Alkalmazható méretarányok: Nagyítás: 100:1 50:1 20:1 10:1 5:1 2:1 Természetes nagyság: 1:1 Kicsinyítés: 1:2 (1:2, 5) 1:5 1:10 1:20 (1:25) 1:50 1:100 1:200 (1:250) 1:500 1:1000 stb. A zárójelben szereplő értékek csak különleges esetekben szabad alkalmazni. Vonalvastagságok A gépészeti rajzok olvashatóságának és egyértelműségének érdekében különböző vastagságú vonalak alkalmazása indokolt. A géprajzokon alkalmazható vonalvastagságok: (0, 13) 0, 18 0, 25 0, 35 0, 5 0, 7 1, 0 1, 4 2, 0 Különleges célra (pl. Szövegmező műszaki rajz. plakát, transzparens) ennél vastagabb vonalak is alkalmazhatóak. A 0, 13 mm vastagságú vonal csak nagyon indokolt esetben alkalmazható, mert ez a vonalvastagság már nagyon rosszul fénymásolható. A vonalvastagságok nem alkalmazhatók egy rajzon tetszőlegesen, csak meghatározott csoportosításban. Szabványos vonalvastagságok Vonalcsoportok Egy vonalcsoporton belül négyféle vonalvastagságot különböztethetünk meg: vastag vonal, közepes vonal, vékony vonal, kiemelt vonal. A műszaki rajz készítőjének a rajz nagyságától, bonyolultságától és rendeltetésétől függően kell megválasztania a vastag vonal méretét, amelyhez szabványban megtalálható a hozzá tartozó közepes, vékony és kiemelt vonal vastagsága.
Épületgépészeti dokumentáció általános kialakítása 4. Tervrajzok 4. Alaprajzok készítésének általános előírásai 4. Függőleges csőterv elkészítésének általános előírásai 4. Metszetrajzok 4. Kapcsolási tervek 4. Részlettervek 4. Helyszínrajzok 4. 7. Hossz-szelvény 4. 8. Keresztszelvény 4. Az épületgépészeti tervdokumentáció további elemei 4. Műszaki leírás 4. Költségvetés 4. Tervezői nyilatkozat 5. Épületek vízellátásának, csatornázásának tervdokumentációja 5. Nyomóvezetékek, szerelvények, berendezési tárgyak tervjelei 5. Méretmeghatározás és anyagjelek a nyomócsőhálózat rajzaihoz 5. Vízhálózat tervdokumentációja 5. Alaprajzok 5. Függőleges csőterv 5. Műszaki rajz szövegmező – Betonszerkezetek. A helyszínrajz, a hossz-szelvény és a keresztszelvény 5. Műszaki leírás 5. Költségvetés 6. Épületek földgázellátásának tervdokumentációja 6. Földgázvezetékek és szerelvények tervjelei 6. Gázfogyasztó berendezések tervjelei 6. Gázhálózat tervdokumentációja 6. Részletes helyszínrajz 6. Hossz-szelvény 6. Keresztszelvény 6. Részletrajzok 6. Szabadkézi rajzok 6.
és XIII. fejezeteinek gyakorló feladatai 134 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Elvi kapcsolási rajzok 6. Alaprajzok 6. Függőleges csőterv 6. 9. Műszaki leírás 6. 10. Költségvetés 7. Épületek központi fűtésének tervdokumentációja 7. Központi fűtés csővezetékeinek, szerelvényeinek, a hőleadóknak, a hőtermelőknek és a hőcserélőknek a rajzjelei 7. Alaprajzok 7. Függőleges csőterv 7. Fűtési metszetrajzok, kapcsolási rajzok, részletrajzok 7. Műszaki leírás 7. Költségvetés 8. Légtechnika, klímatechnika tervdokumentációja 8. Légtechnikai rajzjelek 8. Természetes szellőzés, légkezelő és klímaberendezések kialakítása 8. Természetes (gravitációs) szellőzés kialakítása, ábrázolása 8. Helyiségek hűtése 8. Klíma- és hűtéstechnikai berendezések 8. Alaprajzok metszetek, axonometrikus ábrák, kapcsolási rajzok 8. Műszaki leírás 8. Költségvetés 9. Épületgépészeti munkahelyi kivitelezési dokumentációk 9. Építési napló 9. Felmérési napló 9. Karbantartási napló 9. Műszaki jegyzőkönyvek 10. Dr. Szente Béla: Műszaki rajz (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2000) - antikvarium.hu. Gépkönyvek, gyártmánykatalógusok, szabványok 11. Számítógép használata az épületgépészetben 11. Tervezés 11.
Kémiai kötések A kémiai kötés az atomok között molekulák vagy más atomcsoportok létrejöttekor kialakuló kapcsolat. Fajtái: elsőrendű kötések: ionos kötés, kovalens kötés, fémes kötés. másodrendű kötések: van der Waals- kötés, hidrogénkötés. Kémiai kötések Elsőrendű kémiai kötések Az elsőrendű kémiai kötések az atomok közötti kapcsolatokat és a vegyületek sajátságait hozzák létre. Ionos kötés: úgy jön létre, hogy az egyik atom által leadott elektronokat a másik atom felveszi. Így önálló ionok keletkeznek, amelyek ellentétes elektromos töltésük következtében kölcsönösen vonzzák egymást, így kialakul az ionkötés, illetve az ionvegyület. Az ionokat elektromos vonzóerők tartják össze. Az ionkötésű vegyületekben az egy-egy atom által leadott, illetve felvett elektronok száma, az ion kémiai vegyértéke. Kovalens kötés: a kovalens kötésben az egymáshoz kapcsolódó atomokat többnyire egy kémiai elektronpár tartja össze, amely oly módon mozog, hogy pályája mindkét atommagot körülveszi. Fizika @ 2007. Fémes kötés: a fématomok kapcsolódásakor a lazán kötött elektronok leszakadnak, és ezáltal az összes atommag vonzása alá kerülnek.
A molekulák dipólusos jellege mellet a kialakuló hidrogénkötésnek köszönhető, hogy a víz olvadás- és forráspontja a moláris tömegéhez képest nagyon magas érték (a 2 g/mol-lal könnyebb CH 4 forráspontja -161, 6 °C! ). A folyadékok rendszerint lehűlés közben összehúzódnak, fagyáspontjukon a legnagyobb a sűrűségük. A lehűlő víz is +4 °C-ig így viselkedik. Tovább hűtve viszont tágulni kezd, azaz csökken a sűrűsége a fagyáspontig. Kovalens kötés – Wikipédia. Ezen a ponton a megszilárdulás közben kialakuló hidrogénkötések azt eredményezik, hogy a vízmolekulák távolabb kerülnek egymástól, mint a folyékony vízben voltak. Mivel így a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé, a folyók és tavak nem fagynak be a meder aljáig, a jégtáblák a víz felszínén úsznak. A hidrogénkötés kialakulása sok szerves vegyület szerkezetében is meghatározó szerepet játszik, például a fehérjék szekunder és tercier struktúrájában, valamint a DNS kettős hélix kialakulásában. Molekularács: A szilárd halmazállapotú anyagok részecskéi között lényegesen nagyobb vonzóerők működnek, mint a gázok vagy folyadékok részecskéi között.
Bemutatás: Az oktató tabló részletesen szemlélteti az elsőrendű kötéseket, úgy mint a kovalens, ionos és fémes kötést. Az oktató tabló saegítséget nyújt az oktatóknak a tananyag átadásának szemléltetésében, a diákoknbak pedig a könnyebb elsajátításban. Az oktató tabló, fóliázott-lécezett kivitelben kerül értékesítésre.
1. Foglaljuk össze és ismertessük a másodrendű kötéseket! A másodrendű kémiai kötések jóval gyengébb kapcsolódást jelentenek, mint az elsőrendű ionos, a kovalens vagy a fémes kötés. 2. a) Milyen másodrendű kötés alakulhat ki az alábbi molekulák halmazaiban? H 2 – diszperziós kötés, O 2 – diszperziós kötés, SO 2 – dipólus-dipóluskötés, CO 2 – dipólus-dipóluskötés, NH 3 – hidrogén kötés b) Standard körülmények között a felsorolt anyagok mindegyike gáz-halmazállapotú. Miért? Standard állapotnál a hőmérséklet 25 o C és ezeknek az anyagoknak a forráspontja mind ez alatt az érték alatt található. Gyenge a molekularács és a másodrendű kötések hő hatására könnyebben felszabadulnak. 3. Ha egy elsőrendű kötés energiája: 80 kJ/mol, milyen érték lehet a másodrendű kötések energiája? Milyen molekulák között alakul ki a legkisebb és a legnagyobb energiatartalmú másodrendű kémiai kötés? Mozaik digitális oktatás és tanulás. Mivel a másodrendű kötések gyengébbek, mint az elsőrendűek, ezért a kötési energiájuk is kisebb lesz. Azoknál a molekuláknál, amelyeknél hidrogénkötés van, az energia 20-40 kJ/mol között, míg a lazább dipólus-dipólus és a diszperziós kötéseknél ez az érték csak 0, 4-8 kJ/mol között van.
Az egész halmazt a közös elektronfelhő tartja össze. A fémes kötés az összes kapcsolódó fématomot fémrácsba rendezi, valamennyi fém fémrácsban kristályosodik. c., ionkötés: Ellentétes töltésű ionon között jön létre, elektrosztatikus jellegű kötés. 2, Állapítsuk meg, hogy az alábbi felsorolt elemek atomjai között milyen kötések kialakulása lehetséges H, Cl, Na a, azonos atomok kapcsolódása esetén H 2: apoláris kovalens; Cl 2: apoláris kovalens; Na – fémes kötés b, különböző atomok kapcsolódása esetén HCl: poláris kovalens; NaCl: ionos kötés Mely esetben jöhetnek létre önálló molekulák illetve szilárd kristályok? önálló molekulák: poláris kovalens (HCl) szilárd kristályok: ionos kötés (NaCl) 3, Milyen energetikai magyarázata van a kémiai kötések kialakulásának? Energiaminimumra törekvés, molekuláris formában kisebb az energiája mint atomosan. 4, Az alább felsorolt kötésienergia-értékeket rendeljük a megfelelő hidrogén-halogenidekhez! Indokoljuk a választást! 431 kJ/mol, 366 kJ/mol, 298 kJ/mol, 563 kJ/mol A méret növekedésével az atommagok távolsága növekszik, ezért kisebb a kötésenergia.