Nézzük a kamatszabályokat. Amennyiben a munkáltató a bérfizetés határidőben való teljesesítés kötelezettségét megszegi, akkor késedelembe esik. A késedelmes fizetés jogkövetkezményeit nem az Mt., hanem a polgári törvénykönyv (Ptk. ) határozza meg, összhangban azzal a jogalkotói szándékkal, hogy a Ptk. -t, az Mt. által meghatározott mértékben, a munka világában is háttérszabályként alkalmazni kell. A Ptk. szerint pénztartozás esetén a kötelezett (jelen esetben a munkáltató) a késedelembe esés időpontjától kezdődően, a kifizetés napjáig, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. Azaz, a munkáltató késedelme esetén az érintett naptári félév első napján (január 1. vagy július 1. ) érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni a munkavállalónak a késedelem idejére, azzal, hogy az így meghatározott kamat az egész naptári félévre vonatkozik, akkor is, ha az adott félévben a jegybanki alapkamat akár többször is módosult.
Sziasztok! Bíróság megítélt tőkét és hozzá tartozó késedlemi kamatot... A kérdésem, hogy a késedelmi kamatot jól tudom, hogy abban az évben kell előírni, amikor tudom, hogy be fog folyni?! Gondolok itt arra, hogy részletfizetési lehetőséget adtunk és van olyan rész, ami lehet, hogy csak 2009-ben fog megtérülni. Ha egyáltalán meg fog... Mondjuk van összesen pl: 200. 000 Ft késedelmi kamat, ebből havonta 20. 000 Ft-t térít meg.... Elő kell-e írnom most a teljes összeget, vagy csak minidig annyit, amennyi már biztosan befolyt? Ugyanennél az esetnél van megítélt perköltség is, azzal mi a helyzet? Köszi
További szabályok A behajtási költségátalány pénzneme osztja a főkövetelés jogi sorsát, azaz a Ptk. értelmében a főtartozás pénzneméhez igazodik, azzal, hogy amennyiben a tartozást forintban kell megfizetni, akkor a behajtási költségátalány összegét a Magyar Nemzeti Banknak a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján kell kiszámítani. Ettől az átváltási módtól a felek a szerződésben eltérhetnek. A Ptk. ugyanakkor nem teszi kötelezővé a jogosult számára, hogy a behajtási költségátalányt érvényesítse. A behajtási költségátalány a jogosultnál nem képez adóalapot, az áfa-törvény szerinti bizonylattal sem kell kísérni. Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti, annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata – hangsúlyozta dr. Kapetz Mónika. A fentiekre tekintettel tehát a vállalkozásoknak érdemes figyelemmel lenniük arra, hogy a 2013. július 1-jét követően kötött szerződéseik esetén, amennyiben a számláik nem kerülnek határidőben kiegyenlítésre, akkor a késedelmi kamaton felül érvényesítsék a behajtási költségátalány összegét is.
Ebben az esetben a tagi kölcsönnek a gazdasági társaság saját tőkéje háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos részét adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni a társasági adó alapjának megállapítása során. A saját tőkéhez viszonyított aránytalanul nagy idegen forrással történő vállalkozásfinanszírozást igyekszik a jogalkotó visszaszorítani oly módon, hogy az amiatt elszámolt tárgyévi kamatköltség arányos részével a társaságnak meg kell növelnie a társasági adó alapját. A szakirodalom ezt az adóalap-növelő tételt a társaság alultőkésítésének szabályaként emlegeti. A tagi kölcsön felvétele esetén a feleknek körültekintően kell eljárni, szükséges odafigyelni az eljárási rendre, bizonylati fegyelemre, tekintettel arra, hogy a tagi kölcsön felvétele a társaság részére számviteli és pénzügyi kötelezettséget jelent. A tagi kölcsön felvételéről a taggyűlésnek kell határozatot hoznia, melyben be kell mutatni a tagi kölcsön felvételének indokait, dönteni kell a kölcsön összegéről, a futamidőről és a kamatokról, illetve felhatalmazást kell adni a tagi kölcsön szerződésének e feltételekkel történő aláírására a vállalkozás nevében.
Júliusban az is eldőlt, hogy évente 400-400 millió forint költségvetési támogatást kapnak működésre az augusztus elsejével modellváltó 11 egyetemet – köztük a táncművészetit – fenntartó alapítványok. Idén ennek az összegnek az alapítványok az időarányos részére számíthatnak a bírósági bejegyzésüktől az év végéig. A felsőoktatás speciális feladatellátásának támogatására a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány – a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványhoz – hasonlóan ezenfelül 300 millió forintot kapott. A 11 most modellt váltó egyetemnek e jogcímen adott támogatását tekintve ez az összeg a legkevesebb: három egyetem 450 millió, kettő 570 millió, négy 1, 35 milliárd forint támogatást kapott az indulásra. Megkezdte működését a Tokaj-Hegyalja Egyetem | Híradó. A kormányközeli Mandiner portál az MTE modellváltásáról szóló törvény megjelenése előtt nem sokkal megszellőztette, kik kerülnek be a táncművészeti egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumába. Köztük egyikük sem tölt be vezető tisztséget olajipari társaságban, vagy pénzintézetnél, viszont Kossuth-díjas táncművészek.
– nyilatkozta dr. Czepek Gábor a szerződés aláírásakor. A két intézmény a jövőben az egész térség szellemi és gazdasági gyarapodásán fog dolgozni, nemcsak az infrastruktúra kialakításán, hanem a fenntartható, környezetbarát borászat fejlesztésén is.
A megállapodás céljai elérése érdekében a Felek együttműködnek a K+F+I területén is, különösen a környezetbarát "zöld" energiához, a borászathoz és a turizmushoz kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésében is. Az együttműködési megállapodás aláírása Forrás: MVM A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány képviseletében Prof. Dr. Stumpf István kuratóriumi elnök, az 1650-ben alapított felsőoktatási intézmény jogutódja, a Tokaj-Hegyalja Egyetem részéről Prof. Bolvári-Takács Gábor megbízott rektor, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. nevében Dr. Seregi János vezérigazgató, valamint az MVM Zrt. részéről Dr. Bolvári takács gábor alfréd. Czepek Gábor elnök-vezérigazgató, Gál Katalin elnök-vezérigazgatói kormányzati tanácsadó és Alkér Zoltán infrastruktúra vezérigazgató-helyettes írták alá az együttműködési megállapodást. Rendkívüli lehetőség, hogy a világörökség részét képező Tokaj-Hegyalján születik újjá a hazai szőlész-borász képzés. Ezért is dolgozunk elkötelezetten azon, hogy Tokaj-Hegyalja tovább fejlődjön, és kiemelt oktatási és gazdasági szerephez jusson a jövőben.