A Dopper-vizsgálat egy olyan speciális ultrahangvizsgálat, amely a hagyományos ultrahangvizsgálattal szemben képes az erekben lévő vér átfolyását is mérni. Legyen szó bármilyen szív- vagy érrendszeri betegségről, a Doppler-vizsgálat alapvető fontosságú a probléma időben való feltárásában. Doppler-ultrahangvizsgálat. A Doppler-vizsgálat alapjai Fizikaórán mindenki tanult az úgynevezett Doppler-effektusról, amelyet Christian Doppler osztrák fizikus fedezett fel a hanghullámok terjedését vizsgálva. Doppler megfigyelte, hogy ahogy a vonatok elhaladnak, hangjuk mélyebb lesz, majd sikerült bizonyítania, hogy amennyiben a hanghullámok forrása a megfigyelőhöz közelebb helyezkedik el, a hullámok hosszát rövidebbnek, így magasabbnak érzékeljük, és ahogy a hangforrás távolodik, úgy a hanghullám is hosszabb, így mélyebbnek hat. A Doppler-ultrahangvizsgálat ezt az elvet alapul véve segít a keringési rendellenességek kivizsgálásában. Hogy működik a Doppler-ultrahang? Az ultrahangkészülék olyan, az emberi fül számára nem hallható hangokat bocsát ki, amelyek egy része visszaverődik, másik része elnyelődik a szervezetben.
A vizsgálat menete A vizsgálat valójában ugyanúgy zajlik, mint egy szokványos ultrahangvizsgálat. A vizsgált területek bőrfelszínére egy speciális, az ultrahanghullámok terjedését segítő gélt visznek fel. Erre azért van szükség, hogy a vizsgálófej és a bőr között lévő levegő az ultrahanghullámokat visszaverhesse. Ezt követően a vizsgálófejet az adott testrészhez illesztik, adott esetben rá is nyomják. Alkalmazás A Doppler-szonográfiás eljárás az érelmeszesedés diagnosztikájában rutinszerűen alkalmazott vizsgálat, ami alkalmas: • a vér áramlási irányának meghatározására, • érszűkületek meghatározására, • trombózis diagnosztizálására, • aneurizmák feltérképezésére (aneurizma: egy artéria, általában aorta kiboltosulása, tágulata), érfalak elváltozásainak megállapítására (pl. érelmeszesedés). A vizsgálattal ezenkívül érsebészeti beavatkozások eredményessége is kontrollálható, betegségek lefolyása monitorozható. Mi a doppler vizsgálat menete. A Doppler-szonográfot a medicina más területein is alkalmazzák: • terhesgondozás: magzati szívhangok mérése, • echokardiográfia: a szív ultrahangvizsgálata során szívbillentyűhibák felderítése és a szív véráramlásának, valamint a szívben uralkodó nyomásviszonyok mérése.
Lehetőség van vizsgálat közben állókép, mozgókép rögzítésére. Illetve az állóképen különböző méréseket lehet végezni. A vizsgálat végeztével le kell törölni a testre rákent gélt, mely egyébként vízzel akár az összekent ruhából is könnyen eltávolítható. A vizsgálatot nehezítheti, ha a beteg elhízott, ugyanis így az ultrahang nem tud a megfelelő mélységbe hatolni, és nem nyerünk pontos információt a mélyen fekvő területekről. Mi a doppler vizsgálat radar. Miről ad információt a vizsgálat? Doppler-UH-vizsgálat során információt nyerünk a vizsgálandó erek átmérőjéről, esetleges szűkületekről, melyet okozhat érfalban lévő lerakódás vagy adott esetben vérrög is. Áramlási rendellenességekről szintén adatot lehet szerezni. Lehetőség van a végtagokon futó erek (mind artéria, mind véna) vizsgálatára, emellett a hasüregben és a nyakon futó ereket is gyakran vizsgálják Doppler-UH-val. Egy speciális úgynevezett power-Doppler-eljárás során lehetőség van kis sebességű keringés ábrázolására. Ez információt nyújt a különböző elváltozások (ciszták, daganatok) vérellátásáról.
Önmagában nem okozhat tragédiát, de gyúlékony anyagokkal együtt tárolva pokolian veszélyes kemikáliává változhat a bejrúti robbanást is előidéző ammónium-nitrát. Helyi idő szerint kedd este hatalmas robbanás rázta meg Bejrútot. A balesetben legkevesebb 100 ember meghalt, a sérültek száma eléri a több ezret. A libanoni miniszterelnök, Hassan Diab szerint a tragédiát az okozta, hogy nagyjából 2700 tonna ammónium-nitrát robbant fel, amit a bejrúti kikötőben tároltak. De mi is valójában az ammónium-nitrát és hogyan képes ekkorát robbanni? Kiváló műtrágya, amiből pokoli bomba válhat Az ammónium-nitrát fehér színű, szagtalan só. A nitrogént tartalmazza kétféle formában, ammónium (NH 4) és nitrát (NO 3) formájában. A képlete NH 4 NO 3. Pellet formájában gyártják, és alapvetően műtrágyaként hasznosítják, de gázolajjal összekeverve robbanószer is előállítható belőle. Mi az ammónium-nitrát és miért robban ekkorát?. Meglepőnek tűnik, de valójában elég nehéz felrobbantani, a robbanáshoz szükséges kémiai reakciót általában detonátorral indítják be.
A globális műtrágya-kereskedelem zavarai magasabb költségeket jelentenek a gazdálkodók számára szerte a világon. Kínában is nő az aggodalom Kína mezőgazdasági minisztere a múlt héten figyelmeztetett arra, hogy az őszi vetésű gabonák terméshozama "a legrosszabb lehet az ország történelmében". Mindez természetesen aggasztó kijelentés a világ legnagyobb búza-fogyasztó országában. Peking akár tudott már jó előre az orosz invázióról, akár nem, tavaly év végére felhalmozta tartalékként a világ gabonakészletének a felét, holott a világ lakosságának 20 százaléka lakik Kínában. Genezis Ammónium-nitrát (Granulált) - Genezis. Az élelmiszer-infláció kérdése mind történelmileg, mind napjainkban politikailag rendkívül érzékeny kérdés Kínában. Az élelmiszer-hiány jelentősen hozzájárult a Csing-dinasztia 1911-es bukásához. Az élelmiszer-infláció pedig 1947-ben tüntetésekhez vezetett Pekingben, aláásva a Kínai Nemzeti Párt hatalmát. Magyarország múlt pénteken azonnali hatállyal betiltott minden gabonaexportot az ukrajnai orosz invázió okozta áremelések miatt.
Nedves falfelületeken is megjelenik. Annak felismerését, hogy az oxidációt segíti, gyorsítja, ezen a természetes anyagon tették. Később nagy mennyiségben iparilag is előállították. A vegyület 13 tömegszázaléknyi nitrogént, és 44 tömegszázaléknyi káliumot tartalmaz. Műtrágyák tárolása [ szerkesztés] Az ammónium-nitrát alapú műtrágyákat – mivel veszélyt jelenthetnek a környezetre – a műtrágyaipar és a kapcsolódó szervezetek irányelveinek megfelelően kell tárolni. Ammónium nitrát műtrágya. Így megelőzhetjük a felszíni vizek és a talajvíz nitráttal való szennyeződését. Általában a 28%-nál alacsonyabb nitrogéntartalommal és 80%-nál kevesebb ammónium-nitrát (AN) tartalommal rendelkező műtrágyák veszélytelen anyagoknak minősülnek, általában nem gyúlékonyak és nem éghetőek szivarégés folyamán. Azonban a 28%-nál magasabb nitrogéntartalmú, ammónium-nitrát alapú műtrágyák erősen oxidatív hatásúak, melyek szemirritációt okozhatnak. Az ilyen műtrágyák tárolása során speciális biztonsági előírásokat kell betartani, és ezen anyagok a szállítás során veszélyesnek minősülnek (ADR).
Nem mindig kell viszont bomba ahhoz, hogy a vegyület pusztítóvá váljon. Amennyiben az ammónium-nitrát közelében a hőmérséklet drasztikusan megemelkedik (jelen esetben tűz miatt), a vegyület elbomlik, és rövid idő leforgása alatt nitrogén-oxid és vízgőz szabadul fel. A hirtelen légneművé váló ammónium-nitrát hatalmas, hangsebességgel terjedő lökéshullámot idéz elő, ami óriási károkat okoz az épületekben és darabokra szaggatja a közelben tartózkodó embereket. Forrás: Sputnik via AFP/Mikhail Alaeddin A bejrútihoz hasonló tragédia nem példa nélküli, 2015-ben szintén egy nagyobb robbanás játszódott le a kínai Tiencsinben. Leállítja a műtrágyagyártást a Nitrogénművek - Agroinform.hu. A balesetet – amelyben 173 ember halt meg – az okozta, hogy az ammónium-nitrát közelében gyúlékony, párolgó vegyszereket tároltak. Ezek a légneművé váló, tűzveszélyes anyagok lángra kaptak és belobbantották az ammónium-nitrátot is. 2001. szeptember 21-én a toulouse-i AZF vegyi üzemben 300 tonna ammónium-nitrát robbant fel, 31 ember halálát okozva. A robbanást 80 kilométer távolságban is hallani lehetett.
Bár – számos nyugati példa nyomán – Magyarországon is tilthatnák az apokaliptikus libanoni robbanást előidéző műtrágya-fajta forgalmazását, az Orbán-kabinet egyelőre ellenáll. A libanoni ammónium-nitrát-robbanás nyomán hazai szakemberekben felmerült, hogy – több nemzetközi példához hasonlóan – Magyarország is be kellene tiltani az anyag bolti forgalmazását – értesült a Népszava. Bár az Európai Unióban létezik központi, a hangsúlyt a tilalomra helyező szabályozás e robbanásveszélyes anyag kezelésére, a termék kereskedelmi keretei államonként jelentős eltéréseket mutatnak. Míg például Németországban az eladás lényegében tilos, a végfelhasználói értékesítés Franciaországban, az – immár EU-n kívüli – Egyesült Királyságban, vagy éppenséggel Magyarországon is engedélyezett. Hasonlóan megengedő a hatóság a volt szocialista országokban, de az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában is. Ennek megfelelően, miközben a 2007-es EU-irányelv szerint 20 százaléknál nagyobb nitrogéntartalmú anyagot nem lehetne eladni, lényegében minden hazai gazdaboltban változatlanul kapható 34 százalékos nitrogéntartalmú ammónium-nitrát.
Az ammónium-nitrát (34%) kétféle nitrogénforrást tartalmaz, Az ammónium pozitív töltésű ion és a nitrát negatív töltésű ion, melyek a növény számára mind felvehetők. A nitrát nagyon gyorsan felvehető. Az azonnali megoldáshoz jó, a nitrát nagyon rövid idő alatt kifejti hatását. A nitrát legfőbb problémája az, hogy az ionok nem tudnak a negatív töltésű talajszemcsékhez tapadni, és emiatt a tápelem kimosódik a rizoszférából. Ennek eredménye a nitrogénveszteség és elégtelen tápanyagfelvétel. A CAN műtrágya 27% nitrogént tartalmaz. A CAN problémái és előnyei az ammónium-nitráthoz (34%) hasonlóak. Ámbár ez a termék kalciumot tartalmaz, amely előnyös a savanyú talajokon. Az ammónium-szulfát (21%) a nagy kén igényű növényeknél kiemelkedő jelentőséggel bír, például repce, búza. A kénnek komoly hatása van a növény nitrogén anyagcseréjére, az olaj és a fehérje szintézisére. Ezért a kén tartalmú nitrogén fejtrágyának jelentős hatása van a termés minőségére és termésmennyiségre. A karbamid (46%) a legnagyobb koncentrációjú nitrogénműtrágya és a világ egyik legfontosabb nitrogénforrása.
A lehetőséget szakértők szerint az unióban az erős – főképp francia – mezőgazdasági lobbi tartja életben. A gazdák épp magas nitrogén-tartalma, így alacsonyabb fajlagos és szállítási költségei, illetve gyors felszívódása miatt kedvelik az ammónium-nitrátot. Mindazonáltal a műtrágyát számos szakmai bírálat éri. Amellett, hogy robbanásveszélyes, savanyítja a termőföldet és hiányoznak a termékből a növények számára szintén fontos adalékok, mint például a foszfor, a kálium, a kalcium, a magnézium, a vas, a bór vagy a – például a repcéhez szükséges – kén. Alkalmazása összességében jellemzően kedvezőtlenebb termésátlagot hoz. Valószínűleg mindezek okán a Magyarországon forgalmazott műtrágyáknak immár csupán kisebb hányadát teszi ki a tiszta ammónium-nitrát. A KSH kimutatása szerint tavaly Magyarországon 416 ezer tonna nitrogén-hatóanyag került a földekre. Messze a legnépszerűbb a szintén ammónium-nitrátból előállított, ám kalcium- és magnézium-karbonáttal kevert, kisebb nitrogéntartalmú pétisó, amely ily formán nem is robbanásveszélyes.