Vonulás A Kárpát-medencében élő túzokpopuláció általában nem vonul. 2013-10-16 08:31 A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2014-ben ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. Az Egyesület vezetése ezért úgy döntött, hogy az elmúlt két év gyakorlatával szemben, amikor a lakosság szavazhatott a következő év madaráról, az ünnepi évben szervezetünk jelképe, a túzok legyen ez a faj. A szakmai stáb gőzerővel dolgozik nem csak a szokásos év madara kiadványok (matrica, könyvjelző... ), de az egész éves rendezvénysorozat (ünnepi ülés, vándorkiállítás, jótékonysági koncertek... ) tervezésén és szervezésén. Ezekről 2013. 2013 év madara. decemberétől természetesen folyamatosan tájékoztatást adunk. Az MME 2014. évi tagkártyája...... és a kampányévre készült ünnepi logó Hívásával 250 Ft-tal támogatja az MME madárvédelmi munkáját. Köszönjük! Kapcsolódó hírek Szeretettel meghívjuk az érdeklődőket 2020. július 24-én 14 órakor kezdődő Vönöczky Schenk Jakab mellszobrának felavatására. Az idei évben meghirdetett "Nem mind mérges, ami fekete" című rajzpályázatunkra az ország számos pontjáról, összesen 717 egyedi, igényes és ötletes pályamunka érkezett.
Jelenleg egyesületünk csak korlátozottan tud részt venni a túzokvédelmi munkában, források hiányában. Segítséget nyújtunk a szinkronszámlálások lebonyolításában és szakmai anyagok véleményezésében. 2014 Az Év Madara / 2014 Év Madara - A Túzok | Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület. A túzoknépesség elterjedési területére eső nemzeti park igazgatóságok viszont mindent megtesznek ennek a csodálatos fajnak a hosszútávú megőrzése érdekében. Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz! A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük! Veszélyeztető tényezők és védelem Az elmúlt négy évtizedben a magyar túzokállomány legfőbb veszélyeztetőjévé az élőhelyeiket felszámoló intenzív agrárgazdálkodás, az ütközésveszélyes elektromos vezetékek, a fészekragadozó rókák, vaddisznók és kóbor kutyák elszaporodása vált. Védelmének első lépése az ivararányt rendkívül kedvezőtlenül átalakító vadászat (kakasok kilövése) korlátozása, majd teljes tilalma, végül az 1970-es védetté nyilvánítás volt.
A túzok (Otis tarda) hazánk és Európa legnagyobb termetű röpképes madara, a pusztai táj szimbóluma. Nyugat-Európa legtöbb országából kipusztult. A 20. Íme, 2014 év madara – Alternativ Energia. század elején a Kárpát-medencében még összefüggő túzokpopuláció élt, az azóta eltelt időben azonban sok helyről eltűnt, vagy végnapjait éli. Legfőbb veszélyeztetőjévé az élőhelyeiket felszámoló intenzív agrárgazdálkodás bizonyult. Elterjedéséről, állománynagyságáról, élőhelyéről, költéséről, táplálkozásáról, vonulásáról és védelméről részletesebben az Magyar Madártani Egyesület honlapján lehet olvasni. Az "Év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van. Az idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az MME szakemberei, tekintettel arra, hogy egyesületünk 2014-ben ünnepli megalakulásának 40. Ezen kerek szám alkalmából szeretnénk az érdeklődőkkel jobban megismertetni címermadarunkat.
© 2002-2022 Programmagazin Kiadó Kft. Tényi István filmrendező az augusztus 27-i budapesti lakástűz halálos áldozata - tudatta a Magyar Filmművészek Szövetsége az MTI-vel. A tűz 27-én éjjel csapott fel a Margit körúti lakásban, és bár a tűzoltók gyorsan a helyszínre értek, Tényi István életét már nem tudták megmenteni. A tűz keletkezésének oka egyelőre ismeretlen. Tényi 1948. január 29-én született Nyergesújfalun. A Thália Színházban kezdte pályafutását 1970-ben hangtechnikusként, majd egy évvel később már a Kőbányai Amatőrfilm Stúdió munkatársaként dolgozott. A Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakán tanult, 1979-ben diplomázott Fábri Zoltán és Illés György osztályában. Osztálytársai voltak többek között Xantus János és Sopsits Árpád is. Főként dokumentumfilmjeiről volt ismert, 1983-ban készítette el Eszkimó asszony fázik című első nagyjátékfilmjét, 1985-ben pedig Balázs Béla filmesztétáról készített filmet Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról címmel. 1990-ben elnyerte a filmszemle különdíját, 2002-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1992-től haláláig a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanított.
2021. augusztus 30., hétfő 11:57 | MTI Tényi István 1948. január 29-én született Nyergesújfalun. 1970-1971-ben a Thália Színház hangtechnikusa volt, 1971-től 1974-ig a Kőbányai Amatőrfilm Stúdió tagjaként dolgozott. 1979-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakán Fábri Zoltán és Illés György osztályában, mások mellett ifj. Jancsó Miklóssal, Xantus Jánossal és Sopsits Árpáddal együtt. 1985-ben Balázs Béla filmesztétáról készített dokumentumfilmet Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról címmel. 1992-ben rendezte Az én dühödt Magyarországom című dokumentumfilmet. Rendezője és forgatókönyvírója volt a Szabadulásra ítélve című kísérleti filmnek 1996-ban. 1998-ban Balkezesség címmel készített kétrészes ismeretterjesztő filmet, amelyben számos riportot és tudományos értekezést felsorol a balkezességgel kapcsolatban. Ugyanebben az évben rendezte a Ballada a koránkelt harcosok hosszú meneteléséről című dokumentumfilmet, amely 1956-os eseményeket dolgoz fel. 2005-ben dokumentumfilmet készített Baranyai ballada Koós Zoltánról címmel.
Ugyanebben az évben rendezte a Ballada a koránkelt harcosok hosszú meneteléséről című dokumentumfilmet, amely 1956-os eseményeket dolgoz fel. 2005-ben dokumentumfilmet készített Baranyai ballada Koós Zoltánról címmel. 2006-ban Találkozás a kertben címmel készített dokumentumfilmet, amely grafikusművészekről és a Pannónia Rajzfilm Stúdióról szól. 2008-ban rendezője és forgatókönyvírója volt Az építész Rimanóczyak Nagyváradon című ismeretterjesztő filmnek. Tényi István 1990-ben elnyerte a filmszemle különdíját, 2002-ben Balázs Béla-díjat kapott. Forrás: Tovább a cikkre »
Tragikus balesetben elhunyt Tényi István Balázs Béla-díjas filmrendező – közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége hétfőn az MTI-vel. Az alkotó, aki péntek éjjel halt meg egy Margit körúti lakástűzben, 73 éves volt. Tényi István 1948. január 29-én született Nyergesújfalun. 1970-1971-ben a Thália Színház hangtechnikusa volt, 1971-től 1974-ig a Kőbányai Amatőrfilm Stúdió tagjaként dolgozott. 1979-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakán Fábri Zoltán és Illés György osztályában, mások mellett ifj. Jancsó Miklóssal, Xantus Jánossal és Sopsits Árpáddal együtt. 1985-ben Balázs Béla filmesztétáról készített dokumentumfilmet Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról címmel. 1992-ben rendezte Az én dühödt Magyarországom című dokumentumfilmet. Rendezője és forgatókönyvírója volt a Szabadulásra ítélve című kísérleti filmnek 1996-ban. 1998-ban Balkezesség címmel készített kétrészes ismeretterjesztő filmet, amelyben számos riportot és tudományos értekezést felsorol a balkezességgel kapcsolatban.
Ugyanebben az évben rendezte a Ballada a koránkelt harcosok hosszú meneteléséről című dokumentumfilmet, amely 1956-os eseményeket dolgoz fel. 2005-ben dokumentumfilmet készített Baranyai ballada Koós Zoltánról címmel. 2006-ban Találkozás a kertben címmel készített dokumentumfilmet, amely grafikusművészekről és a Pannónia Rajzfilm Stúdióról szól. 2008-ban rendezője és forgatókönyvírója volt Az építész Rimanóczyak Nagyváradon című ismeretterjesztő filmnek. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre