A felvilágosodás eszmerendszere "Sapere aude! – Merj gondolkodni! " A felvilágosodás a 18. század meghatározó korszelleme, eszmerendszere volt, ami Franciaországban terjedt el, később az egész kontinensen kiteljesedett. Az európai filozófia történetében ez a vallási kötöttségektől mentes gondolkodás hosszú történeti fejlődés eredménye. Az új világszemlélet új gondolkodói magatartást is eredményezett: a józan emberi ész szabadságá t, az évszázados tekintélyelvek kötöttségével szemben a gondolkodás merészségét. A felvilágosodás eszmerendszerének egyik forrása az angol filozófia volt. Az angol Bacon, Locke és David Hume dolgozták ki az ún. empirikus ismeretelméleti módszer t, felfogást. Szerintük a világ tudományos megismerése az érzéki tapasztalaton nyugszik. A tudós feladata a tapasztalati adatok ésszerű feldolgozása, az igazság próbaköve pedig kísérlet. Az empirizmus szerint az ismereteink végső forrása a tapasztalat, az érzékelés. Módszere az indukció: az egyes adatokból a tudományos általánosításhoz való eljutás.
Felvilágosodás A FELVILÁGOSODÁS KITELJESEDÉSE: A XVII. századi Angliában új eszmeáramlat jelent meg, a felvilágosodás. Ez a XVIII. században elterjedt és kiteljesedett Franciaországban, majd az egész kontinensen. Az élet minden területét át kívánták vizsgálni a természeti törvények és a józan ész (ráció) szempontjából. (Ezt a szemléletet racionalizmus nak nevezzük. ) A kor felvilágosult elméi úgy vélték, hogy a nevelés, a felvilágosítás révén mind az egyes ember, mind a társadalom felemelhető, átalakítható. Ha az emberek megismerik az ésszerűt, a helyes utat, akkor aszerint cselekednek. A hagyományokra épülő világ alapfogalmai helyett új, szintén megkérdőjelezhetetlen alapelvek kerültek az emberek gondolkodásába. Ezek legfontosabbika, hogy minden változik, fejlődik. A társadalomról elmélkedve a felvilágosult gondolkodók máig értékálló elveket hirdettek meg: toleranciát, türelmet hirdetve elutasították a vallási fanatizmust; a szabadságot eszményítve elvetették a zsarnokságot. A XVIII.
A felvilágosodás magyar költészete 8 téma 3 foglalkozás líra Műnem, mely érzelmeket, hangulatokat, gondolatokat fejez ki verses formában. Fontos jellemzője a személyesség. Tananyag ehhez a fogalomhoz: Mit tanulhatok még a fogalom alapján? Mária Terézia III. Károly lánya. Habár trónralépését Magyarországon és az örökös tartományokban apja már előkészítette, trónját csak súlyos küzdelmek árán tudta megszerezni. Uralkodására a felvilágosodott abszolutizmus elve volt jellemző. testőrírók A 18. században Bécsben Mária Terézia által alapított magyar testőrség azon tagjai, akik (a felvilágosodás eszméivel megismerkedve) nagy mértékben hozzájárultak a magyar irodalom újjáteremtéséhez. Bécs Bécs városa Zrínyi Miklós életének egyik szakaszához köthető, hiszen a költő a városi iskolában tanult, ezután került Nagyszombatra. Barcsay Ábrahám ( 1742-1806) 1762-ben szülei halála után a bécsi magyar testőrség tagja lett s itt Bessenyei írói köréhez tartozott. Részt vett a megélénkülő erdélyi politikai életben, a Martinovics-per után rövid időre letartóztatták.
A felvilágosodás eszmei gyökerei: empirizmus (Bacon: ismeretelméleti felfogás, minden ismeret végső forrása a tapasztalás) racionalizmus (Descartes (1596 –1650): ismeretelméleti felfogás, minden ismeret végső forrása az ész) szentimentalizmus (szellemi irányzat, az emberi érzelmeket tekinti elsődleges tényezőnek) Mindezeknek a lényege, hogy elsősorban nem a világra magára, hanem az egyén és a világ kapcsolatára kérdez rá, közvetlen tárgya az egyén belső világa. Definíció: A felvilágosodás az a történelmi és művelődéstörténeti korszak, ami az angol polgári forradalomtól a nagy francia forradalomig tartó kb. 150 éves időszakot öleli föl. Az a folyamat, melyben a polgárság társadalmi, politikai mozgalmai már nem művészeti (reneszánsz) vagy vallási (reformáció), hanem filozófiai fogantatású eszméket használnak önmaguk elméleti megalapozásául, alapvető szellemi hagyománya a racionalizmus (a világ az ész alapján megismerhető, a világ maga ésszerű), mindezek hátterében a kibontakozó alapvetően liberális kapitalizmus áll.
A zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltételét a hatalmi ágak megosztásában látta (A törvények szelleméről, 1748). Felfogása szerint a három hatalmi ág (törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom) egymástól való függetlensége lehetővé teszi, hogy a hatalmi ágak egymást ellenőrizzék, s kölcsönösen megakadályozzák a hatalommal való visszaélést. Montesquieu a felvilágosodás természeteszményét túlhangsúlyozva azt állította, hogy a társadalom működése alapvetően a földrajzi környezettől függ (földrajzi determinizmus). Rousseau (russzó, 1712–1778) elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom (népszuverenitás) érvényesülését. Felfogása szerint a népnek közvetlenül kell részt vennie a döntésekben. A hatalmi ágakat nem választotta szét, mert a hatalom nem szorul ellenőrzésre. Sőt a többségi akarat nak – amit a közjó val azonosított – az egyén szabadságát is alá kell rendelni. Rousseau a magántulajdonra vezette vissza az emberi társadalom bajainak jelentős részét.
· Rousseau elvetette a társadalmi szerződést, a nép közvetlen hatalmát hirdeti. Szerinte, ha mindenki rész vesz a döntéshozatalba, így a többségi döntés maga a közjó, nincs szükség ellenőrzésre. Az egyéni szabadságot alá kell rendelni a közjónak. A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források: Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István; Száray Miklós – Történelem tankönyvek
Kidolgozták az ún. deista felfogást. A deizmus értelmében isten teremtette a világot, de tovább nem avatkozik be a világ működésébe. Így tehát nincsen szükség egyházra. A felvilágosítók különös hangsúlyt helyeztek a szabadság, az egyenlőség, a testvériség demokratikus értékeire, eszményeire. hittek ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításában. Ezek az új eszmék elvezettek a francia forradalomhoz. Enciklopédia: A francia tudósok, gondolkodók, művészek csoportja egy nagy szellemi vállalkozás, az Enciklopédia körül kovácsolódott egységes eszmei mozgalommá. A mű alcíme: A tudományok, a művészetek és a mesterségek értelmező szótára. Az Enciklopédia 1751 és 1772 között 28 kötetben jelent meg, majd 1777-ben ehhez járult még 5 kötet függelék és 2 ábrakötet. A kiadványt Denis Diderot szerkesztette. A szerkesztők tekintélye és a vállalkozás tudományos rangja kitűnő francia és külföldi munkatársak seregét gyűjtötte össze. Ez a hatalmas munka a 18. század legmodernebb ismeretanyagát foglalta magába, s így lett az új világnézet tudományos megalapozójává.
A sonkát csíkokra vágjuk, és zsiradék nélkül forró serpenyőben átpirítjuk. Egy nagy tányérra halmozunk a salátából, tetejére pakoljuk a sült sonkacsíkokat, végül az egészet megszórjuk a magokkal. Aki igényli, nyugodtan piríthat hozzá néhány vékony szelet kenyeret. De friss péksüteménnyel sem megvetendő falat.
Miután a levelek elfogytak a töltelék alapból gombócokat készítettem és a tetejére helyeztem és főzni kezdtem. Főzés közben. Itt jegyzem meg hogy semmi zsíradék nem került alá. Az elkészült káposzta. Íze kellemes könnyű semmifajta puffadást nem okoz. Javaslom kipróbálását..