellenforradalomként lehetett emlegetni.