Ím, bevallom, hogy nem hiában Vergődtem, nyögtem, vártam, éltem, Megleltem az igaz világot, Megleltem az én dölyfös énem, Megleltem, ami visszaadja, Amit az élet elragadt: Annyi szenny közt a legtisztábbat: Ím, megtaláltam magamat!... Ím, megtaláltam s a piacra Kivonszoltam, hol áll a vásár: Ez én vagyok, hitvány és büszke, Érints, vevő és hullj reám, sár!... Még egyszer meghajolni késztet A lelkem régi, színes álma, Még egyszer, ím, tárva elétek, Ami az enyém, ami drága, Piacra vont az ifju évek Bénán is büszke ifjusága...
(mely szintén nem capillust jelent). "Vajh ki ő, és merre van hazája? " egyszerűen így is olvasható: "Vajon ki ő, és merre van hazája? " E szerint a vajon-nak gyöke megvolna készen, ama felkiáltásban; de tovább kell menni és vizsgálni, honnan eredhetett e bizonyosan nem téjből származott vaj. A mit itt elmondunk, az csak hypothesis ugyan, de akár valószínűségre, akár tudományos tekintetben kiállja a versenyt a valljon-fateatur-féle elmélettel, s a nyelvészet mai színvonalán álló ember a grammatikai gyök-elemzés ezen módjának bizonyosan előnyt fog adni ama másik fölött. Vagy-vagy kötszavunk eredetileg, úgy látszik, vaj alakban élt. Legalább erre mutat az erdélyies vaj igen! vaj egyet, melyek nálunk így hangzanának vagy igen, vagy egyet. Arany János: Szondi két apródja : hungarianliterature. A j megerősbödése gy-vé, oly hangtörvényen alapszik, melyre nem nehéz példákat találni a magyar nyelvben. Így lett a most már tájszóvá degradált, de helyesebb hajma (sok hajú valami) szóból a hagyma, ily átváltozások a varjú, varnyú, vargyú; borjú, bornyú (nem tudom borgyú hallik-e valami tájszólásban).
Hanem elég a kitérésből. Czélunk nem egyéb volt, mint kimutatni, hogy a KOSZORÚ, midőn következetesen vajon-hoz ragaszkodott, ezt nem valami öntudatlan állapotban cselekedte, hanem legalább is annyi megfontolással s minden esetre helyesebb nyelvészkedési methodus szerint járt el, mint azok, kik a vajon-nak, csupán vaj íze miatt, nem barátjai. Egyébiránt a mit elmondunk, nem új dolog: olvastuk már ezelőtt is, még pedig nem "ugornya"-féle etymologusoknál; de ismételni az ilyet nem árt, mert mi nagyon feledékeny nép vagyunk. [1865] Arany János: A „vajon” kérdéshez : hungarianliterature. source: /wikisource has many (10+) typos (commas, tej, magyarul etc)/
Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja. Két ifiu térdel, kezökben a lant, A kopja tövén, mintha volna feszűlet. Zsibongva hadával a völgyben alant Ali győzelem-ünnepet űlet. "Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért? Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra? Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért, Odaillőt egy huri nyakra! " "Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant Zászlós kopiával a gyaur basa sírján: Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant, És pengeti, pengeti, sírván. Cél és terv nélkül… by Jenő Dsida : hungarianliterature. "... S hogy feljöve Márton, az oroszi pap, Kevély üzenettel a bősz Ali küldte: Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad! Meg nem marad itt anyaszülte. "Szép úrfiak! immár e puszta halom, E kopja tövén nincs mér' zengeni többet: Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom, Odalenn vár mézizü sörbet. -" Mondjad neki, Márton, im ezt felelem: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni.
Mint kifejtette, ez semmi más, mint hódolat a régi gyarmatosítók előtt. Nem sajnálta a lányt, nem takarékoskodott a jelzőkkel és az érzelmi hévvel sem a palesztin fiú, hatásos fölszólalásában. Egyébként nem takarékoskodott ezekkel az egyiptomi lány sem a viszontválaszában, föltéve azt a kérdést, hogy akkor döntse el az arab fiú: mely arab nyelvjárást ajánlja neki mint általános érvényűt, mint amelyen költészetet lehet létrehozni? Erre kitört az izgalom. Most már nemcsak arabok ugráltak fel, beleszóltak a kérdésbe az indiaiak, a görögök, a Fekete-Afrika képviselői, egy hatalmas szellemi csata kezdődött el, amelynek az alapkérdését úgy lehet megfogalmazni: milyen nyelven írjon az író? Zöld hajú lány gaspard monge. Mi csak ültünk ott, ketten magyarok, döbbenten. Hiszen ez a kérdés még soha nem jutott eszünkbe, hiszen magától értetődőnek tetszett előttünk, hogy az író írjon az anyanyelvén. Azám, de akkor és ott rájöttünk, hogy nem így van ez a nagyvilágban. Százmilliók vannak, nagy népek, népcsoportok, akik előtt nincs tisztázva az, hogy milyen nyelvű legyen az irodalmuk.
vaj az? vaj ki? vaj mi? Hogyan változik pedig kérdővé oly szó, melynek természetéből nem is gyanítnók, hogy kérdésre alkalmas legyen: bizonyság az ugyan (quidem), mely kérdőleg tökéletes párja a vajon-nak. Ugyan kinek volna kedve, Vajon kinek volna kedve, Gyöngy életre, erőltetve? Ez ugyan egyszersmind a vajon-nak on toldalékát is megfejti, mely analóg a most, mostan stb. szavaink toldalékjával. Hozzájárúl a kiejtés. Közéletben, kivált az irodalom hatása alatt nem álló népnél, sohasem hallottuk másként, mint egy j-vel, simán és röviden: vajon. Ha a j-kedvellő szóejtés vajjont mond, kettős j-vel, akkor már csakugyan a vall igét érti: üsd a rabot, hogy vajjon (vall-jon). Az l-es tájbeszédben, hol illen-ollan hangzik, sem hallottunk: vallont; kivéve irodalomban jártas egyénektől. Zöld hajú lány gaspard proust. De ha így volna is, még ha vallon-nak hangzanék is: ez sem volna döntő bizonyság a vall igéből származásra. Ugyanis, valamint a j-s nyelvjárás szereti az l-t j-re lágyítni, még a hol a gyökfejtés ellenkezőre utal is, szintúgy hozhatunk fel példát, hogy a kétségtelen j hang l-re keményedett ez utóbbi kiejtés kedvelőinél.
És ez egyáltalán nem csak azokra vonatkozik, akik most lépnek be az írott irodalomba, mondjuk a fekete kontinens népeire. Nem. Széles, mély, régi kultúrával rendelkező népekre is vonatkozik. Nagyon sok okból. Azoké is a probléma, akiknek volt egy hatalmas kultúrájuk, de az valamilyen oknál fogva ma nem alkalmas a modern irodalom és egyéb kulturális anyag közvetítésére. Arabok, indiaiak, hátsó-indiaiak, malájok tipródnak benne, egy pillanattal előbb még a kínaiak, az újgörögök, az izraeliek is ebben a cipőben jártak, nem is beszélve egy csomó más népről és kérdésről, amikről ott hallottam életemben először. Természetesen angolul vitatták, anélkül nem lehetett hozzászólni a dologhoz. Elképesztő, mi minden van ebbe a kérdésbe belekeveredve, a nyelvjárások ügye például. Melyik nyelvjárás legyen – idézőjelben – a győztes? Keserű szavakat hallottunk egy urdu újságírónőtől a hindi túlhatalmasodása miatt. Bele van keveredve a nemzetiségi vetélkedés, a nagy hagyományoknak továbbéltetése, és összekovászolva az egész a gyarmatosító nyelvek ügyével, az újonnan alakult államok lelki és gyakorlati szükségleteivel s nem utolsósorban a nemzeti tudat nyelvi vetületével.
Sajtot úgy panírozok, hogy először tojás, liszt, tojás, prézli, tojás, prézli, arra vigyázz, ne szúrd meg fordítás közben, hanem két villával óvatosan fordítsd. Az is számít, hogy pl ha marha vagy disznó húst rántassz, akkor azt jól meg kell klopfolni, főleg ott, ahol olyan zsírosabb vagy inasabb, különben össze fog ott ugrani a hús és rágós lesz. Csirke mellet nem kell klopfolni, az amúgy is porhanyós lesz, csak figyelj oda, hogy 150 fokon süsd, mint a többi húst is. A gombának is ez a hőfoka. Ha csirke combot készülsz rántani, akkor késsel vágd be a csont mellett és terítsd ki szélesre, ezután panírozd, így a csont mellett is jól át fog sülni a hús, nem marad nyers és véres a közepe és extra finom porhanyós és szaftos lesz. Személy szerint én a csirke combot szeretem a legjobban rántva. Zsírban sült hui min. Ezt is 150 fokon rövid ideig kell sütni. Percet sajna nem tudok írni, én a panír szítét szoktam nézni, ha már kezd barnulni, akkor kész is lesz. Ahogy kiveszed az olajból vagy a zsírból, azután még kicsit fog barnulni, erre készülj.
A rétegek közé kevés fagyos zsírt kenek. A maradék zsírt a legfelső rétegre kenem, és az edényt lefedve elkezdem melegíteni. Amikor a zsír felolvadt, a tüzet mérsékelem alatta annyira, hogy éppen csak bugyogjon és 90 percig "főzöm" a zsírban a húst. Ha nem azonnal fogyasztom megvárom, még kihűl. Zsirban suelto hus la. Egy zárható fedelű edénybe szedem a húst, szorosan egymás mellé rakom, és felöntöm a még folyékony zsírral, hogy teljesen befedje, végül kifagyasztom. Ezzel a módszerrel hetekig tárolható a sült hús, csak az a lényeg, ha leszedünk a húsból, mindig olvasszuk rá a tetejére a zsírt, hogy újból légmentesen lezárjuk a húst.
Köretként majonézes burgonyasalátát... Read More » Régóta gondolkodom azon, hogy írok egy bejegyzést a rántott húsról. Mégpedig azért, mert annak ellenére, hogy ez az egyik legismertebb ételünk, igazán finom rántott húst nem is olyan egyszerű... Read More » Biztosan mindenki ismeri azt a magyar népmesét, amelyben a szegény királykisasszonyt azért tagadja ki a király, mert azt gondolja, hogy a lánya gúnyolódik, mikor azt mondja neki, hogy ő úgy szereti... Read More » Mostmár lassan itt a jó idő, újra előkerülhetnek a kerti grillek és beindulhatnak a szabadtéri sütögetések. Az idei grillszezont egyik nagy kedvencünkkel a sörösdobozos csirkével indítottuk,... Read More » Heston Blumenthal és a MasterGood tanyasi csirke találkozása Mi a kapcsolat Heston Blumenthal és a MasterGood tanyasi csirke között? Csak annyi, hogy az Aranyszalag receptsorozat 5. részében a... Medvehagymás zsírban sült hús | Nosalty. Read More » Hogy is szokott lenni a filmek elején? A történet szereplői valós személyek, bárminemű egyezőség a valósággal nem a véletlen műve.
Nekem az a tapasztalatom, hogy jó forró olajban kell sütni, akkor nem szív magába sok zsírt a pogácsa. Hús tartósítása zsírban | Lidl Konyha - Séftippek - YouTube. Papírral bélelt tányérra szedjük, hogy a zsiradék arra csöpögjön. Megjegyzés: az eredeti recept szerint a krumpli felét nem áttörni, hanem apró darabokra kellett vágni. Én kipróbáltam azt is és a fenti változat szerint is. Nem találtam különbséget, viszont így, gyorsabb volt a munka, hogy kihagytam a darabolást.