district Tel: (+36 1) 231 0800 For Főzelék lovers Főzelékfaló self-service food bars, there are couple of them in Budapest Address: Hercegprímás u. 3., V. district or at Nagymező utca 18. (M1 Oktogon station) Tel: (+36 1) 302 3856 Green's Sőröző és Főzelékbár Address: Dob utca 3., VII. district Tel: (+36 1) 352 8515 For more restaurants serving Hungarian dishes visit our Hungarian restaurants in Budapest page.
Biztos, hogy lesz legközelebb, mert nagyon jó ötlet, hogy fűtött beltéren ennyiféle lehetőség közül választhatunk, ráadásul tényleg nemcsak a szokásos fogásokkal találkozunk, hanem sok különlegességgel is, ami a gyakorlott ínyenceket is próbálgatásra ösztönzi. Fotó: We Love Budapest Fotó: We Love Budapest
A bosnyák fazék, vagyis választékosabb magyar fordításban "csupor", egy "mindent bele" étel. Bele kell dobálni mindent, ami kéznél van, aztán a fazekat jól lezárni, és lassú tűzön sokáig főzni. Bosnyák „csupor” az ukrán tűzön | #moszkvater. Csak kibontva lehet megtapasztalni, mit sikerült kifőzni. Bosznia-Hercegovinára, illetve a délszláv térségre korlátozva az ukrajnai konfliktus kihatásait, most három és fél "hozzávalóval" lehet számolni, Bosznia-Hercegovinával (BiH), Montenegróval, Horvátországgal és Koszovóval. A mesterszakács Oroszország, a kukta pedig Szerbia. Gyetvai Mária írása a számára "Sikerült viszont ilyen fokú önönállóságról gondoskodni a boszniai szerbek számára, a boszniai Szerb Köztársaság kodifikálásával a Daytoni Megállapodásban" Fotó:EUROPRESS/Andrej ISAKOVIC/AFP A fegyveres harcok kirobbanása óta az ukrajnai helyzet köti le a nyomtatott és elektronikus sajtó figyelmét szerte a világban. A konfliktus kirobbanásának okaival és lehetséges következményeivel foglalkozó cikkek, elemzések, pódiumbeszélgetések dömpingjének dacára viszonylag kevés lényeges, és főleg hiteles – nem is beszélve a tárgyilagosságról – információ hangzik el.
Annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina nem szomszédos sem Ukrajnával, sem Oroszországgal, az országban tapasztalható szeparatista törekvések, például a boszniai Szerb Köztársaság intézményeinek a szövetségi intézményrendszerből történő kilépése miatt, az Európai Unió indokoltnak látta az elővigyázatosságot, hiszen a boszniai szerbek Szerbiához hasonlóan Oroszország szövetségesei, kulturális és történelmi kapcsolat köti össze őket, és Moszkva mindenben támogatja a szerbek törekvéseit. Hogyan tovább Boszniai Szerb Köztársaság? | Magyar Hang | A túlélő magazin. Vlagyimir Putyin egy évvel ezelőtt arról beszélt, hogy Oroszország lépni fog, amennyiben Bosznia-Hercegovina közeledni kezdene a NATO-hoz. Az ország bosnyák és horvát politikusai többször is beszéltek arról, hogy Bosznia csatlakozna a nyugati katonai tömbhöz, míg a szerb politikusok elutasították ennek lehetőségét. Milorad Dodik többször is közölte, hogy véleménye szerint Boszniának semlegesnek kellene maradnia az orosz-ukrán viszonyt illetően, azt viszont leszögezte, hogy a boszniai szerbek soha nem fognak beleegyezni abba, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz.
Bár a felvételeken szarajevói illetőségű személyek is láthatóak, tehát nem csak a boszniai Szerb Köztársaságból érkeztek a szerb fővárosba, Dragan Djilas szerint nem kérdés, milyen célt szolgál az állampolgárság tömeges megadása: az SNS így akar biztos szavazatokra szert tenni a fővárosban. A felvételek közzétételét igencsak rossznéven vette a kormányzó párt. A Kínában, a téli olimpia színhelyén tartózkodó Aleksandar Vucic azt közölte, mindez csak azt bizonyítja, hogy az ellenzéknek nincs semmiféle ideológiája és stratégiája a választások előtt. Ana Brnabic miniszterelnök pedig a tőle megszokott, személyeskedő stílusban szólalt meg: "Djilas nyilvánvalóan azt gondolja, hogy ezek az emberek csordaként viselkednek, meg lehet mondani nekik, hogyan szavazzanak vagy meg lehet vásárolni a szavazataikat. Boszniai Szerb Köztársaság – Wikipédia. Pedig ez teljesen Dragan Djilas szokása, aki azt hiszi, hogy pénzzel mindent el tud érni, és mindent meg lehet vásárolni. " Tudni kell, hogy a kormánypárti médiumokban, főként a Pink, illetve a Happy tévében folyvást azt sugallják, hogy a volt belgrádi polgármester, amúgy vállalkozó Djilas valamiféle ősellenség, a nagytőke embere.
E tényező is közrejátszott abban, hogy az egykori jugoszláv tagköztársaság szétdarabolását nem támogatták a "békecsináló" nagyhatalmak. Az új Bosznia-Hercegovina egy rendkívül bonyolult államszervezettel rendelkező két entitás alkotta országként jött létre. A területének 49 százaléka az etnikailag homogén Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska), 51 százaléka pedig a Bosnyák–Horvát Föderáció részét képezi. Utóbbit vegyes etnikai mivolta miatt 10 kantonra osztották, amelyek működési sajátosságiakat és létrejöttük okát tekintve is távol állnak a svájci testvéreiktől. Bár az ország három nemzetiségű, annak ellenére két entitásra oszlik, amelyek határai etnikai választó vonalak is. Több esetben konzerválódott az entitás közi határok kialakulásakor a polgárháborús etnikai tisztogatások során létrejött új nemzetiségi térszerkezet. Banja Luka és Szarajevó viszonya mélyponton van, a szerbek függetlenedési törekvései nagy bajhoz vezethetnek. Már a kezdeti stádiumban jelentkeztek a háromfős államelnökséggel rendelkező, gyakorlatilag 15 miniszterelnök (kantonokat is miniszterelnök vezeti) vezette ország belső feszültségei.
Az 1995-ös Daytoni Egyezmény zárta le a délszláv polgárháborút, amely legjobban a bosnyákok, szerbek és horvátok által lakott Bosznia-Hercegovinát sújtotta. Az ország három nemzetiség etnikai kontaktzónájában fekszik, a fegyveres konfliktus valamennyi nemzetiségközi viszonyrendszerben megnyilvánult. Az áldozatok száma 200-250 ezer főre tehető legalább, de egyes források, ennél több áldozattal számolnak. A békeszerződés létrejöttét megelőzően a másik két háborús fél, Horvátország és Szerbia között már felmerült az ország felosztása. A Franjo Tudjman akkori horvát elnöknek tulajdonított skicc, "piszkos cetli" is ennek egyik bizonyítéka, erről tanúskodik a Sunday Times korabeli száma is. A kézzel rajzolt vázlat alapján a Banja Luka–Szarajevó vonaltól nyugatra eső, többségében bosnyákok és horvátok lakta területek horvát, míg ettől keletre esők szerb fennhatóság alá kerültek volna. Mindkét országot a saját nemzettesteinek egyesítése vezérelte, még a békefolyamat megindulása előtt is. Figyelmen kívül hagyták az ekkor is már legnagyobb etnikai számaránnyal rendelkező bosnyák nemzetiség létét és érdekeit.
Lapunk megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. Azt szerettük volna megtudni, hogy az ukrán agresszió iránt megértéssel viseltető Dodik rezsimjének támogatását továbbra is fenntartja-e Magyarország, illetve hogy a beígért 100 millió euróból eddig mennyit folyósított Magyarország. Amint válasz érkezik, frissítjük cikkünket, vagy másik cikkben tesszük közzé a reagálást. A miniszterelnöknek sikerült több millió boszniai muszlimot magára haragítania. A térségben Orbán Putyin utasítására kelt zavart és minél nagyobb káoszt – véli Marton Kati, Amerikában élő magyar író, újságíró.