A monográfia komplex módon foglalkozik a XVII. század közepének nagy politikai válságával, a Lengyel-Litván Nemesi Köztársaság első felosztására irányuló svéd-brandenburgi-erdélyi-kozák(ukrajnai) litván szövetkezésnek a Magyarországon kevésbé ismert részleteivel. A vizsgálatba került dokumentumok alapján a szerző nem tér ki a II. 2 rákóczi györgy általános iskola. Rákóczi György felelősségét feszegető kényes kérdések elől sem. * A "II. Rákóczi György Külpolitikája (1648-1657)" című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a fejedelem diplomáciai és politikai tevékenysége, valamint a környező országok kutatások számára megnyíló levéltárainak anyagai iránt érdeklődnek, és ebből a kötetből további hasznos ismereteket kívánnak szerezni. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft.
Feljegyezték, hogy a fejedelem hadvezérhez méltóan, bátran harcolt a csatában: 17 törököt vágott le, 5 lovat lőttek ki alóla, 150 testőre közül 20 maradt életben. A csatában kapott fejsebébe halt bele 1660. június 7-én.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS: 3910 TOKAJ, DÓZSA GYÖRGY ÚT 2/a SZÁM 90/2. HELYRAJZI SZÁM ALATTI 1840 m2 TERÜLETŰ "KIVETT EGYÉB ÉPÜLET" MŰVELÉSI ÁGÚ EGYÉB INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉSÉRE Pályázati felhívás Tokaj Város Önkormányzata (3910 Tokaj, Rákóczi út 54. ) pályázatot hirdet a tulajdonát képező 3910 Tokaj, Dózsa György út 2/a szám 90/2. helyrajzi szám alatti 1840 m2 területű "kivett egyéb épület" művelési ágú ingatlan értékesítésére A pályázattal kapcsolatos tudnivalók: Az ingatlan adatai: 3910 Tokaj, Dózsa György út 2/a. szám alatti (hrsz. : 90/2), a városközpontban […] Tokaj Város Önkormányzata (3910 Tokaj, Rákóczi út 54. II. Rákóczi György 1657. évi lengyel hadjárata - Ujkor.hu. ) pályázatot hirdet a tulajdonát képező 3910 Tokaj, Dózsa György út 2/a szám 90/2. helyrajzi szám alatti 1840 m 2 területű "kivett egyéb épület" művelési ágú ingatlan értékesítésére A pályázattal kapcsolatos tudnivalók: Az ingatlan adatai: 3910 Tokaj, Dózsa György út 2/a. : 90/2), a városközpontban fekvő, jól megközelíthető 90/2 helyrajzi szám alatti, 1840 m 2 területű "kivett egyéb épület" művelési ágú ingatlan a rajta lévő építménnyel.
Ózd igazi kuriózum a magyar városhálózatban: a faluból lett iparváros százegynéhány év folyamatos, bár abszolút kaotikus fejlődés után szinte légüres térbe került, és még a központját is egy gyár maradványai foglalják el. Ózd. A kép alsó részében az Ózdi Kohászati Üzemek tömbje, felette a felszámolt ipari területek nyomán üresen maradt foltok. Forrás: Wikimedia Commons – Marek Ślusarczyk Magyarország városai általában többé-kevésbé hagyományos módon születtek, hosszú múltra tekinthetnek vissza, és fejlődésük, ha vargabetűkkel is, de folytonosnak mondható. Lenin Kohászati Művek | Tények Könyve | Kézikönyvtár. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi szegélyén, a szlovák határnál fekvő Ózd ellenben úgy lett ipari fellegvárrá, járásközponttá, az ország egyik kiemelt városává, hogy százötven évvel ezelőtt még egy apró falu volt csupán. A helyi barnaszénvagyon, az erdők és a tágabb környék vasércbányái nyomán már a XVIII. században is jelentős volt a környék vaskohászata. Mégis csak a XIX. század közepének iparági összefogása (a kisebb hámorok, kohók egyesülése), illetve a Magyarországra is eljutó ipari forradalom adta meg az igazi lökést ahhoz, hogy a mai Ózd vidéke valódi kohászati központtá váljon.
A könyv bemutatja az érdeklődők számára az ózdi gyár történetét a kezdetektől; beszél az üzemi dolgozókról, ismerteti a vasipar megteremtőit és termékeit. A könyv olvasmánya lehet a kohászat története után érdeklődő idősebb, fiatalabb nemzedéknek és forrásanyag az ipartörténetet kutatók számára. E monográfia történelmileg olyan időszakot ölel fel, amikor minőségileg két különböző társadalmi forradalom zajlik le hazánkban és rendezi át a termelési viszonyokat. Közben két ellenforradalom is megzavarja a fejlődés folyamatát, gyárunk és telepünk mai arculatának kialakulását.
A Borsodtávhő megszűnésekor az Ózdi Önkormányzat vállalataként működő távhőszolgátató cége nagyon rossz műszaki és egyéb feltételekkel rendelkezett. A hőközpontok közül 3 db volt átalakítva változó tömegáramúra, melyek közül egyben volt lemezes hőcserélő és DDC szabályozó beépítve. A dolgozók munkakörülményei kritikán aluliak voltak, a munkavégzéshez szükséges, előírásoknak megfelelő öltöző-fürdő helyiségekkel, műhelyekkel, gépekkel a cég nem rendelkezett. Az üzemzavar elhárításokhoz és a városi távhőrendszeren végzett munkákhoz a műszaki és az egyéb feltételek nem voltak biztosítva. A cégadminisztrációs részleg elhelyezése, munkavégzési feltétele kritikán aluli volt. A dolgozók bére az ózdi átlagkeresetet sem érte el. A cég minimális beruházást tudott megvalósítani, mivel készpénz fedezettel nem rendelkezett. Az 1992-ben önállóvá vált Ózdi Távhő Vállalat a fenti körülményeket örökölte és innen indult el. A fejlődés, az 1996-ban az önkormányzattól apportként kapott fűtőerőművel Korlátolt Felelősségű Társasággá történt átalakulással kezdődött.