A kottához szokott külföldieket a cigánybandák játékában kezdettől fogva különösen az ragadta meg, hogy emezek mindent kotta nélkül játszanak. Jellemző híradást találunk a Bécsben megjelenő Magyar Kurír 1790. novemberi számában: "Nevezetes vala a Czigányokra nézve ezen hónapnak 13-dikja, a midőn Posonyban a Prímás úr ő Em. Varázslat a színpadon | Eucharisztikus Kongresszus - IEC2020. [inenciá]ja házában azon nevezetes Királyi Báll tartaték. Voltanak ugyan itt 12 Német musikások – de hogy esett, hogy nem – 6 Tsaló-közi Czigány musikások is hellyet találtanak vala magoknak ezen Királyi módra felékesíttetett Báll piatzon-még pedig ollyan borzosan és szennyes rongyosságú formában, mint akármellyik Serházban. [... ] Rendre musikálnak vala ezen 2 egymást tsak válhegyről néző korusok; még pedig úgy, hogy a Német musikusok az ő előttek levő írásokat alig húzták el, a midőn rá kezdett a fekete Banda, s két óráig is el húzta könyv nélkül, hogy a Német musikások tsak nem musikájokat rágják vala mérgekben. " A kotta nélkül való játszás együtt jár az improvizáló játékmóddal.
A rendszerváltást megelőző időszakban a jó cigányzenészeket "arany árban" mérték, mert szinte bármelyik éttermet jövedelmezővé tudták tenni. Akkor még 3-3, 5 millió magyarnóta-kedvelőről beszélhettünk. Biztos megélhetés volt ez a zenészeknek, és emellett megbecsülést jelentett annak, aki jól muzsikált. Ekkor még aránylag könnyű is volt munkához jutniuk, hiszen az állam mindenkinek biztosított állást. Az Országos Szórakoztató Zenei Központ (OSZK) a jobb zenekarokat rendszeresen külföldre is vitte, ami nemcsak a zenészeknek érte meg, de az országnak is "reklámot csinált. MUNKÁCS 1937. Cigány zenészek, régi fotó, képeslap | Online árverés 2016-07-17 17 órától | Postatörténet, képeslap, papírrégiség, fotó | HT Aukció | 2016. 07. 17. vasárnap 17:00 | axioart.com. " Azok a régi szép idők Köztudott tény, hogy még húsz évvel ezelőtt is Budapest volt a szórakoztató zene fellegvára. Csak a körúton hatvanhat helyen szólt esténként a magyar nóta, országosan pedig több mint kétezer helyen húzta mintegy ötezer profi muzsikus. A '80-as évek végétől azonban folyamatosan elvesztették a munkájukat a zenészek, mivel a vendéglátó intézmények szerint az élő zenének már nem volt vendégcsalogató hatása.
Az európai zenei fejlődés legmagasabb vonulatát elérő bécsi klasszicizmus – Haydn, Mozart, Beethoven – idején a magyar társadalom vezető rétegei modern nemzeti törekvéseiknek megfelelő zenét igényeltek. Ez az igény indította el a fejlődést, mely az ún. verbunkos stílus kialakulásához vezetett. A katonatoborzás (németül Werbung) virtuóz férfitáncához is játszott zene lett a kiinduló pontja annak a jórészt öntudatlan magyar zenei nyelvújításnak, melynek keretében a 18. század vége tájától kezdve a cigányzenekarok kialakultak. Az európai divathoz igazodó magyar ízlés a korábbi egyszólamban, harmonizálatlanul játszott tánczene helyett harmonizált és korszerűen hangzó zenét kívánt. A rendelkezésre álló hivatásos zenészeknek – a cigányzenészeknek – tehát akarva-akaratlanul igazodniuk kellett az új követelményekhez. Magyar Retro Zenék - A 60-as - 70-es - 80-as évekből - YouTube. Olyan együtteseket kellett alakítaniuk, melyek korszerűen játszották a "magyar"-t (ez volt akkor a közhasználatú neve a magyar táncnak, hacsak nem katonatoborzáshoz, verbunk ként táncolták).
A hagyományos rögtönző játékmódban a zenész ugyanazt hangról hangra ugyanúgy sohasem játssza, hanem akaratlanul is – még inkább akarva – változtat rajta. Ilyenfajta változtatásokhoz eladdig, hogy a dallam vonala szerkezete, ritmusa, a darab terjedelme is változik – hivatásos zenészeknek sok évszázados gyakorlatban kialakult és szakadatlanul fejlesztett eszköztára van. Elég, ha meggondoljuk: valaki elfütyül a cigányprímásnak egy új dallamot, és azt szinte azon nyomban az együttes tehetségéhez és a körülményekhez szabott minőségben – hegedűszerűen előadva, harmonizálva és cigányzenekarra hangszerelve kapja vissza. Vagyis az improvizáló zenész nemcsak a cigány és nemcsak Magyarországon, hanem mindenhol a világon – hagyományban kialakult és esetleg önmaga által is fejlesztett eljárásokkal, alkotó módon járul hozzá az általa előadott darab végső formájának kialakításához. Ennyiben van tehát Lisztnek igaza, amikor a cigányzenészeket nemcsak előadónak, hanem alkotónak is tekinti. Galántai cigány cimbalmos Sípos és dobos.
Ami pedig a kovácsmesterséget illeti, a történelemben első híres cigányprímás egyben az egyetlen híres női prímás -, az 1772-ben meghalt Czinka Panna is kovácsmesternek volt a felesége. Férjével együtt egy Lányi János nevű sajógömöri nemesúr szolgálatában állt. Ő maga is gyakran segített férjének a kovácsműhelyben, aki viszont a négytagú zenekar bőgőse volt. 1782-ben, az első cigányösszeírás idején Magyarországon a megszámlált 43 787 cigány közül 1582 volt zenész foglalkozású. Egy 1900 körüli magyar statisztika 17 000 cigányzenészről tud, Budapesten pedig ugyanakkor körülbelül 3000 a muzsikáló cigányok száma. A II. világháború óta fokozatosan, napjainkban (1992) pedig már rohamosan csökken ez a szám. A magyar közönség fiatalabb korosztályai nem igénylik a "cigányzenét". Ma már egész Dunántúl területén ritkaság a cigányzenés étterem. Budapesten összesen mintegy 50 cigányzenész van alkalmazásban – leginkább külföldi turisták által látogatott éttermekben. Kiemelkedő szerephez a cigányok a magyarországi zenélésben a magyar nemzeti mozgalom kibontakozásának idején, a 18-19. századforduló évtizedeiben jutottak.
9. Titkos pince Van valahol az országban egy sötét pince, ami olyan törött és megrongált szobrokat, emléktáblákat rejt, amik többsége az előző rendszerből maradt vissza. A rendszerváltás után a kommunista eszméket méltató, és ezen eszmékért harcoló embereket dicsőítő emléktáblákat és szobrokat eltávolították a települések köztereiről. Elhagyatott helyek zala megye vs. Hely és ötlet hiányában egy sötét pincébe zárták őket, ahol több más, szinte már-már muzeális értékű dolgok is rohadnak.. A titkos pincéről szóló teljes anyag ide kattintva elérhető. 10. Gyönyörű elhagyatott présház A hihetetlen panorámával rendelkező, tárva-nyitva álló présház feltehetőleg a '20-as években épült. Az évek óta elhagyatottan álló épületben, máig szinte minden eszköz megtalálható: prések, hordók, daráló, sőt, a borkészítéshez is használatos eszközök és vegyszerek is. Az, hogy az épület máig megőrizte a szépségét és állagát annak köszönhető, hogy nagyon eldugott, csendes helyen van. Az épületet körüljárva persze már szembetűnik az elmúlás és az enyészet: a vakolat potyog, a fal omlik, az ablakok pedig kitörve.
Oldalak: 1 2 »