A 4iG Nyrt. 100 százalékos tulajdonába került a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft., illetve a társaság leányvállalatai miután január 3-án lezajlott a tavaly márciusban bejelentett tranzakció pénzügyi zárása. A tulajdonosváltással távoznak a társaság menedzsmentjéből és felügyelőbizottságaiból a RCS & RDS médiakonszern vezetői. A DIGI operatív irányításával és ügyvezetői feladataival Papp-Gerlei Gyöngyvért bízták meg, aki az Antenna Hungáriától érkezik a távközlési és médiacsoport élére. A 4iG jövőbeli célja, hogy növelje a DIGI előfizetői bázisát a lakossági és az üzleti előfizetők körében, valamint tovább bővítse a társaság magyarországi hálózatát és szolgáltatásait. A tranzakció pénzügyi zárását követően a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatai – az Invitel Zrt., a DIGI Infrastruktúra Zrt., és az i-TV Zrt. –a 4iG csoport 100 százalékos tulajdonába kerültek. A tranzakció értéke 625 millió euró, amely az elmúlt évek egyik legnagyobb magyarországi vállalatfelvásárlása. Digi friss hírek - a Hírstart hírkeresője. A 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében 2022 első negyedévében az Antenna Hungária Zrt.
Minden hírt ellátunk cimkékkel is, így könnyebben lehet megkeresni az adott témához, készülékhez kapcsolódó összes hírünket. Egyszerűen kattintson rá az adott cimkére, és már mutatjuk is az összes odavágó hírt. A híreken túl olvassa el mobiltelefon tesztjeinket is, ahol hosszabban, több napon keresztül vizsgálják meg szakértő kollégáink az eszközöket, és utána írják le szakmai véleményüket. Amennyiben többet szeretne megtudni a telefonokról, érdemes még keresgélni a telefon adatbázisunkban is, amely a legnagyobb Magyarországon elérhető mobiltelefon, tablet és okosóra adatbázis, nagyon sok ezer készülékkel. Ezt az adatbázist heti rendszerességgel frissítjük. Az itt közölt tartalom részben a Telefonguru saját szellemi terméke, részben harmadik személyek szellemi alkotását tartalmazza. Utóbbi esetén a Telefonguru a honlapon minden esetben megjelöli az idézett szöveg forrását. Tulajdonost vált a magyarországi DIGI. Amennyiben a honlapon közzétett írás egyes részei forrásmegjelölést nem tartalmaznak, úgy az a Telefonguru saját szellemi alkotásának tekintendő, és mint ilyen teljeskörű szerzői jogi védelmet élvez.
Átlag havi egy órát beszélnek rajtuk. Vészhelyzetre és visszahívásra használják főleg. 2018. május 10., 10:35 A GVH engedélyezte, hogy megvegye az Invitelt, de fel kell számolni a párhuzamos hálózatokat. 2018. április 17., 09:41 Két éven belül minden általa lefedett háztartásba optikát vinne, hogy egységes legyen a kínálat. 2018. március 25., 20:57 A szolgáltató weboldala is elérhetetlen. 2018. február 22., 09:35 Hálózatkeresésnél ott a Hungary 4G név, és sorra építik a tornyokat. 2017. Digi hu hirek 2. november 8., 21:14 Egy magánbejelentés után nézik át a cég közelmúltbeli összefonódását. 2017. augusztus 22., 18:15 Több jelenlegi és volt vezetőségi tag is korrupciós ügybe keveredett, a Digi korábban már tagadott. 2017. július 21., 20:13 Az Invitel ügyfélkörével a Digi lehet a második legnagyobb hazai internetszolgáltató, megelőzve a UPC-t. 2017. július 10., 08:29 A Bukaresti Értéktőzsdére lépett a távközlési Digi, eddig vegyes a mérleg. 2016. november 7., 21:07 Bejegyezte az indulás időpontját az NMHH oldalán.
2021/11/06 Bár 1956 óta az ősz ezen időszaka mindörökre egybeforrt a szuverén, demokratikus Magyarországért vívott küzdelemmel, a 20. században más sorsfordító esemény is kapcsolódott ehhez a hófordulóhoz. 1921-ben éppen október 23-án vívták IV. Károly magyar király és Horthy Miklós kormányzó csapatai a budaörsi csatát, amely eldöntetlenül zárult, de végső soron mégis előkészítette az utolsó Habsburg uralkodó bukását. Az uralkodó trónfosztására éppen száz évvel ezelőtt, november 6-án került sor. Antik könyvek - árak, online aukciók, régiség vásárlás - Vatera.hu. Mi volt a helyzet Magyarországon? 1921 októberében a magyar bel- és külpolitikában fontos események érlelődtek. Másfél éves ádáz küzdelem után úgy tűnt, hogy sikerül "kikapcsolni" a magyar társadalmat megosztó és a nemzetgyűlés munkáját oly sokszor megbénító királykérdést. Miután Bethlen István miniszterelnök kompromisszumot kötött ifj. Andrássy Gyulával, a legitimisták joggal bízhattak abban, hogy az annyiszor hangoztatott konszolidációban vezető szerep jut majd nekik. Hazánk a külügyek terén is jelentős siker kapujába lépett.
A kötetek megrendelésével kapcsolatban az alábbi emailcímen lehet érdeklődni:
A királypárti és kormányzópárti erők fegyverszünetet kötöttek, és Károly ezután lényegében tétlenül tűrte, hogy az ellenséges csapatok körbezárják katonáit. Az uralkodót és feleségét Tatán őrizetbe vették, és néhány nap után Tihanyba, majd Bajára szállították őket. Károly és Zita itt a Glowworm nevű brit monitor fedélzetére lépett, amely elszállította a királyi párt Magyarországról. Károlyt és vele a Habsburgokat a nemzetgyűlés 1921. IV. Károly visszatérési kísérletei – „királypuccs” vagy jogos trónfoglalás? - Rubicon Intézet. november 6-án trónfosztottnak nyilvánította. Mire volt esély? A "királykérdésben" szemben álló legitimisták és szabad királyválasztók az ellenforradalmi rendszer születése után egyaránt megindokolták, hogy miért az ő törekvéseik szolgálnák Magyarország érdekeit. A legitimisták ebben a vitában azzal érveltek, hogy Károly az ország törvényes királyaként kellő tekintéllyel rendelkezne ahhoz, hogy konszolidálja a magyar belpolitikát – véget vethetne például a különítményesek garázdálkodásának –, és ily módon segíthetné a kilábalást a háborús válságból. Másfelől pedig abban bíztak, hogy az uralkodó visszatérése valamilyen módon hozzásegíti majd Magyarországot a békeszerződés revíziójához.
Trónfosztáshoz vezetett IV. Károly második visszatérési kísérlete 2017. október 20. 09:29 MTI 96 éve, 1921. október 20-án másodszor kísérelte meg immár fegyveres erővel IV. Károly király a magyar trón visszaszerzését. Aznap este felesége társaságában repülőgéppel érkezett a Sopron közeli Dénesfára. Az első világháború végén összeomlott a vesztes Osztrák-Magyar Monarchia, így az 1916-ban megkoronázott Habsburg Károly (I. Károly néven osztrák császár, IV. Károlyként magyar király) 1918. november 11-én felfüggesztette osztrák császári, 13-án pedig magyar királyi jogainak gyakorlását. November 16-án kikiáltották a "független és önálló magyar népköztársaságot", amelyet 1919. március 21-én a 133 napig fennálló tanácsköztársaság követett. Az ellenforradalmi rendszer nemzetgyűlése az 1920. február 27-én elfogadott 1920. évi I. törvénycikkben hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit, és az államfői teendők ideiglenes ellátására bevezette a kormányzó intézményét, megalapozva a király nélküli királyság intézményét.
A tisztségre 1920. március 1-jén Horthy Miklóst választották meg. Arra alapozva, hogy lemondó nyilatkozatának formulája nem terjedt ki az uralkodó mivoltáról történő lemondásra, IV. Károly 1921 márciusában kísérelte meg első ízben a trónra történő visszatérést. Lépését hallgatólagosan támogatta Aristide Briand francia miniszterelnök, és az exuralkodó bízhatott az erős magyarországi legitimista mozgalomban is. Károly megpróbált kész helyzetet teremteni, de hamar világossá vált számára, hogy Horthy nem hajlandó átadni a hatalmat. A Monarchia utódállamai részleges mozgósítást is elrendeltek, hiszen Károly nem írta alá a trianoni békét, és uralkodói és öröklési jogokat támaszthatott volna az 1914-ben még Magyarországhoz tartozó területekre. 1921. április 3-án a nagyhatalmak közös jegyzékben szögezték le, hogy nem tűrik el a Habsburg-restaurációt, így Károly április 6-án elhagyta Magyarországot: véget ért az első, úgynevezett húsvéti királypuccs. Az események nyomán kiéleződött Horthy és a legitimista Teleki Pál kormányfő viszonya, az utóbbi nem sokkal később le is mondott.
Megjelent az ArchívNet első száma 2022-ben Tisztelt Olvasók! Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma. Ezúttal a lap külön tematikával nem rendelkezik, azonban célunk továbbra is változatlan: írásos örökségünk bemutatása áll a fókuszban. Különlegesnek nevezhető a mostani szám amiatt is, mivel egy történettudományi vitának, továbbá a 2021. október 14-én megrendezett 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián elhangzott előadások nyomán született esettanulmányoknak, forrásbemutatásoknak is helyt adunk. Az ArchívNet 2021. évi 4-5. számában jelent meg Csikós Gábor és Ö. Kovács József tollából az Elbeszélés és történeti magyarázat ‒ "Magyar agrárcsoda" és a források vétójoga című írás, amelyet Varga Zsuzsanna angol nyelvű könyve inspirált. A vidéktörténeti témájú publikációhoz Honvári János, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa kívánt megjegyzéseket fűzni, amelyeknek helyt ad az ArchívNet. Lapunk ugyanígy helyt ad Csikós Gábor és Ö. Kovács József számára is, hogy reagáljanak Honvári János gondolataira.