Kissé naiv napló, de szerzője komoly íráskészséggel és lényeglátással írja le a budai fogaskerekű végállomásához közeli villanegyed ostrom alatti elzártságát, a mindennapokat egy olyan harci helyzetben, amikor a front pl. a ház alatt két sarokkal, a szatócsboltnál húzódik. Annyiban tehető az a napló Csics naplója mellé, hogy megmutatja: a háborús helyzetek átélői egy, a történelem "alatt" húzódó regiszterben ugyanúgy élik mindennapjaikat. Az azelőtt utópisztikus borzalomnak tartott dolgok, pl. hogy hullák vannak a fogaskerekű állomásánál, mint előbb-utóbb megszokott képek, könnyen kerülhetnek nem-történelmi síkba. A másik napló, ami eszembe jutott, Karinthy gyermekkori naplója. Mégpedig azért, mert a csics-féle naplóból gyönyörűen kiviláglik, hogy a gyermekkori műveltségi szint nem a második világháborúval esett hatalmasat, hanem jóval utána, időben hozzánk félelmetesen közel. Kerüljük messzire az olyan megállapításokat, hogy a mai gyerekek így buták, úgy műveletlenek, de valóban elképesztő az a napirend, ami alapján egy kisgyerek élte a mindennapjait az ötvenes évek közepén.
század Történelem > Magyarország története és személyiségei > Magyarország a XX. században > A II. világháború utáni Magyarország > 1956 > Eseményei Történelem > Legújabb kor > A hidegháború kora (1946-1991) Csics Gyula Csics Gyula műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Csics Gyula könyvek, művek Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Csics Gyula az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-orosz szakán végzett, majd a Vörösmarty Gimnáziumban helyezkedett el, ahol két tanévet töltött. Ezt követően a Tatabányai Bányák Vállalatnál lett műszaki könyvtáros, később dokumentációs és igazgatási osztályvezető, majd titkárságvezető. Néhány szemesztert járt a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karára és a Veszprémi Vegyipari Egyetemre az 1970-es években. 1979-ben a Nemzetközi Számítástechnikai Oktatóközpontban rendszerszervezői, az ELTE-n pedig 1983-ban szakinformátori diplomát szerzett. 1994 és 2001 között a Vértesi Erőmű osztályvezetője és PR főmunkatársa volt. 2001-től tíz éven át volt igazgatója a tatabányai Városi Könyvtárnak. Nevéhez fűződik a könyvtár – benne a fiókhálózat – elektronikus adatbázisának létrejötte, a digitális írástudás szélesebb körben való terjesztése. Gyermekkori naplója, melyet az 1956-os forradalomról írt, 2006-ban jelent meg könyv formájában, film is készült belőle. Csics Gyula az '56-os eseményeknek Budapesten volt tanúja.
Pár nagyon érdekes és elgondolkodtató eseményt szeretnék kiragadni a naplóból. Már az orosz tankok Budapesten voltak és csak a távolban lehetett hallani őket. Ekkor a fiúk kimehettek az utcára és focizhattak egy keveset. De nem sokára újra lehetett hallani, hogy jönnek a tankok és vissza kellett menniük a házba. Számomra hihetetlen, hogy ezt a gyerekek milyen nyugalommal fogadták, mintha a mindennapi életük része lenne a háború. A másik esetben a forradalom közepén bevásárolni ment az édesanyjával és útközben halott orosz katonákat és kiégett tankokat láttak. Úgy gondolom ez egy gyerek számára sokkoló és meghatározó élmények lehettek. Egyszóval elég korán megismerkedhettek a halálnak a csúnyábbik arcával a háborúval. A napló későbbi forradalom utáni időszakában még egyszer komolyabban elgondolkoztam. A gyerekek az iskolában gyertyákat gyújtottak, a meghalt forradalmárok emlékére. A tanárok mind megrémültek az esettől és követelték, hogy oltsák el a gyertyákat. A gyerekek sokáig ellenálltak és nem engedelmeskedtek, de később a nyomásnak muszáj volt engedni.
MSZ 151-3:1988: tartószerkezetek, oszlopok. MSZ 151-4:1989: tartószerkezetek alapozása. MSZ 151-8:2002: szabad vezetékek létesítési előírásai 1 KV névleges feszültségű. MSZ 7487-1:1979: közmű és egyéb vezetékek elrendezése közterületen, fogalom meghatározások. MSZ 7487-2:1980: ", elhelyezés a térszint alatt. MSZ 7487-3:1980: ", elrendezés a térszint felett. MSZ EN 50131-4:2009 Riasztó rendszerek. Behatolás és támadás jelző rendszerek. 4. rész. Figyelem felhívó eszközök. MSZ EN 50132-1:2010 Riasztó rendszerek. Zárt láncú televíziós megfigyelő rendszerek biztonsági alkalmazásokhoz. 1 rész. Rendszer követelmények. Magyar Szabványügyi Testület > Szabványosítás > Hírek > 2021 > 11 > Megjelent a Közművezetékek elrendezése című szabvány új kiadása. MSZ EN 60335-2-27:2011 Háztartási és hasonló jellegű villamos készülétonság. 2-27. Bőr ultraibolya és infravörös besugárzására használt készülékek követelményei. MSZ EN 60255-1:2010 Mérőrelék és védelmi készülékek. 1. Általános követelmények. MSZ EN 60255-151:2010 Mérőrelék és védelmi készülékek. 151. Túláram és áram csökkenés védelem működési követelményei. MSZ EN 50310:2011 Egyenpotenciálú összekötések és földelések alkalmazása olyan épületekben, ahol informatikai berendezések vannak.
járult hozzá. A szabvány célja a közterület alatti és fölötti tér célszerű és rendezett felhasználásának meghatározásával, az egységes elhelyezési rend rögzítésével a nyomvonal jellegű létesítmények megépítéséhez, ellenőrzéséhez, karbantartásához, javításához és zavartalan működéséhez szükséges térbeli viszonyok biztosítása. Nem tartalmaz azonban az adott közműhálózat tervezésére és kivitelezésére vonatkozó előírásokat, ezeket az adott szakterület jogszabályai, műszaki-biztonsági szabályzatai és műszaki-biztonsági irányítási rendszerei adják meg. A szabvány elsősorban a hálózati engedélyesek és egyéb közműtársaságok, a közművezetéket tervezők, beruházók és kivitelezők, valamint a közműépítések engedélyezésével foglalkozó hatóságok számára készült. Msz 7487 2.3. Az MSZ 7487 sorozathoz képest a főbb változások az alábbiak: a teljes szabványsorozat összevonása egy dokumentumba, továbbá az ehhez kapcsolódó teljes szerkezeti felülvizsgálat: új Bevezetés és új 1–3. fejezet; a korábban az MSZ 7487-1:1979-ben megadott szakkifejezéseket a Szakkifejezések és meghatározásuk fejezet tartalmazza, amennyiben e dokumentum tekintetében relevánsak; az MSZ 7487-2:1980 és az MSZ 7487-3:1980 tartalma a 4–8.
MSZ 09-00. 0287:1986+1M:1997: 3-400KV-os berendezések túlfeszültség védelme. MSZ 09-57. 0011 sorozat: robbanó anyag ipari létesítmények létesítési biztonsági követelményei. 0011-1:1987: fogalom meghatározások. MSZ 09-57-0011-2:1987: létesítmény kialakítása. MSZ 09-57-0011-3:1987: épületgépészeti előírások. MSZ 09-57-0011-4:1987:villamos előírások. MSZ EN 50090: EIB szabvány MSZ EN 292-1, 2:1993: gépek biztonsága, alapfogalmak, kialakítás általános elvei. MSZ EN 595 sorozat: építmények tűzvédelme. MSZ 11001-1…6 sorozat: hűtőberendezések biztonsági előírásai. MSZ 15688:1991: villamosenergia fejlesztő, átalakító és elosztó berendezések tűzvédelme. MSZ 15688:2009. villamos energia fejlesztő, átalakító és elosztó berendezések tűzvédelme. MSZ 04-64:1990: építkezési felvonulási villamos berendezések követelményei. MSZ 151-1:2000: erősáramú szabad vezetékek. Közművek fektetési elrendezése: csővezeték és kábel között tartandó távolság. 1KV -nál nagyobb névleges feszültségű szabad vezetékek létesítési előírásai. MSZ 151-1:2000/1M:2010. szabad vezetékek létesítési előírása.