121 termék található. 1-32 / 121 elem mutatása Ár 71 900 Ft 60 900 Ft (0) Raktáron 92 900 Ft 275 900 Ft 35 900 Ft 35 190 Ft 65 900 Ft 49 900 Ft 31 900 Ft 169 900 Ft 119 900 Ft 129 900 Ft 79 900 Ft 99 900 Ft 49 590 Ft 53 900 Ft 149 900 Ft 139 590 Ft 86 900 Ft 39 900 Ft 78 900 Ft Utolsó darabok raktáron 59 900 Ft 205 900 Ft 146 900 Ft 179 900 Ft 66 900 Ft 104 900 Ft 109 900 Ft 139 900 Ft 51 900 Ft Rendelésre* 259 900 Ft 56 900 Ft 185 900 Ft Rendelésre*
Cikkszám DS18DBL2WP 18V - 136Nm - 2x 5. 0Ah akku Leírás Termék részletei Leírás Akku a csomagban 2 db Akkumulátor feszültség 18 V Akku kapacitás 5, 0 Ah Akkumulátor paraméterei 18 V 5, 0 Ah 90 Wh (BSL1850) Akku típus Li-Ion Nyomaték 136 Nm Fúrásteljesítmény fában 76 mm Fúrásteljesítmény fémben 13 mm Csavarozás facsavar 10 x 90 mm Csavarozás gépcsavar 6 mm Fordulatszám I. 0-500/perc Fordulatszám II. 0-2. 100/perc Teljes hossz 204 mm Tokmányméret 1, 5 -13 mm Gép tömege 2, 5 kg Hitachi DS18DBL2 Akkus fúró-csavarbehajtó 136 Nm kategóriájában a világ jelenlegi legerősebb nyomatékú gépe Szénkefe mentes motor RFC új biztonsági funkció Gyorsabb munkavégzés Mindössze 204 mm k ompakt géptest Leszállított tartozékok: 2 db akkumulátor Li-ion 18 V / 5, 0 Ah (BSL1850) 1 db töltő (UC18YRSL) HITBOX koffer Oldalmarkolat Akasztófül 8 hasonló termékek ugyanazon kategóriában: 18V - 136Nm - 2x 5. 0Ah akku
Akkus fúrógép Az akkumulátoros fúrógép kifejezés a készülékek meglehetősen széles skáláját fedi le. Elsősorban fa és fém fúrására tervezték őket. Az ütvefúró modellek alkalmasak fal fúrására, azonban még mindig inkább a kisebb összetettségű és léptékű munkákról beszélünk. Az akkumulátor csak korlátozott teljesítményt biztosít, ezért a hagyományos, elektromos csatlakozással rendelkező fúrógépek még mindig alkalmasabbak a legnagyobb munkák elvégzésére. A legtöbb akkus fúrógép csavarozásra is elég jól használható, de kialakításuk és működésük nem biztos, hogy tökéletesen alkalmas erre a tevékenységre. > Akkumulátoros fúrók
sajtó | 2013-02-28. 20:18 A Magyarországon elpusztított ragadozó madarak száma jelentősen felülmúlja az összes környező ország mutatóját: az utóbbi egy hétben is történt három hasonló eset. Szemere Zoltán: A Magyarországon előforduló ragadozó madarak meghatározója (Szerzői kiadás, 1930) - antikvarium.hu. A hét ország részvételével a hét végén Felsőtárkányban lezajlott konferencián a magyar mellett szlovák, osztrák, cseh, szerb, román és skót szakemberek számoltak be az országaikban előforduló, ragadozó madarakkal szemben elkövetett bűncselekményekről, illetve a visszaszorításukra tett kísérletekről. Kiderült, hogy az elmúlt évtizedben Ausztriában mintegy 40, Csehországban 24, Szlovákiában 22, Szerbiában 18, Romániában pedig 2 sas esett bizonyítottan illegális pusztítás áldozatául, a magyarországi adatok azonban mindenkit sokkoltak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nyilvántartása szerint ugyanis 2000 óta 176 sas esett mérgezés, lelövés vagy fészekpusztítás áldozatául - közölte az egyesület csütörtökön az MTI-vel. A konferenciát követő három napban három újabb eset is napvilágra került.
Február 24-én vadászok találtak rá egy megmérgezett és ráadásul söréttel is meglőtt parlagi sasra. Február 25-én egy parlagisas-fészket pusztítottak el szándékosan, február 26-án pedig egy parlagi sas, három egerészölyv és egy róka megmérgezett tetemét találták meg az MME, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Nemzeti Nyomozóiroda szakemberei. Itthon: Először láttak kuhit Magyarországon | hvg.hu. bse krp pdm Kapcsolódó hírek: Hortobágyi Nemzeti Park ragadozó madarak Magyarországi hírek Forrás: MTI | Küldte: Szerkesztőség Oszd meg ezt a cikket! Köszönjük! megosztás e-mailben megjelenés: 6458919 alkalom
Rábapatynál július 30-án Tóth Kornél madarász egy fiatal héjasast (Aquila fasciata) figyelt meg, és kapott lencsevégre. Az észlelt madár mindössze a harmadik héjasas-előfordulás Magyarországon. A Vaios névre keresztelt madár Görögországból szinte egyenes vonalban szelte át a balkáni országokat. A fiatal hím egyeden színes gyűrű és jeladó is volt. Mint kiderült, idén áprilisban még fiókaként jelölték meg Ándrosz szigetén, a Life Bonelli eastMed Project keretében – számolt be az esetről a Kisalföldnek nyilatkozó Hadarics Tibor zoológus. Dévaványa | Sokszínű vidék. A megfigyelésre a madarászok felkapták a fejüket, tekintve, hogy ennek a madárfajnak eddig mindössze két előfordulása volt ismert Magyarországon: 1907 szeptemberében a ma Abához tartozó Kajtorszentiván mellett, 1943 tavaszán pedig Kevermes környékén lőttek egy-egy madarat, de ma már egyik bizonyítópéldány sincs meg. A görög kutatók folyamatosan követték az interneten a héjasas mozgását. Rendszeresen elküldték a legfrissebb koordinátáit, hogy minél többen megfigyelhessék Magyarországon is a madarat.
Az MME Kisalföldi Csoportjának tagjai ritka ragadozómadarat, egy kuhit pillantottak meg Dunaszeg külterületén. Ez a hetedik alkalom, hogy feljegyezték a faj felbukkanását Magyarországon – közölte a csoport a Facebook-oldalán. A madár főleg Afrika, Ázsia trópusi és mediterrán klímájú területein él, Európában csak az Ibériai-félszigeten és Dél-Franciaországban költ, igaz, észak felé is terjeszkedik. A ragadozó kisemlősökkel, madarakkal, hüllőkkel és nagyobb rovarokkal táplálkozik. A megfigyelt példányt egy nádas-bokros terület felett szitálva látták meg, és egészen sötétedésig megfigyelhető volt. Az éjszakát egy nyárfán töltötte, így a másnap korán érkező madarászok még láthatták, ugyanis a találás másnapján a viharos erejű szélben alig mutatta magát, majd egy szomszédos legelőn is észlelték, de utána már nem került elő. A madarászok két hósármányt is találtak, amely szintén a Szigetközre nézve új madárfaj. A hósármány egyike, az eurázsiai térség legészakibb elterjedésű sármányfajainak.
Négyszázhatra emelkedett a Magyarországon megfigyelt madárfajok száma, miután egy kuhit figyeltek meg múlt héten a Zámolyi-medencében, a vértesi natúrparkban. A kuhi (Elanus caeruleus) a vágómadárfélék családjába tartozó, vércse méretű, kicsit széles, de hegyesedő szárnyú világosszürkés színezetű ragadozó madár – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. Feketeszárnyú kuhi © Wikipedia Ez a madár Afrikában a Szaharától délre általánosan elterjedt, de Indiában, Hátsó-Indiában és az egész indonéz szigetvilágban is fészkel. Élőhelyei a nyílt gyepes, ligetesen fákkal tarkított területek. Elsődlegesen kisemlősöket, rágcsálókat zsákmányol, a vércsénél erősebb testalkata és gyors mozgása miatt madarak is szerepelnek az étlapján. A kuhit augusztus 15-én Nyitra mellett rövid időre észlelték madarászok, és feltételezhető, hogy ugyanaz a madár jelent meg a Zámolyi-medencében is. Elképzelhető, hogy a felmelegedés, a szárazság, vagy az élelemhiány hozta erre a vidékre – írja az MME portálja.
Költőterületének déli határai körülbelül egybeesnek a tundra-tajga határvonalával. Vízpartokon, kopár, sziklás területeken, zuzmóval borított földeken, de akár településeken is költ.