Ferenc pápa legfőbb problémája, hogy miként tud reagálni a kétezer éves katolikus egyház a hívek eltűnésére. Orbán Viktor a behatolók által ostromlott keresztény Európa középkori üzenetére építve szeretné terjeszteni tovább a saját populista politikáját. Látszólag mintha egymás ellen küzdenének, pedig valójában más-más pályán játszanak. Vasárnap reggel a Szépművészeti Múzeumban fél órára leült egymással szemben két ember, akik teljesen mást gondolnak a katolicizmus és a kereszténység szerepéről a XXI. században. Pontosabban majdnem szemben, mert a magyar állam három vezetőjéből nem a valódi hatalom csúcsán lévő Orbán Viktor, hanem a diplomáciailag magasabb szinten álló Áder János ült szemben Ferenc pápával. Orbán arcán a pápai találkozáskor nyoma sem volt a szigornak, és még a híresen komoly Áder is elmosolyodott, amikor kezet foghatott az egyházfővel. Az, hogy maga a találkozó létrejött, nagy győzelem volt a magyar kormánynak és személyesen Orbánnak, miközben a pápalátogatás alapvetően nem úgy sikerült, ahogy ők szerették volna.
Nem került szóba, de ezek is hitelek. Negyedik hullám Orbán azt mondta, a maszkviselést nem teszik újra kötelezővé, de ő senkit nem akar lebeszélni a maszkviselésről, ha ettől biztonságban érzi magát. De a megoldás nem ez, hanem az oltás. Orbán szerint a kiindulópont az, hogy lesz negyedk hullám. A kérdés, hogy milyen súlyos lesz? Ez attól függ, hogy mennyien oltatják be magukat. "A harmadik oltás jobb, ha van, mintha nincs" - mondta, majd hosszasan biztatott mindenkit arra, hogy vegye fel az oltást. Pápa I. Ferenc pápa Magyarországra látogatott az eucharisztikus kongresszus keretében, misézett, és találkozott Orbán Viktorral. A miniszterelnök szerint az a vita, hogy nálunk csak pár órát volt a pápa, míg másutt napokat tölt "rossz vita és rossz ízlésről tanúskodik. " Ferenc pápa Orbán szerint "meg akart minket látogatni", ezért jött, ez fölértékeli Magyarországot. A találkozójukról szólva azt mondta, "kerültük azokat a témákat, amikben nem értünk egyet" - nem hozták fel a migráció kérdését.
Az is egyértelmű, hogy a pápa nem szeretné, ha ebbe – az egyébként református – Orbán őt is bevonná, Orbán pedig nem szeretné, ha a pápa ebből ki tudna bújni. Ha tényleg az eredeti terv valósult volna meg, és a pápa nem találkozott volna a magyar kormány képviselőivel, az komoly arculcsapást jelentett volna Orbán Viktor számára. A magyar katolikus egyház diplomáciai munkája végül ezt segített elkerülni. Ezzel együtt is erős üzenet Ferenctől a magyar kormánynak az, hogy az egyházfő látványosan több időt tölt a szomszédos Szlovákiában, mint nálunk. A Magyar Katolikus Egyház egyébként tiszteletreméltóan politikamentesen vezényelte le a pápalátogatást és nagyrészt a kongresszust is. A magyar kormány viszont csak döntetlenre tudta menteni ezt a diplomáciai küzdelmet. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A Válasz Online járt utána, hogy a hírnek, miszerint a pápa nem hajlandó találkozni a magyar miniszterelnökkel, a forrása egy amerikai katolikus lap névtelen forrásokra hivatkozó Ferenc-ellenes szerzőjétől származik, és semmi alapja nincs: teljesen természetes, hogy Vatikán állam feje találkozik azon ország vezetőivel, amibe ellátogat. Ferenc pápa, miután részt vett az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén, délután Szlovákiába utazik. NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook
Magyar Lengyel Barátság Nap 2006-2013 A magyar lengyel barátság több mint ezer éves. Ezen idő alatt látványos történelmi események, és egyszerű emberi kapcsolatok színesítették, fonták, és tették eltéphetetlenné a magyar-lengyel kapcsolatokat. A rendszer váltás idején, mintha kissé megfeledkeztünk volna egymásról. A háború miatt nem megy Áder Lengyelországba | 24.hu. Ezt a hiányt pótolta egy civil kezdeményezés. A Magyar Lengyel Pilsudski Történelmi Társaság (elnök: Kollár János) 2005-ben kezdeményezte, a Magyar Lengyel Barátság Emlékmű (két monumentális tölgyfa, Tóth Dávid szobrászművész alkotása) megépítését, a Magyar Lengyel Barátság Nap megrendezését, a magyar- és lengyel testvérvárosok találkozóját Győr városában. A nagyszabású terv közadományokból, és széles összefogásból valósult meg, 2006. március 24-én, a győri Bem téren, a Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László, és a Lengyel Köztársaság elnöke, Lech Kaczyński, közel negyven magyar és lengyel testvérváros küldöttsége jelenlétében, felavatták az emlékművet. Az avató ünnepségen a Pilsudski Történelmi Társaság (PTT) elnöke Kollár János felolvasta a "Győri Nyilatkozat" szövegét.
A hétvégén tartották volna a Lengyel-Magyar Barátság Napot, de a felek úgy találták, a háború miatt nem lenne illő most ünnepelni. Péntek este beszámoltunk róla, hogy a tervek szerint Áder Jánost várták volna március 23-ra a lengyelországi Bochnia városába a lengyel-magyar barátság napja alkalmából, végül azonban úgy alakult, hogy az egész programot törölték. Ezzel kapcsolatban adott ki közleményt a lengyel Köztársasági Elnöki Hivatal, melyben beszámolnak a halasztás körülményeiről. Az idei évben a Lengyel-Magyar Barátság Napot március 18-19-én tartottuk volna Bochniában, de az Ukrajnában kitört háború miatt mindkét fél egyetértésével későbbi időpontra halasztottuk. Közösen úgy gondoltuk, hogy miközben az ukránok heroikus küzdelmet folytatnak a megszállt szülőföldért, ez most nem megfelelő idő arra, hogy mi boldogan ünnepeljünk – olvasható a szövegben. Lengyel magyar barátság nap full. Ugyanakkor Andrzej Duda lengyel államfő szorgalmazza, hogy a biztonsági helyzet függvényében a Barátság Napot az első adandó alkalommal tartsák meg, hiszen Áderrel és feleségével a lengyel államfői házaspár baráti viszonyt ápol.
Amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek tízezreit engedte át területén és ezreknek adott otthont. Az 1956. júniusi poznani felkelés, a lengyelek szabadságküzdelme iránti szolidaritás hangsúlyos szerepet játszott a magyar forradalom érlelődésében. 1956. október 23-án Budapesten, a Bem-szobornál rendeztek nagygyűlést, a forradalom idején a lengyelek elsőként küldték segélyszállítmányokat Magyarországra. (A poznani eseményeknek és a magyar forradalomnak emléket állítva három éve mindkét ország parlamentje határozatban nyilvánította a magyar-lengyel szolidaritás évének 2016-ot. ) 2017-ben Katowicében avatták fel az 1956-os magyar forradalmat segítő lengyelek emlékművét, Varsóban pedig az 1956-os magyar forradalmat és a lengyelek szolidaritását jelképező emlékművet. Lengyel magyar barátság nap 4. A rendszerváltozás idején a lengyel Szolidaritás mozgalom szolgált példaképül a magyar ellenzéki erőknek. A két közép-európai ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, és 2011-ben Magyarország után az év második felében Varsó vette át az EU soros elnökségét.