Háztartási termékek minden élethelyzetben Megbízható. Hosszú életű. Esztétikus. Ez a KOENIC. A kiváló minőségű termékeinkkel nagy segítséget visz az otthonába, amelyek megkönnyítik a mindennapjait. Akár mosógép, akár mikrohullámú sütő, hajszárító vagy vízforraló – a KOENIC termékválasztékában nagy és kis háztartási készülékeket találhat innovatív felszereltséggel remek árakon. Kis háztartási készülékek Kicsi de remek: A kis konyhai készülékeinkkel a főzés most még több örömöt okoz. A konyhai mérlegektől és kenyérpirítóktól egészen a vízforralókig és gyümölcslékészítőkig a KOENIC robusztus és nagy teljesítményű készülékek széles választékát kínálja kiváló minőségű megjelenéssel – és mindezt fair árakon. Győződjön meg erről saját maga! Media Markt Beauty Stílusos csábítás: A KOENIC a hajszárítókkal, hajsimítókkal és sütővasakkal Ön a minőség és az elegáns megjelenés mellett dönt. Tájékozódjon most – a nagy teljesítményű termékein nem csak a haját kímélik, hanem a pénztárcáját is. Kenyérpirító media markt. Ápolja és formázza a haját a KOENIC készülékeivel.
PHILIPS HD2581/00 Kenyérpirító leírása 8 pirítási beállítás Pirítsd ízlés szerint a kenyeret. A PHILIPS HD2581/00 Kenyérpirító nem kevesebb, mint 8 pirítási beállítás t kínál. Csak válaszd ki a számodra legszimpatikusabb beállítást, és a pirítós pont olyan lesz, ahogy elképzelted. Nagyméretű állítható rekeszek Hogy a nagyobb szelet kenyerek is elférjenek, a készülék 2 db nagyméretű rekesszel rendelkezik. A középre húzó funkció pedig gondoskodik róla, hogy minden kenyér egyenletesen piruljon meg. Beépített zsemletartó Nem csak kenyérpirításra alkalmas. Grundig Premium Line Kenyérpirító - Háztartási gépek. A Beépített zsemletartó jóvoltából a PHILIPS HD2581/00 zsemlék, péksütemények vagy más tésztafélék felmelegítésére is használható. Kiolvasztás és újramelegítés A Kiolvasztó funkcióval fagyasztott kenyérből is könnyedén készíthetsz pirítóst. Az Újramelegítő funkció val pedig a már elkészült pirítós kenyereket melegíthetd újra. Extra kenyérkiemelő A kisebb kenyerekkel sem kell trükközni. A PHILIPS HD2581/00 Kenyérpirító Magas kenyérkiemelő jének segítségével azokat is könnyedén kiveheted.
Technikai jellemzők Termék típusa: Kenyérpirító Max. teljesítmény: 830 W Állítható pirítási szintek: 8 Cikkszám: 1227929 Kialakítás Kábeltartó: Van Kiolvasztás funkció: Igen Melegen tartó funkció: Zsemlemelegítő feltét: Megállító gomb: Morzsatálca: Hideg fal: Különleges jellemzők: Állítható pirítási fokozat, Automatikus kikapcsolás, Kiadó gomb, Hideg falú burkolat, Kiolvasztás funkció, Extra kenyérkiemelő, Beépített kábeltároló Áramellátás Frekvencia: 50–60 Hz Általános jellemzők Szín: Fehér Jogi megjegyzések: A jótállási szabályokra ("garancia") vonatkozó általános tájékoztatót a részletes termékoldal "Jótállási idő" rovatában találja. Termékjellemzők mutatása
Nincs még értékelve, légy te az első! 3 kép ARIETE 155 BG VINTAGE kenyérpirító, bézs tulajdonságai: Készülék típusa: Kenyérpirító, Max. teljesítmény: 810 W, Rések száma: 2, Állítható pirítási szintek: 6, Cikkszám: 1219147, Kiolvasztá 155 BG VINTAGE kenyérpirító, bézs jellemzők ARIETE 155 BG VINTAGE... ár és hasonló termékek Media Markt további termékek
Termékjellemzők mutatása
A Downloads bővebben A funkció a legfontosabb az ok. számára. A játékos csecsebecsék és a szokatlan technikai részletek helyett mi a MediaMarkt és a Saturn saját márkájaként a lényegesre koncentrálunk. A terméknek működnie kell. Méghozzá lehetőleg sokáig és alacsony áron. Az időtlen megjelenés is ezt a célszerű mentalitást tükrözi vissza. Ön is pragmatikus beállítottságú? Akkor az ok. márkával a megfelelő döntést hozza. Kezdőoldal | KOENIC | Nagy és kis háztartási készülékek az élet minden területén - KOENIC. A választékunk emellett éppolyan sokszínű, mint amilyen hasznos: Függetlenül attól, hogy Ön a konyha, a nappali, a fürdőszoba vagy általában a háztartás területén keres olcsó elektromos gépet – az ok. a megfelelő ajánlattal tud szolgálni.
Hogy mi is a kávézás legendája? Egy vicces történet pásztorokról és kecskékről. A legenda szerint egy etióp juhász megfigyelte, hogy a kecskék egész éjszaka ébren maradnak, ha napközben egy bokor vörös bogyóit eszegetik. Tapasztalatairól beszámolt a közelben lakó szerzeteseknek, akik a bogyóból keserű italt főztek, és a hosszú imádságok alatt ezzel tartották magukat ébren. De arról is tudomásunk van, hogy 1000 körül Avicenna már gyógyszerként használta a kávét. Egy titokzatos, fekete, keserű, élénkítő hatású ital a sokkal régebbi arab mondákban is szerepel. Az sem kizárt, hogy a kávét eleinte nem itták, hanem ették. Az ugandaiak, ha hosszú útra keltek, állítólag szárított kávészemeket rágtak (úgy gondolták, hogy ettől erőre kapnak), az abesszínok pedig egyszerűen azért rágták a kávét, mert szerették. Miért is "kávé" a neve? Ha a feketekávé eredete homályba vész is, a különböző források abban megegyeznek, hogy a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik. Innen terjedt el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba.
A kávé történetének felelevenítése során msuzáj megemlíteni Franceso Illy, azaz Illy Ferenc nevét, aki a presszókávé atyja, és valóban magyar származású. Temesváron született, 1892-ben, és bár gyermekkorát és iskolaéveit is Temesváron töltötte, még fiatal korában Triszetben telepedett le. Az első világháborúban besorozták az osztrák-magyar hadseregbe, a 22 éves fiatalember a háború végén nem tért haza Temesvárra. Feleségül vett egy olasz zongoratanárnőt, akivel hamarosan gyermekeik is születtek. A még mindig fiatal Illy Ferenc családja eltartása érdekében kávé-és kakaókereskedést nyitott Triesztben. A nagy újítása nem is a kávéhoz, hanem a kávé csomagolásához köthető: az ő találmánya az illatokat és a kávé aromáját hosszan megőrző vákuumcsomagolás volt. A pörkölt kávészemeket nagy nyomás alatt helyezték a csomagolásba, nitrogénnel stabilizálták az állapotát, így aztán a kávé az újbóli felbontáskor a frissen őrölt kávé friss aromáját tudta árasztani magából. Erre a csomagolási technikára Illy Ferenc 1933-ban megalapította az Illycaffét, és védetté nyilváníttatta találmányát.
A kereskedők hamar felismerték az újdonságban rejlő lehetőségeket. Az 1600-as évek elején megérkeztek az első kávészemekkel töltött zsákok Velencébe. Ez volt az a pillanat, amikor az európai emberek elkezdtek megismerkedni a kávéval. A velenceiek kávészállítmányának híre gyorsan elterjedt. Nem sokkal később a holland kereskedők is elkezdtek érdeklődni a kávé termesztése és kereskedelmi forgalmazása iránt. Az európai utazóknak és szerzeteseknek köszönhetően hamarosan a kávé a világ minden tájára eljutott, és népszerűsége hihetetlen gyorsan növekedett. A kávéházak kialakulása A hirtelen jött hírnév jó alapot biztosított egy új társasági színtér megalakulásának. Európa-szerte (Olaszországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban) egymásra nyíltak meg a kávéházak. Mint ahogy az első kávészállítmány is Velencében ért földet Európában, úgy az öreg kontinens első kávéháza is itt nyitotta ki kapuit La Bottega del Caffé néven 1624-ben. A 18. század elejére a hollandok kávéültetvényeket létesítettek Indonéziában, és a franciák elvittek néhány ültetvényt Martinique-ra.
A kávéházakban az emberek nagyon sokáig nemcsak kávézni jártak, hanem kulturálódni, művelődni, szórakozni és – bizony – beszélgetni is. A kávéház eredetileg egy olyan vendéglátóipari egységnek számított, ahol csak kávét szolgáltak fel. Az első kávéházak az 1550-es években, Isztambulban nyíltak, és a számuk igencsak gyorsan nőtt. Elsősorban férfiak látogathatták, akik egyébként azért is jártak el ezekre a helyekre, hogy a kávéivás ürügyén kiszabaduljanak abból a zárt világból, ahol éltek. A kávéházakban társaságra leltek, szórakoztak, és más emberekkel beszélgethettek, akik talán értelmiségiek, vagy csak szimplán idegenek voltak. Egyre nagyobb népszerűségükre példa, hogy időről időre a hatalom megpróbálta betiltatni ezeket, hol egy esetleges ellenzék kialakulásától tartva, hol pedig az iszlámmal való összeegyeztethetetlenség címén, de véglegesen sosem sikerült megtennie. A kávéházak tovább virágzottak, és végül is fűtöttél a kereskedelmet, ill. adóbevételhez juttatták az államkincstárt.
Az ázsiai kávé várhatóan: Földes ízjegyekkel rendelkezik Gyengéd savas jellegű Sötét pörkölésű Ismerkedj meg a kávébabokkal Meglepő lehet, hogy a kávébab valójában a kávécserje gyümölcséből (ún. "cseresznyéből") származik. A kávécseresznye húsa ehető, de íze egyáltalán nem hasonlít a kávébabra, valójában enyhe és édeskés aromával rendelkezik – nagyon különbözik a gazdag és ízletes kávébabétól. Több mint 120 kávéfajta van, és mindegyik fajtának saját jellegzetes íze van. Az a kávé, amit a legtöbbet fogyasztunk, leginkább az Arabica vagy a Robusta kávébabból, vagy ezeknek a keverékéből készül. Arabica Az Arabica kávébab az egyik legnépszerűbb fajta, és úgy gondolják, hogy ez az egyik első kávéfaj, melynek termesztése 100 évre nyúlik vissza. Az élénk és összetett ízéről ismert, a szakértők ezt a babot selymes és kevésbé savas íze miatt kedvelik.... Az Arabica kávébab az egyik legnépszerűbb fajta, és úgy gondolják, hogy ez az egyik első kávéfaj, melynek termesztése 100 évre nyúlik vissza. Az élénk és összetett ízéről ismert, a szakértők ezt a babot selymes és kevésbé savas íze miatt kedvelik.
A környékbeli szerzetesek, ismervén a pásztort, átvették tőle az italfőzés tudományát, és a hosszú, imával töltött, fárasztó éjjeleken a kávé segítségével tartották ébren magukat. A kávét ősi arab könyvekből is ismerjük, ezek tanításai arra utalnak, hogy egy arab orvos, Rhazes "találmánya". Rhazes a kávét egykor orvosságként, élénkítésre használta. A "gyógyszerrel" elért eredményeiről könyvében is értekezett: az Al-Haiwi című művében említi a csodás hatású italt. Ezt a munkát olvashatta aztán Avicenna is, akinek munkássága aztán egész Európában is ismertté vált. Közös volt benne és Rhazesben, hogy a kávét nem élvezeti cikknek tekintik, mindketten gyógyszerként ajánlják az ital fogyasztását. Hogyan került a kávé Etiópiából Perzsiába és tovább? A kávécserje más, hitelesebb források alapján Kaffából származik: az etióp tartományból terjedt a termesztése és a fogyasztása először Perzsiába, aztán Arábiába és Egyiptomba. Egyes arab szerzők szerint a kávéivást ezen a környéken egy Gamaleddin nevű adeni mufi honosította meg, aki Perzsiában tanulta el a kávéfőzés tudományát egy útja során.
Az európai országokba pedig a törököknek köszönhetően vált szokássá fogyasztása a XVI. -XVII. században. Mivel igen drága terméknek számított, így azzal is megpróbálkoztak, hogy honosítják az európai gyarmatokon. Manapság már a világ minden táján fogyasztják és ahol adottak a körülmények, ott termesztik is. Az idő elteltével egyre több kávétípus jelent meg szerte a világban. A legismertebbek közé tartozik például az espresso, a latte macchiato, a cappuccino, valamint az espresso lungo (magyarul hosszú kávé), de az americano is kezdi meghódítani a kávézókat világszerte. Már a korábbi időszakokban is közkedvelt volt, hogy az emberek összeültek és egy forró kávé mellett beszélgetve töltötték idejüket. Az emberek véleménye megoszlik abból a szempontból, hogy egészséges-e a kávé vagy épp ellenkezőleg. Több kutatás is kimutatta, hogy vannak jótékony és káros hatásai. Mire jó a kávé? · kutatások kimutatták, hogy a férfiak körében napi 1 csésze kávé fogyasztása, a rákövetkező 10 évben csökkentheti a Parkinson-kór kialakulását · napi 1 csésze kávé akár a májrák kialakulását is csökkentheti · számos tanulmányban megállapították, hogy a kávénak vérnyomásemelő hatása is lehet Miért kell vigyázni a kávéfogyasztással?