"Sacher és/vagy Zacher"? Kevés édességnek van oly regényes története, mint a bécsi Sacher tortának. Eredetileg Franz Sacher egy fiatal cukrász alkotta meg Metternich kancellár egyik lánya születésnapjára, és nagy sikert aratott vele. Bár Sacher ekkor mindössze 16 éves volt, a torta azóta is az egyik legkedveltebb bécsi tortaspecialitásnak számít. A receptet fia Eduard Sacher fejlesztette tovább, amikor Demel udvari szakácsnál volt tanonc, majd maga is vállalkozásba fogott és nemsokára saját cukrászdát nyitott. Sacher torta története pan. Özvegye továbbvitte az üzletet - ügyes, szigorú asszony volt, és híresen nagy káromkodó, akitõl mindenki félt és a legenda szerint állandóan szivarozott -, de a fiába már kevesebb tehetség szorult, gyakran került pénzügyi zûrbe, és a torta receptjét eladta a konkurenciának, a Demel vendéglõnek. Ezután egy ideig mindkét helyen készítették a süteményt, majd amikor új tulajdonosok vették meg a Sacher cukrászdát, azok pereskedni kezdtek. A per vége az lett, hogy a Demel vendéglõ nem használhatta tovább az "eredeti Sacher torta" elnevezést, valamint a receptet is meg kellett változtatniuk.
A mi Sacher tortánkban két réteg nagyon finom sárgabaracklekvárt találtok és csoki helyett karobot használunk. Így sokkal egészségesebb, de ugyanolyan finom, akár az eredeti… Franz Sacher 1832-ben Metternich herceg bécsi palotájában a konyhán dolgozott-ekkor 16 éves volt.. Egyik nap a konyhafőnök betegsége miatt rábízták, hogy készítsen valami különleges süteményt. Az ekkor készített torta két réteg sűrű, nem túl édes csokoládés tésztából állt, melyek között egy vékony réteg sárgabaracklekvár volt található. Fényképes torta. A tetejét és az oldalát étcsokoládé-bevonat borította. Nálunk van sima torta, Xilites torta, és Sacher kocka változatban is, ekkora kedvenc! Ráadásul ez a torta a legfotogénebb tortánk…. 🙂
Azt is hihetnénk, hogy ezzel névvel az Eszterházy tortának jól dokumentált történelme van, de ez tévedés. Hiába a konkrét név, a legendás torta keletkezéstörténetében vannak homályos részek. Az Eszterházy tortát itthon mindenki ismeri, és gyakorlatilag minden cukrászda a kínálatában tartja, vagy a klasszikus vagy épp egy kicsit modernizált, újragondolt változatban. Mégis, elképesztő módon a klasszikus szakácskönyvek nem is foglalkoznak vele. Egy 16 éves cukrászmesternek köszönhetjük a Sacher tortát. Az eredetinek tartott receptet ismertetjük | Szépítők Magazin. Az szinte biztosra vehető, hogy a nevét Eszterházy Pál Antal diplomatáról kapta, aki annyira szerette a mandulás, diós csokoládétortát, hogy egy cukrász Eszterházy mintát rajzolt neki a tortára. Aki esetleg nem tudná, ez egy kockás minta, ami ma már nem teljesen úgy néz ki, mint anno, de ezt talán már nincs is olyan Eszterházy utód, aki számon akarná kérni. fotó: A recept szempontjából viszont már kicsit bonyolultabbá teszi a helyzetet, hogy a klasszikus szakácskönyvek nem említik a tortát. Hiába hivatkozik valaki arra, hogy ez az "eredeti", ha egyszer nincs lefekteteve sehol, melyek az Eszterházy készítésének alapszabályai.
komolyzene, opera, színház 2021. május 7. péntek 19:30 — 22:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem 20. század, mégsem avantgárd. Bernsteint zeneszerzőként rendszeresen bélyegzik könnyűzenésznek, Corigliano hegedűversenye egy filmzenének köszönheti létét, Dohnányit pedig Brahms kései követőjeként szokták emlegetni. Az elhangzó művek tehát semmiképpen sem illeszkednek a modern zene "mainstream" irányvonalába. De vajon tényleg kevésbé előremutatók? Vagy egyszerűen csak más eszközökkel mondanak újat, mint ahogyan azt a kortársaiktól megszokhattuk? Ezek a művek máshogyan különlegesek: visszatekintve mutatnak a jövőbe. Bernstein Candide-ját a 18. századi Voltaire Candide-ja ihlette, zenéje viszont egyértelműen amerikai és 20. századi. Candide kérdése átível a századokon és kontinenseken: létezhet-e jobb világ? "A vörös hegedű" elnevezésű hegedűverseny azon ritkaságok közé tartozik, amikor egy filmzene ihlet klasszikus versenyművet, hiszen a mű zenei anyaga "A vörös hegedű" című film zenéjéből táplálkozik.
A mű az egyik leglátványosabb példá... ja annak, ahogyan a filmzene ihletőjévé válik egy hangversenytermi kompozíciónak. Dohnányi II. szimfóniája pedig 1944-ben keletkezett, azokban a napokban, amikor a szerző a német megszállás idején, az érkező szovjet hadsereg elől menekülve elhagyta hazáját. S bár e kompozíció sok tekintetben rokonságot mutat a nagy romantikusokkal, sőt, helyenként Bach zenéjével is, mégis egyéni mondandója van. A tragikum mellett megcsillan a szerző optimizmusa és humora, jövőbe vetett bizalma. Rendező: Pannon Filharmonikusok Parkolási információk A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt. Biztonságos jegyvásárlás Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét, hogy a Müpa kizárólag a saját weboldalán és hivatalos jegypénztáraiban megváltott jegyekre tud garanciát vállalni. A kellemetlenségek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy előadásainkra, koncertjeinkre a jövőben is a weboldalon keresztül, valamint az Interticket () országos hálózatában vagy a jegypénztárainkban váltsa meg jegyét.
Végül a hangverseny végén felcsendülő mű Dohnányi fisz-moll – más néven romantikus vagy nagyzenekari – szvit je lesz. Ahogy megszokhattuk, Dohnányi minden esetben igényes és sziporkázó: egy mesterien hangszerelt, szeszélyes és meseszerű, folyamatosan előrehaladó kompozíció, melynek hangzásvilága a filmzenék hangvételére emlékeztet, fergeteges és boldog fináléval. A Pannon Filharmonikusok lendületes vezető karmestere, Bogányi Tibor dirigálásával elhangzó koncert a zenekar szándékai szerint kiemeli a hallgatót a vírushelyzet mindennapos gondjaiból, és lehetőséget ad arra, hogy a viszontagságok helyett teret adjunk a zenei szépségnek, ha csak egy este erejéig is. Nyitókép: Bogányi Tibor. Fotó: Pannon Filharmonikusok/Gyarmati Csaba Kapcsolódó cikkek Bartók Tavasz: a MET sztárja, Anthony Roth Costanzo Budapesten Programajánló április 06. A New York-i Metropolitanben, az Akhnaten címszerepében briliáns alakítást nyújtó, idén negyvenéves kontratenor április 7-én a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjaként áll színpadra a javarészt Händel-művekből összeállított, nagyszabású áriaestjével a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.
Az Andante feliratú variációs tétel sziporkázóan hangszerelt, lendületes, organikusan építkező, folyamatosan előre haladó kompozíció. A tétel hangzásvilága leginkább szimfonikus költemények vagy filmzenék hangvételére emlékeztet. Az est vendége Elina Vähälä hegedűművész, akinek zenéléséről így írt a Chicago Tribune: "... gördülékenyen és elegánsan játszó, tehetséges muzsikus, akinek briliáns technikája túláradó energiával, érzékenységgel és képzelőerővel párosul. " Vähälä tizenkét évesen lépett először nagyzenekar tagjaként a színpadra, elnyerte az ifjú mesterszólista címet, megnyerte a New York-i Ifjú Koncertművészek Nemzetközi Versenyét. 2008-ban a Nobel-békedíj kapcsán szervezett koncerten lépett fel. Az estet Bogányi Tibor vezető karmester dirigálja. Rendező: Pannon Filharmonikusok Parkolási információk A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt.
Eredetileg Goldmark Károly egy szimfóniája zárta volna a koncertet, majd ezt Dohnányi különleges mondanivalójú II. szimfóniája helyettesítette volna, két igazán különleges színfoltot tervezett tehát a pécsi zenekar! Végül Dohnányi fisz-moll szvitje hangzik el a hangverseny zárásaként. Ugyanakkor ahogy megszokhattuk, Dohnányi minden esetben igényes és sziporkázó, így reméljük, hogy ha nehézségek árán is, de szép élményt adhatunk a közönségünknek! Leonard Bernstein: Candide – nyitány John Corigliano: "The Red Violin" Hegedűverseny Dohnányi Ernő: Fisz-moll szvit, Op. 19 Elina Vähälä – hegedű Vezényel: Bogányi Tibor
Utóbbit eltemetik abban a kolostorban, ahonnan jött, hegedűjét magával. Évekkel később kifosztják a temetőt, ahol Kaspar Weiss nyugszik, és a hegedűt megtalálják a cigányok kezében, akik majdnem száz évig adják át nemzedékről nemzedékre, mielőtt átengednék Frederick Pápának, egy gazdag dekadens és tehetséges tehetségnek. oxfordi arisztokrata, akinek eszköze megváltoztatja a sorsot. Aztán Sanghajba, sok évvel később, ahol a hegedűt egy antik kereskedőnek adták el, és évekig ott maradt, mielőtt egy profi kínai zenésznek adták el. Aztán a kulturális forradalom közepette Xiang Pei, a zenész lánya nem volt hajlandó elpusztítani a hegedűt, és egy elnyomástól elkeseredett, öreg zenetanárra bízta. Végül 1997-ben a hegedűt megtalálták a kínai professzor otthonában, aki tetőterében halt meg egy hatalmas titkos hangszergyűjtemény közepette. A hatóságok az összes hangszert, beleértve a hegedűt is, egy montreali aukciós társaságra bízzák, ahol Charles Morritz szakértő felismeri legkedvesebb kívánságát, egy igazi Bussottit.
Elina Vahala. Fotó: Pannon Filharmonikusok/Elina Simonen A koncert felütéseként a zenekar által már többször is játszott operett, a Candide népszerű nyitányát hallhatja a közönség. Leonard Bernstein művét ugyan a 18. századi francia filozófus, Voltaire regénye ihlette, zenéje egyértelműen amerikai és 20. századi. Hiszen Bernstein a 20. századi amerikai zene emblematikus alakja, akit karmesterként, zeneszerzőként és a komolyzene népszerűsítőjeként is ismer a világ. A Candide főhőse Leibniz elvét vallja, hogy a világ minden lehetséges világ közül a legjobb, hitvallása tehát az optimizmus. Bernstein maga is optimista és humoros ember volt, és ez az optimizmus hatja át a zenemű nyitányát is. Ezt a hangversenyt már tavaly is műsorára tűzte a zenekar, de akkor a járvány miatt elmaradt. A záróművet is le kellett cserélni a járványhelyzet okozta kényszerű létszámcsökkentés miatt: Dohnányi Ernő különleges mondanivalójú II. szimfóniá ja zárta volna a koncertet, tehát egy igazán különleges zenei színfoltot tervezett a pécsi zenekar.