Szent István koronázás emlékmű A Főszékesegyházi kincstár világviszonylatban is kiemelkedő textil- és ötvös gyűjteménnyel rendelkezik. Könyvtára az ország leggazdagabb és legrégibb könyvállományával rendelkezik. Sok kódexet és ősnyomtatványt őriznek itt. A város tereit és parkjait mindenképpen megéri felkeresni, főleg a belvárosi történelmi részben. Barangoló Család: Esztergom: belvárosi séta gyerekekkel. Az épületek nagy része műemlékvédelem alatt áll, több száz éves helyreállított épületek. A Széchenyi téren a Vak Bottyán palota ma a Városháza épülete. A Mala-forrásalagút a Héviz városrész és a fürdő alatt húzódó járatrendszer. A lecsapolt Héviz tó forrásvizének elvezetésére építették. Bejárata a Szent István strandfürdő területén van, és a felújított részek előzetes engedéllyel, kis csoportokban bejárhatók. A Prímási palota második emeletén a Keresztény múzeum kiemelkedő gyűjteménnyel rendelkezik a középkori magyar táblafestészet, szobrászat, valamint itáliai, németalföldi, osztrák festészetből. Itt található Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye.
A hegy tetején álló kilátóból egyedülálló panorámában gyönyörködhetünk. A tanösvény utolsó állomásánál a "Gyilkos-tónál" a vízpartok rejtett élővilágával ismerkedhetünk meg. (forrás:) Túraútvonal ajánlat még: A lenyűgöző adottságokkal bíró Búbánat-völgy, vagy a Rám-szakadék egyedülálló, sziklás, vadregényes útvonala, vagy a festői szépségű pilissztentléleki túra mind kitűnő választás felfedezni a mesés tájat. Vízimádóknak Aquasziget: Fedett élményfürdő (többek között sodrófolyosóval, vízeséssel, vízgombával, dögönyözővel és mászófallal, jacuzzival és gyermekmedencével, csúszdákkal) szaunavilág és kültéri strand (óriás játszótérrel, strandröplabdával) vár a fürdőben. Palatinus-tó: Az ország egyik legtisztább vízű mesterséges tava, ahol strandokat építettek ki csúszdával, sportolási lehetőséggel, működik búvárbázis és csónakázni is lehet. A Kis-Dunán, illetve innen a Nagy-Dunára kijutva hosszabb-rövidebb vízitúrákat tehetünk. Grand családi kaland | Garantált élmények az egész családnak a Grand Hotel Esztergomban. Kajak-és kenubérlésre van lehetőség. A Bottyán-tó horgászok kedvelt helye, ahogy a Búbánati-tavak együttese is, utóbbi csónakázáshoz is nagyszerű választás.
(Kol 3, 12) Története [ szerkesztés] Már a kereszténység történetének kezdetén tisztelet övezte azokat, akik legközelebb álltak Jézushoz: édesanyját, Szűz Máriát, nevelőapját, Szent Józsefet, másod-unokatestvérét, Keresztelő Jánost és az apostolokat. Az apostolok cselekedetei megemlékezik az első vértanúról, a hitéért megkövezett Szent Istvánról. A vértanúk tisztelete a Krisztus utáni első századokban, a keresztényüldözések idején vált igazán elterjedtté. Ekkor még minden hivatalos eljárás nélkül, a hívek köréből érkező igény keltette életre a vértanú szentek kultuszát. A IV. század folyamán kezdtek olyan kiváló keresztényeket is szentként tisztelni, akik nem vértanúsággal, hanem példamutató életvitelükkel tettek tanúságot keresztény hitükről. 401-ben az V. Szent István Szentté Avatása – Tryth About Leea. karthágói zsinat rendelte el, hogy minden felszentelt oltárnak legyen legalább egy szent ereklyéje. A XI. századi reformpápaság a pápai illetékesség körébe vonta a legfontosabb egyházi döntéseket, így – többek között – a szentté avatást is.
Az országot a keresztény hitre áttérítő uralkodó ellen viszont az egyházi vezetőknek sem lehetett kifogásuk. István fia, Imre herceg kiválasztása is érdekes, megerősíti, hogy László egy dinasztikus szentkultuszt kívánt létrehozni. Imre szentté avatása egyúttal arra is célozhatott, mintha szimbolikusan ő lenne István fia, az ifjan elhunyt herceg helyett ő váltaná valóra a nagy előd örökségét. A magyar egyház első vértanú püspöke, az 1046-os pogánylázadásokban meggyilkolt Gellért püspök szentsége vitán felül állt. Zoerard (Szórád)-András és Benedek, a két aszkéta szerzetes életében a lemondó keresztény életeszményt testesítette meg. Az ő legendájuk már 1070 körül elkészülhetett, tudjuk, hogy László bátyja, az 1077-ben elhunyt I. 1 István Király Szentté Avatása. Géza Zoerard ereklyéjét is nagy becsben őrizte. Kijelenthetjük tehát, a remetéket már 1083 előtt is szentként tisztelték. Kő Pál szobrászművész Szent István király elnevezésű szobra a Gellért-hegy oldalában, a sziklakápolna előtt. Háttérben a Szabadság hító:MTVA/Bizományosi: Juhász Gábor A remeték lehettek az elsők Az első magyar szentté avatások tehát felülről jövő kezdeményezésre jöttek létre, ám ez támaszkodott a már elterjedt kultuszokra, a "nép hangjára".