Bodzavirág A bodza virágzatának gyűjtése: A gyűjtéshez a napsütéses déli, kora délutáni órák a legalkalmasabbak. A bodza növényt tiszta, üde környezetből gyűjtsük, s ne forgalmas autóút széléről, láthatóan szennyezett talajú vidékről, gyümölcsösök környékéről, ahol a permetezés veszélye is fennállhat. A bodzapezsgő (szörp, bor, tea) készítéséhez mindig egészséges, friss, fiatal virágzatot gyűjtsünk. Barna, láthatóan öreg virágok nem legyenek rajta. A virágzatot közvetlenül az elágazások kezdeténél csípjük le a növényről, s ne nyomjuk össze, ne tároljuk lezárt műanyag zacskóban, ahol befülledhet. Bodza szorp készítése . A gyűjtött virágzatokat frissen, a legrövidebb időn belül használjuk fel. Hozzávalók: 15-20 db méretes virágzat, 4 db citrom, 2 ek. (30ml) fehér borecet, 700g kristálycukor. Elkészítése: Forraljunk fel 4 liter vizet, majd öntsük egy nagy edénybe. A meleg vízhez adjunk 2 liter hideg csapvizet, így összesen 6 liter víz lesz az edényben. A vízbe keverjünk 700g kristálycukrot és oldjuk fel. Tegyük bele a bodzavirágzatot úgy, hogy lehetőleg minél kevesebb szárrész kerüljön a lábosba.
Rengeteg értékes érett bodzabogyó kínálja magát felhasználásra. Nyár elején mindenki a virágából készített szörpöt, de valahogy az érett bogyókkal kicsit mostohán bánunk. Pedig abból is készülhet lekvár, likőr, pálinka és szörp is, most az utóbbit főzünk belőle. A bodzabogyó jótékony hatásáról sokat tudtak eleink. A fekete bodza gyümölcse kissé fanyar, hűsítő hatású, igen gazdag C-vitaminban. A fekete bodza termése általános vértisztító, amit ízületi és reumás panaszok esetén alkalmazhatunk hatásosan. Enyhe hashajtó, fájdalomcsillapító, immunerősítő és izzasztó hatású. Sokfelé úgy vélik, hogy a bodzabokor alatt nem jó elaludni, mert elvarázsolja az embert. Kimentünk egy védett, utaktól távol eső helyre, és fél óra alatt 20 kg bodzabogyót szüreteltünk. Ha Ti is szüretelnétek, akkor legyetek figyelmesek. Csak a fekete bodza termése használható belsőleg, a fürtös bodza mérgező hatású! Bodzabogyó szörpöt készítünk – Kaldeneker Lekvárosház – Az üvegbe zárt boldogság. Mi most szörpöt készítettünk belőle. Pálinkának, aszalva teának is kiváló. Hozzávalók a szörphöz: 1 kg bodzabogyó, 3-4 liter víz, 1, 5 kg cukor, 1 teáskanál citromsav A bodza bogyóját alaposan mossuk meg, majd tépkedjük le a száráról.
30 tenyérnyi bodzavirág 1-2 citrom 3-4 g citrompótló (vagy citromsav) Elkészítés A vizet forraljuk fel a cukorral együtt, majd 10 percen át főzzük, hogy egy kicsit besűrűsödjön. A bodzavirágokat mossuk meg, amennyire lehet. A felfőzött lét hagyjuk kihűlni, majd tegyük bele a citrompótlót, a bodzavirágokat és a felkarikázott citromokat. Én a citromokat kicsit ki is nyomkodtam, így erőteljesebben érvényesül a citrom frissítő íze. A bodzavirágokat is érdemes jól belenyomkodni a lehűlt lébe, hogy az aromája minél jobban kiázhasson belőle. 3-4 napig hűvös helyen érleljük a bodzaszörpöt úgy, hogy mindennap átkeverjük. Ha úgy érezzük készen van a szörpünk, akkor szűrjük le és porciózzuk ki zárható üvegekbe. Bodzabogyó szirup | Nosalty. Fogyasztásig tároljuk a hűtőben. A kapott szörpünk sűrítmény, körülbelül feles, vagy 1/3 szörp, 2/3 víz arányban hígítsuk. Egészségünkre! Azt tudtad, hogy a bodza nem csak finom, hanem gyógyít is? Ha nem tudtad idáig, akkor egy korábbi cikkünk sok izgalmas információt tartalmazhat, csak ajánlani tudom az elolvasását: ide kattintva már olvasható is.
Tegyünk fel forrni 5 liter vizet, amelyben keverjünk el 3, 5 kg cukrot. A maradék fél kg cukrot karamellizáljuk egy edényben, majd ha kész, öntsünk rá 1 liter vizet. Ne ijedjünk meg, amikor a hideg víz hatására a karamellizált cukor megkeményedik, hiszen tovább melegítve hamarosan feloldódik a vízben. A cukros leveket öntsük össze, és együtt forraljuk fel. Miután kihűlt a szirup, tegyük bele a bodzavirágokat, a felkarikázott citromot, a citromsavat és a tartósítószert. 4-5 napig hagyjuk összeérni az ízeket, ezalatt rendszeresen kevergessük. Szűrés után öntsük tiszta üvegekbe. Ízlés szerint 1:6 - 1:7 arányban vízzel vagy szódával hígítva egész évben fogyasztható. Mi van a bodzavirágban? A virág (gyógynövénynevén: Sambuci flos) flavonoidokat (rutin, kvercetin, sambucin), szaponinokat, illóolajat és nyálkaanyagokat tartalmaz. A szárított virágból készített tea izzasztó és vizelethajtó, enyhe nyugtató hatású. A virágokat száraz időben kell szedni, a teljes nyílás előtt, amikor a bogernyő szélső virágai már kinyíltak, de a középsők még bimbós állapotban vannak.
Szellemiségük és allegorikus formájuk miatt ezek a költemények most alkalmasnak tűntek a kiadásra, és terjedelmük miatt anyagi haszonnal is kecsegtettek. A kötet 1851-ben meg is jelent, a kivégzett miniszterelnök, Batthyány Lajos nagyobbik lányának, Batthyány Emmának szóló ajánlással. Ehhez a kötethez készült tehát az Előszó, de a kötet végül mégis a költemény nélkül jelent meg. A költő életében egyáltalán nem is adták ki a verset (az önkényuralmi rendszerben nem lehetett kiadni), csak 1863-64-ben jelent meg Gyulai Pál gondozásában a Vörösmarty Mihály Minden Munkái című kötet II. Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés) - YouTube. részében. Meg kell jegyezni, hogy a Milbacher Róbert nevéhez fűződő újabb kutatások megkérdőjelezik a fentieket. Úgy tűnik, a vers drámai jambus okban írt mértéke, valamint más szövegekkel ( A vén cigánnyal és Shakespeare Lear király ával, melynek fordítását Vörösmarty 1854-ben fejezte be) való motivikus kapcsolat a miatt feltételezik, hogy csak 1854-ben keletkezett. Ha ez így van, akkor az Előszó a költő utolsó befejezett verse (eddig A vén cigány t tartottuk annak), és nem a Három rege bevezetése lett volna, hanem Vörösmarty Az áldozat című drámája elé írta prológusként.
Vízió: látomás.
Az Előszó ban a történelem és a természet egybefonódik, ugyanazoknak a vak törvényeknek van alárendelve. Vörösmarty Mihály: Előszó (elemzés) – Jegyzetek. A költő a szabadságharc utáni megtorláskor tapasztalt embertelenség, a minden mértéket meghaladó igazságtalanság felett érzett rémületét fejezte ki a történelem erőinek való alárendeltség, a végzetszerűség és a logikátlanság élményének versbe foglalásával. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
És folyton-folyvást ordított a vész, Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg. Amerre járt, irtóztató nyomában Szétszaggatott népeknek átkai Sohajtanak fel csonthalmok közől; És a nyomor gyámoltalan fejét Elhamvadt várasokra fekteti. Most tél van és csend és hó és halál. Vörösmarty mihály tételek, elemzések. A föld megőszült; Nem hajszálanként, mint a boldog ember, Egyszerre őszült az meg, mint az isten, Ki megteremtvén a világot, embert, E félig istent, félig állatot, Elborzadott a zordon mű felett És bánatában ősz lett és öreg. Majd eljön a hajfodrász, a tavasz, S az agg föld tán vendéghajat veszen, Virágok bársonyába öltözik. Üvegszemén a fagy fölengedend, S illattal elkendőzött arcain Jókedvet és ifjuságot hazud: Kérdjétek akkor ezt a vén kacért, Hová tevé boldogtalan fiait? Baracska, 1850 - 1851 telén, télutóján Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.
E z a dráma egy gyengébben sikerült szomorújáték, a honfoglalás utáni időkben játszódó szerelmi történet, melyet a költő még 1839-ben írt, és amely 1840-ben jelent meg. Az áldozatot 1855-ben, Vörösmarty halála évében mutatták be. A Nemzeti Színház ezzel a darabbal nyitotta meg az új évadot, és később is Az áldozat színrevitelével emlékezett meg a költő halálának évfordulóiról. Az Előszó időkezelése, szerkezete A vers időkerete egyetlen hatalmas, kozmikus méretű év, amely a boldog tavasztól a következő év álságos, hazug tavaszáig ível. Az évszak és a természet változásaival párhuzamosan halad a nemzet, a társadalom története. Mivel egybefonódik az évszakokkal, a magyarság történelmének alakulását valami kikerülhetetlen, komor végzetszerűség hangulata is körüllengi. Az Előszó összesen 49 sorból áll, ami lehet véletlen is, de lehet tudatos szerkesztés eredménye is: utalás az 1849-es tragédiára. Tartalmilag 4 részre osztható a vers: Az 1. rész (1-18. sor) a reformkor lázasan tevékeny korszakát idézi fel, és a tavasz, ill. a nyár képét kapcsolja hozzá.
Előszó (1850) Az Előszó a magyar irodalom csúcsai közé tartozik. Világos katasztrófáját kozmikus tragédia látomásává emeli. Időszembesítő szerkezetét egymásra játszatott formák kölcsönhatásaként értelmezhetjük. A szöveget a költő, egy 10, egy 31 és egy 8 soros egységre bontotta. Ez a tagolás háromrészes hídformának felel meg. Mivel a két szélső tag hasonló terjedelmű, és páros sorszámú, a közbülső viszont többszörösen hosszabb és páratlan sorszámú, a három egység rend, szabadság és rend egymásutánjaként hat az olvasóra. (ABA'). Ezt a verselés is erősíti. A költeményben 10 és 11 szótagos rímtelen jambusok szerepelnek, nagyjából egyenlő, nem szabályos eloszlásban. (Csak kétszer fordul elő kivétel: a második rész harmadik harmadának közepén 5 szótagos félsor van, a harmadik tagban viszont csak az utolsó sor 11 szótagos, az összes többi10-es. ) A hármas osztást támogatja az a tény, hogy a középső részben a jelentésegységek rokon képzetkörbe tartozó szavak két sorába rendeződnek. Az egyik sort főnévinek, a másikat igeinek is nevezhetjük, szófaji átcsapás csak a szakasz második felében van, s e kilengés után újból a normaszerűvé vált rend áll helyre.
Már a vers indításában is, amikor a költő jobb időkre emlékszik vissza, van valami tétova, megütköző, csodálkozó szemrehányás, valami belső megrökönyödöttség. A képszerűség, szimbolikusság oka tehát itt az, hogy egy olyan irtózatos jelenség a vers témája, amelyet a költő fel sem bír fogni, meg sem bír érteni, tudatos ítélet által nem tud megragadni, ráadásul az érzelmi gátlás is lehetetlenné teszi számára az esemény átélését. Ilyenkor egy közvetett, képszerű kifejezéssel tud legtöbbet elmondani, ezért használ olyan költői eszközöket, amelyek inkább a kevésbé tudatos szférákra hatnak. Ám ezek a képek mind behelyettesíthetők konkrétumokkal: tavasz = reformkor, tél = zsarnokság, a természet vajúdása = forradalom, szent szózat = szabadság, pusztító vihar = a szabadságharc leverése és megtorlása. Nemcsak Vörösmarty lírája lett '49 után hangulatilag sokkal telítettebb, és lett áttételesebb, elvontabb, hanem más költőink lírája is, pl. Tompa Mihály programszerűen allegorizált (persze, nála ez már a cenzúraviszonyoknak is betudható).