Ma Vilmos, Bíborka napja van. Bankok Budapest Bank Rt. Cím: 2700. Cegléd, Rákóczi út 2. Telefon: 06/40 477-777 CIB Bank Zrt. Cím: 2700. Cegléd, Szabadság tér 8. Telefon: 06/53 505-400 ERSTE Bank Rt. Cím: 2700. Cegléd, Népkör u. 2. Telefon: 06/53 311-147 Kereskedelmi és Hitel Bank Rt. Cím: 2700. Cegléd, Szabadság tér 1. Telefon: 06/53 505-070 OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Cím: 2700. Cegléd, Szabadság tér 6. Telefon: 06/53 505-220 Postabank Rt. Cím: 2700. Cegléd, Szabadság tér 7. Telefon: 06/53 310-407 UniCredit Bank Zrt. Cím: 2700. Erste ATM - Ceglédi Fiók nyitvatartása - 2700 Cegléd Népkör u. 2. - információk és útvonal ide. Cegléd, Kossuth tér 4. Telefon: 06/53 505-475 Hírlevél Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre! Sport KULTÚRA EGÉSZSÉG Rádió Banner Hirdetés Banner Hirdetés
Most itt vagy: Főoldal / Kapcsolat E-mail: Bankszámlaszám: Galamb Derby Klub Sportegyesület ERSTE BANK 11600006-00000000-65739109 Eredményszámolás: Tomori László, Észrevételeket, óvásokat, reklamációkat kizárólag e-mailben fogadunk: Gyűjtőhelyek Gyűjtőhely Cím Illetékes Telefonszám Cegléd 2700, Cegléd, Kosárhegyi út 10. Szabó Péter 06-30-565-48-78 Fót 2151 Fót, Sikátor puszta 12 Nagy S. Miklós 06-70-328-18-41 Budapest 1204, Budapest, Ady Endre Utca 150. Erste bank cegléd telefonszám kereső. Pálos Tibor 06-20-551-61-04 Farmos 2765 Farmos Jászberényi út 41. Bolyán Antal 06-30-405-75-11 Jászapáti 5130, Jászapáti, Vasútállomás Korsós Albert 06-20-250-25-48 Nyíregyháza 4400, Nyíregyháza, Tiszavasvári Út 41. Bagdi Sándor 06-70-630-60-62 Nagykáta 2760 Nagykáta Sport u. 26. Tomori László 06-70-428-82-07 Zsámbok 2116, Zsámbok, Bajza Lenke Tér 10. Bajnóczi István 06-20-524-98-81
Kérjük, adja meg adatait, 2 munkanapon belül visszahívjuk Önt. Ha bankfiókot is választ, akkor a megjelölt fiókból fogja Önt munkatársunk megkeresni. A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező. Név: * Telefonszám (pl. :06-xx-123-4567): Amennyiben mobiltelefonszámot ad meg, 1 munkanapon belül megküldjük Önnek regisztrációs kódját. Kérjük, hogy ezt a kódot a fióki ügyintézés meggyorsítása érdekében őrizze meg! (Munkatársunk vezetékes telefonszám megadása esetén is keresni fogja Önt. Erste bank cegléd telefonszám e. ) Email: Születési hely: Születési idő: Bankfiók választás Budapesten: Bankfiók választás vidéken:
Megemlékezik arról az értékteremtő és sokszor nem látványos munkálkodásról, melyet a több mint 300 000 lelket számláló közösség évszázadok óta folytat az egész társadalom javára. A centenáriumi megemlékezés egyik kiemelkedő mozzanataként Ötvös Tamás a Magyar Posta debreceni területi igazgatóság irodavezetője bemutatta azt a bélyeget, amelyet a Magyar Posta erre az alkalomra készített. Hajdúdorogi Főegyházmegye. Ötvös Tamás elmondta, a magyar bélyegtörténetről elmondható, hogy több mint 5000 alkotással rendelkezik, amelyek között nagy számban szerepelnek egyházi témájú bélyegek is. A 380 Ft-os névértéken megjelenő bélyeg címe: 100 éves Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye. A bélyeg négy kis képet ábrázol: a Máriapócsi kegytemplom könnyező Istenszülő ikonját, Kisléghi Nagy Ádám pantokrátor című alkotását, a magyarországi görögkatolikus egyház megalapításáról rendelkező vatikáni bulla részletét, valamint a Hajdúdorogi székesegyház ikonosztázion részletét. Ezt a négy képet középen a magyarországi görögkatolikus egyház szimbóluma köti össze.
– A levéltár térképeinek katalógusa: 73-82. Janka György, A Görög Katolikus Püspöki Levéltár utóbbi 10 éve, in "Hogy mindnyájan egyek legyenek…": Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete: Tíz év az egyházi levéltárak szolgálatában, szerk. Szabadi István, Debrecen, 2003., 31-32. A Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspöki Levéltár kiadványai Belme László, Az Istenszülő pócsi kegyképének csodatevő könnyezése, 1696. november 4. –december 8. : A 300 éves máriapócsi kegykép története a levéltári források tükrében: Történelmi és teológiai áttekintés, Budapest, 1997. Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete Konferenciája: Nyíregyháza, 1997. Janka György, Nyíregyháza, 1998. A hajdúdorogi főesperesi levéltár iratainak lajstroma és mutatója 1562-1818, ford. Magyar Posta Zrt. UAT - 100 éves a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye. Dudás László, Nyíregyháza, 1999. Útkeresők: Sója Miklós, szerk Szabó Irén, Juhász Éva, Nyírő András, előszó Böjte Csaba OFM, Nyíregyháza–Budapest, 2010. 2004.
A magyarság már a népvándorlás évszázadaiban kapcsolatba került a bizánci kereszténységgel, a hittérítést is a keleti szertartású hittérítők kezdték. A IV. Lateráni zsinat után a bizánci kereszténység háttérbe szorult, de a XVII. századból fennmaradt imádságok és énekek is tanúsítják a folytatólagos továbbélést. 1868. április 16-án ötvenkét magyar görögkatolikus egyházközség képviselői országos kongresszust tartottak, ahol kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és önálló egyházmegye felállítását. Ennek eredményeként I. Ferenc József megalapította a Hajdúdorogi Külhelynökséget és 1898. június 8-án megalakult a Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága. Az Egyházmegyét 1912. 100 éves a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye | EuroAstra Internet magazin. május 6-án I. Ferenc József alapította, Christifideles Graeci kezdetű bullájával Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizálta, a Magyar Országgyűlés pedig az 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az egyházmegyéhez 162 parókia tartozott, ami a trianoni békekötést követően kevesebb, mint felére csökkent.
1968-ban a Szentszék engedélyével az egyházmegye joghatóságát kiterjeszthette a területén kívül eső parókiákra is. II. János Pál pápa, a Summis Pontificibus kezdetű bullájával 1980. július 17-én a Hajdúdorogi Egyházmegye joghatóságát – a Miskolci Apostoli Kormányzóság kivételével – minden Magyarországon élő görögkatolikus hívőre kiterjesztette. A bullát 1980. szeptember 28-án Agostino Casaroli bíboros, pápai államtitkár adta át Esztergomban. (Forrás:) Az egyházmegye alapításának centenáriuma tiszteletére február 18-án szombaton Hajdúdorogon Történeti Konferenciára került sor. Hajdúdorogi görög katolikus egyhazmegye. Az érdekes és ismeretterjesztő prezentációkat koronázta meg a Debreceni Területi Igazgatóság értékesítési irodavezetője, Ötvös Tamás, aki a Magyar Posta jubileumi bélyegét a mintegy 600 fős közönség előtt bemutatta. Irodavezető úr köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Magyar Posta kulturális missziót teljesít, amikor bélyegkiadásával fontos évfordulókra, eseményekre hívja fel a figyelmet. A bélyegújdonság jelképesen első példányait személyesen vehette át: Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye megyéspüspöke; Orosz Atanáz, a Miskolci Görög Katolikus Apostoli Exarchátus püspök exarchája; dr. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Tiszántúli Református Egyházkerületének püspöke; Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár; Kiss Attila országgyűlési képviselő; Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere; valamint az Egyházmegye kiemelt segítői: Czifra Károly, Kujbus Mihály és Monostory Viktória.
Hiszen Isten szeme mindenütt látja az emberek életét, semmi sincs előle elrejtve, és ismeri azokat, akik jót tesznek. " A szent öregek könyve - JEL Könyvkiadó, 2010
Vidékünkön az Árpád-korban jelentős bizánci szertartású keresztény közösségek éltek. Számos régészeti és kulturális emlék őrzi elődeink nyomát. Az 1054-es keleti egyházszakadás az Árpád-ház erős és bölcs hatalma miatt nemigen éreztette hatását. Bizánc 1204-es elfoglalása után néhány évtizeddel viszont a keleti kereszténység szerepe erősen lecsökkent. A 14. században kezdett ugyanakkor megerősödni északkelet felől a ruszinok betelepedése a Kárpát-medencébe. Két évszázaddal később, a reformáció 16. századi elterjedése és az Erdély felől jövő vallási türelem és türelmetlenség gyakorlata egyaránt kifejtette hatását. A 17-18. században ‒ a Bocskai szabadságharc után, valamint a dombvidékes erdőségek meghódítása kapcsán – újra megélénkült a keleti szertartású keresztények betelepedése. 1646-49-ben a keleti szertartás papjainak és híveinek túlnyomó többsége egyesült Rómával, s kialakult a görögkatolikus egyház: megtartva szertartásunkat és egyházfegyelmi előírásainkat, de Róma püspökének főségét elismerve.
(Ez alól csak a Miskolci Exarchátus területe képez kivételt. ) Az ezzel kapcsolatos intézményrendszert, az új szórványparókiákat már főként Timkó Imre (1975–1988) és Keresztes Szilárd (1988–2008) püspökök hozták létre. Az 1990. évi rendszerváltás után újból kiépült az egyház oktatási rendszere, amelynek egyik legjelentősebb eseménye a hittudományi főiskola új épületének elkészülte volt 2003-ban. 2008-ban Keresztes Szilárd püspök úr nyugdíjazását kérte, július 1-jétől Kocsis Péter Fülöp a Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke és a Miskolci Apostoli Exarchátus apostoli kormányzója. Bibliográfia Pirigyi István, A görögkatolikus magyarság története, Nyíregyháza, 1982. – 2. kiad., Bp., 1991. – Ld. még: Pirigyi István, A magyarországi görög katolikusok története, I-II, Nyíregyháza, 1990. A levéltár története A levéltár zömét a Hajdúdorogi Egyházmegye kormányzati iratai teszik ki, annak létrejöttétől, 1912-től kezdve, amely év egyben a levéltár alapítási éve is. Később azonban néhány régebben működő görögkatolikus egyházi szervezet fondja is a levéltárba került.