Különleges orgánum volt az, senkihez sem hasonlítható. Így aztán 1952-ben már a Magyar Rádióban dolgozhatott és pillanatok alatt a mikrofon mögé ültették. 1960-ig tartozott a rádió kötelékébe, majd jött egy komoly váltás, immár a Magyar Televízió állományába került. 1958-ban Tamási Eszter és Takács Marika után ő lett a harmadik állandóan foglalkoztatott bemondó. És Varga József volt az első férfi bemondó Magyarországon. Varga József (bemondó) - Wikiwand. Kezdetben az volt a dolga, hogy híreket mondjon. Precízen, tagoltan, érthetően. Ez nagyjából tíz évig tartott, ám közben újabb és újabb felkéréseknek tett eleget. Olyan műsorokban szerepelt, mint a Parabola, a Fórum, a TV jelenti. Rendszeresen láthatta őt a közönség a szilveszteri programokban, nyakkendőben, elegánsan, komoly arccal – fanyar humorral. Varga József 1972-ben / Fotó: Fortepan - Rádió és Televízióújság Pregardt Adél Varga József mindig is nyugodt, kiegyensúlyozott ember benyomását keltette. Talán ezért is bízták rá, hogy a tévéhíradóban belpolitikai kommentárokkal szórakoztassa a nézőket.
– Nem voltunk barátok, ám mégis korrekt kapcsolatunk volt, rendkívül sokat segített. Felnéztünk rá, hiszen profi módon, hihetetlen alázattal és lelkesedéssel dolgozott. A világnézetünk különbözött, de nem haragudott meg rám akkor sem, amikor én nem léptem be a pártba. – Nagy tudású ember volt, a hangja most is itt cseng a fülemben – emlékezett vissza Mohay Gábor, aki egy mókás történetet is felelevenített. – Akkoriban szokás volt, hogy a bemondók mondják el az Esti mesében az aktuális történetet. Egyszer nekikezdett és csak mondta, mondta: "én vagyok a tyúkanyó, itt ülök a tojásaimon, a villás farkam kilóg a fészekből... " És ez lement adásban. Varga József a legszebben beszélő tévés bemondó adás közben halt meg a stúdióban - Blikk. Csoda-e, ha a végén mindenki a térdét csapkodta a nevetéstől, Varga Józseffel együtt? újságmúzeum Varga József Magyar Televízió bemondó halál évforduló
2021. júl 24. 7:55 A legendás tévébemondók 1967-ben: Takács Marika (balra) Lénárd Judit, Tamási Eszter és Varga József / Fotó: Fortepan Rádió és Televízióújság 1981 májusának végén Varga József tévébemondó beszélt a stúdióban. Nyugodtnak tűnt és kimértnek. Ahogy szokott. Az a mély, bársonyos hang valahogy megnyugtatta a nézőt. Elég volt becsukni az embernek a szemét, miközben ő beszélt és pillanatok alatt elszállt minden gond, minden stressz. De azon a napon mintha lassabban formálta volna a mondatokat. Varga jozsef belmondo de. A kamera mutatta az arcát, ő nézett bele a lencsébe – "nézte" az ország lakóit és nem tudhatta, hogy az élet nevű társasjátékból ez lesz az utolsó kockája. A legeslegutolsó. Ez is érdekelheti: Biztos, hogy ismeri ön is a filmcsillagot, aki kiütött bokszolóból vált sztárrá. Ki az? Varga József 1977-ben / Fotó: Fortepan - Rádió és Televízióújság Zih Zsolt Varga József 1929-ben született Abonyban, majd a fővárosba került, itt érettségizett és újságírónak tanult. A negyvenes-ötvenes években már dolgozott a Friss Újság munkatársaként, majd felfigyeltek a hangjára.
Média - Televízió - Varga József bemondó Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1977. július 1. Varga József bemondó felkészül a Televízió Híradó című műsorára. MTI Fotó: Friedmann Endre Varga József (1929-1981) a Magyar Rádió bemondója (1952-1960), a Magyar Televízió bemondója (1960-1981), majd hírolvasó bemondója (1960-1970). „Füstös farkam lóbálja a szél” | Urban Legends. A TV Híradó munkatársaként belpolitikai kommentátor, műsorvezető, főmunkatárs (1970-1981). Készítette: Friedmann Endre Tulajdonos: MTI Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-878596 Fájlnév: ICC: Nem található Személyek: Varga József Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium Extra fényes, Teccophoto PL285, Prémium Választható méretek:
A TV Híradó felfedezte benne az egyedi, sajátosan fanyar személyiséget, amivel szinte új műfajt – "a hétköznapi történések tévé-jegyzetét" - teremtett meg a hírmagyarázataiban. Sokoldalúságát az 1960-as, 1970-es évek szilveszteri szórakoztató műsoraiban is bizonyította. Munka közben lett rosszul, s rövid szenvedés után infarktusban halt meg 51 évesen. Működése [ szerkesztés] Hír- és külpolitikai műsorok bemondója [ szerkesztés] A TV jelenti Fórum Parabola TV Híradó Ismeretterjesztő sorozatok narrátora [ szerkesztés] Haladás Integrál Iskolatévé Képes krónika Képzőbűvészet ( Rodolfo bűvésziskolája) Logika és az automaták Szovjetunió Konferanszié [ szerkesztés] Intervíziós gálaműsorok és szilveszteri műsorok állandó konferansziéja volt. Ismerős hangok ( Kovács Katival együtt) Sztárparádé – paródiafesztivál (1968) Táncdalfesztivál (1966; 1967; 1968) Filmjei [ szerkesztés] Álljon meg a menet! (Játékfilm, önmagát alakította benne. ) A százegyedik szenátor III (1967) Díjai [ szerkesztés] Kazinczy-díj több kormánykitüntetés Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Televíziós Művészek Társasága Internet Movie Database További információk [ szerkesztés] Magyar televízió bemondói a '60-as években
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A(z) "Magyar bemondók" kategóriába tartozó lapok A következő 75 lap található a kategóriában, összesen 75 lapból.
"Réges régen, a tv hőskorában, esténként a nők olvastak fel esti mese gyanánt. Egy alkalommal, teljesen váratlanul az utolsó pillanatban a bemondónő rosszul lett, és helyette az egyik férfi kollégát kérték fel a mesemondásra. – Szervusztok gyerekek! – köszönt illendően az ötvenhárom éves szakállas figura. – Fecske anyó vagyok! – folytatta, és a korabeli felvételen látszik, hogy az operatőr megbillenti a statívot a röhögéstől. A mesélő, nagydarab szakállas figura folytatta – …és épp a tojásaimon ülök… – a korabeli kollegák szerint, ekkor a hangosító, valamint az összes díszletes és kellékes halkan kiosont a folyosóra, majd összeesett a röhögéstől. Utolsónak az operatőr maradt, aki a következő mondat után hagyta el a stúdiót: – …. és a fészekből kilóg a szép villás farkam…" Megpróbáltunk utánajárni, vajon tényleg megtörtént-e a sztori A Magyar Televízió szóvivőjén keresztül utolértünk egy illetékest, aki azt állította: emlékszik az ominózus jelenetre, sőt látta is a felvételt. A köztévének 30 éve dolgozó szerkesztő, Fodor Imre az azt mondta: az alaptörténet igaz, bár van néhány részlet, ami nem pontosan így történt.
A nők közötti testi viszonyt nem büntették. 1961 után már "csak" betegségnek számított. Forrás:; Gobbi Hilda első ismert nagy szerelme a Különös házasság, a Mephisto és a Hamvadó cigarettavég című filmek színésznője, az 1925. május 6-án született Temessy Hédi volt az '50-es évek végén és a '60-as évek elején, akivel együtt is éltek. Gobbi szinte férfiként létezett, férfiruhákban járt, a nőket előreengedte a bejáratnál, Hédit száz szál rózsával lepte meg egy-egy bemutató alkalmával. Ő maga gyakran mondogatta, hogy "olyan pasi vagyok én"… Egy kollégájuk így nyilatkozott szerelmükről: Azt mondta Hédi egyszer az öltözőben, amikor megérkezett a premierre a száz szál vörös rózsa egy hatalmas kosárban, hogy nincs az a gyöngédség, az a gentlemenség, az a klasszság egy férfitól, amit a Hilda nyújtani tud. Érdekesség: Gobbi Hilda Visegrádon - Villa Harmónia Visegrád. És imádták egymást! Szakításuk után Temessy Hédi egyedül maradt élete végéig. A kollégák körében ez sosem volt téma, így ismerték meg, így szerették és becsülték, és a Nemzetiből való eltávolításán kívül soha nem is származott hátránya másságából.
Színházi Világnap - Elindult a Gobbi Hilda-emlékév Gobbi többször elmondta, hogy csúnya, mindig is annak tartotta magát. Ez pedig döntően befolyásolta, hogy milyen szerepeket kapott. Már egész fiatalon öregasszonyokat osztottak rá. Később már luxusnak, fényűzésnek nevezte csúnyaságát, mert így nem okozott gondot számára a színésznők pályáját általában megtörő öregedés. Elkötelezett kommunista volt, már 1949-ben Kossuth-díjat kapott. Azt is maradt haláláig, bár 1956 után kilépett a pártból. "Én sohasem voltam csak színész. Hiszek abban a sokak által ostobaságnak vélt közhelyben, hogy a színész akarva-akaratlanul mindig politizál. Gobbi hilda fiatalon a mi. Már csak azért is, mert másfél méterrel magasabban áll a közönségnél, amikor szól hozzá" - mondta erről. Spiró György: Csirkefej Politikai kapcsolatait arra is használta, hogy másokon segítsen. Felkarolta a pályakezdő és az idős színészek ügyét, az elhunyt színészek emlékének ápolását, de az epizódisták elismerése és az új Nemzeti Színház létrehozása is fontos volt neki.
5 (magyar tévéfilm, dráma, 73 perc, 1966) Tök az adu (magyar tévéjáték, 53 perc, 1966) Nem szoktam hazudni (magyar játékfilm, 78 perc, 1966) 1965 Tilos a szerelem 8. 1 (magyar vígjáték, 99 perc, 1965) Csiribiri (magyar tévéjáték, 44 perc, 1965) Ferien mit Piroschka (NSZK-osztrák-magyar vígjáték, 95 perc, 1965) 1964 Hókirálynő 7. 0 (magyar színházi közvetítés, 86 perc, 1964) A pénzcsináló 9. 4 (magyar vígjáték, 88 perc, 1964) 1963 Hattyúdal 9. Gobbi hilda fiatalon b. 2 (magyar filmdráma, 96 perc, 1963) 1962 Elektra (magyar tévéjáték, 88 perc, 1962) Amíg holnap lesz (magyar játékfilm, 95 perc, 1962) 1961 Mindenki gyanús (magyar tévéfilm, 64 perc, 1961) Mindenki ártatlan? (magyar vígjáték, 65 perc, 1961) A szaxofon 6. 8 (magyar játékfilm, 85 perc, 1961) 1959 Vörös tinta 8.
A 70. születésnapjára rendezett gálaműsor százezer forintnyi bevételét ajánlotta fel az új Nemzeti Színház felépítésére, és országos gyűjtést kezdeményezett, melynek végeredményeként 3, 3 milliárd forint gyűlt össze. Az új színházat sajnos már nem láthatta. Homoszexualitását soha nem titkolta, és úgy tűnt, hogy ezt a rendszer is elfogadta, az azonban valószínű, hogy legjobb barátja, Major Tamás 1959-ben emiatt rúgta ki a Nemzeti Színházból. Ezután a színésznő a József Attila Színházhoz szerződött, és továbbra is elkötelezett baloldali maradt. Már harminc éve nincs köztünk: a legendás magyar színésznő nevét mindenki ismeri Magyarországon - Blikk. Bohém életet élt, sokat ivott – de soha nem a részegségig –, és állandóan cigarettázott. (Majorral tíz évig nem beszéltek a történtek után, de később kibékültek, bár a színésznő sosem bocsátott meg, viszont testvérként szerette Majort. ) Az azonos neműek kapcsolatát a mai napig meglehetősen ellentmondásosan kezeli a társadalom (megjegyzem, sajnos). 1961-ig a homoszexualitás bűncselekménynek számított, egy év börtönt kaphatott, ha valakit férfiként rajtakaptak, hogy saját neművel kapcsolatot létesít.