Közben, 1624-ben Nyári Krisztinával kötött házassága révén Esterházy Miklósé lett a pápai várbirtok és 17 faluja. Ettől kezdve több mint 300 évig tartozott az Esterházyak uradalmához, ők alakították ki a város barokk arcát. A reformkorban a szellemi élet egyik központja a Református Kollégium volt. Itt tanult többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór és Eötvös Károly. (Itt vette fel Petrovics Sándor a Petőfi vezetéknevet. ) Gyorsan fejlődő város volt egészen az 1867-es kiegyezésig, majd fejlődése lelassult és elhanyagolt kisvárossá vált. Újabb fejlődés csak a XX. században, a II. Látnivalók Pápán. világháború után következett. A város északnyugati részén található a késő barokk Esterházy-(vár)kastély, mely az egykori vár falainak felhasználásával épült 1783-84 között. Az épületben ma a zeneiskola, a Jókai Művelődési Központ, a Jókai Könyvtár és a Helytörténeti Múzeum működik. Az egykori kastélykápolna ma a könyvtár olvasóterme. Mennyezeti freskóját feltehetően I. J. Milderfer készítette, keresztre feszített Krisztus szobra a plébániatemplomban van.
A vastuskó valójában az 1830-as évektől itt működött fűszerkereskedés megmaradt cégére. Esterházy-palota (Király u. 17. ): az épület középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században nyerte el mai formáját. Az építtető monogramja, C(omes) G(abriel) E(sterházy) és aranyozott kovácsoltvas címere a kapu fölötti erkélyen látható. Jelenleg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelye, a Radnai-gyűjtemény, valamint időszaki kiállítások helyszíne. Aranyhajó-cégér (Jedlik Ányos utca): a Dr. Kovács Pál utca sarkán álló ház bejárata felett lóg az Aranyhajó-cégér. Eredetije az Apátúr - házban található, az itt függő fémlemezből készült, aranyozott hajótest Schima Bandi győri iparművész alkotása (1939). Kreszta-ház: a XVII. századi műemlék épületben látható Kovács Margit, győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életmű-kiállítása. Jedlik - csobogó: a szódásüveg formájú díszkutat Jedlik Ányos bencés szerzetes, a szódavíz feltalálójának tiszteletére állították. Dunakapu tér: A 2015-re teljesen megújult tér a Belváros fontos központi tere, a városi nagyrendezvények fő helyszíne.
Titkokat rejtenek. Semmit sem értünk és érzünk meg Pápából, ha nem ismerjük templomait. Pápát, mint kiterjedt uradalmaik egyik központját igyekeztek úgy kiépíteni, hogy az méltón reprezentálja a család tekintélyét és gazdagságát. Gróf Esterházy Ferenc a középkori vár helyén Franz Anton Pilgram tervei alapján barokk kastélyt emeltetett, fia, gróf Esterházy Károly egri püspök pedig új, méreteiben is impozáns plébániatemplomot. A templomot, melynek freskóit Maulbertsch festőművész készítette, egyúttal a család temetkezési helyének is szánta. Gróf Esterházy Károly nevéhez még számos építkezés fűződik. Ő volt az, aki a vár melletti tavat lecsapoltatta, helyén parkot alakíttatott ki, megszüntette a középkori sáncrendszert, és a kor szellemében korszerűsítette az utcák és terek szerkezetét, amely ma is döntően meghatározza a városképet. Az Esterházy út vége az Esterházy kastély parkjába, a pápaiak által csak Várkertnek emlegetett parkba torkollik. A háború előtt óriási volt, a mainál többszörösen nagyobb, jórészt vadaspark, amelybe a köznép jobbára nem tehette be a lábát.
A bizottság arra bátorította a tagállamokat, hogy amennyiben az igazolványok belföldi használatára vonatkozó szabályok eltérnek a most megállapított új szabályokkal, hozzák összhangba őket egymással, hogy egyértelmű helyzetet teremtsenek az utazók számára, és mérséklődjenek a fennakadások. A bizottsági közlemény emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament és a tagországok kormányait képviselő Tanács június 14-én fogadta el az uniós védettségi igazolványról szóló rendeletet, amelynek célja a biztonságos és szabad mozgás megkönnyítése volt a koronavírus-járvány idején. (MTI)
A cél a mostani aktualizálás esetében is az volt, mint korábban: az EU-huszonhetek teljes körében azonosan értelmezzék a közösségi szinten létrehozott és tavaly nyár óta immár a gyakorlatban is létező uniós védettségi igazolás használatát. A körülmények ugyanis azóta sok tekintetben változtak, és ezért a tagállami hajlandóság is erősödött egyéni, másokétól eltérő intézkedésekre, ami sokak félelme szerint tovább gyengíthette volna a tagországok között a lehetőleg minél gördülékenyebb személyi mozgást. Az egyik legfontosabb változás, hogy az érkező személyeknél mostantól nem aszerint ítélnek meg valakit, hogy mely országból jött, hanem hogy személy szerint az ő védettségi szintje miként fest. Uniós védettségi igazolvány letöltése eeszt. (Mellesleg éppen ez a mozzanat tolja még inkább előtérbe az uniós Covid-igazolvány gyakorlati értelmét. ) A másik lényeges mozzanat, hogy míg az uniós védettségi igazolás tavalyi kibocsájtásakor még 12 hónapos érvényességi időt feltételeztek, (tényleges határidőt nem rögzítettek, akkor még nem lévén elegendő empirikus adatt az oltások és a fertőzésből történt kigyógyulás nyújtotta védettség valós időtartamáról), mostanra ez immár kötött határidőnek minősülő 9 hónapra módosult.
Mint mondta, az a feltételezés, amit az omikronnal kapcsolatosan korábban jeleztek, az valósággá vált: gyorsabban terjed, többen betegszenek meg, de a kórházi ellátórendszernek nem jelentett ez nagyobb megterhelést. (via)
18 éven aluliaknál az egydózisú oltóanyag esetén egy, a kétdózisú oltóanyag esetén két oltás elegendő lesz az érvényességhez. A jelenlegi védettségi igazolványok cseréjére nem lesz szükség, a QR-kód alapján lehet majd ellenőrizni az okmány érvényességét. Felhívják a figyelmet, hogy aki szeretné mielőbb felvenni az oltást, illetve a megerősítő oltást, az a most zajló februári oltási akciókon könnyedén megteheti előzetes időpontfoglalás nélkül is - zárul a közlemény.
A rendelet értelmében az igazolványok érvényességét az alapoltási sorozat utolsó adagjának beadásától kezdődően kell számítani. A szabályok csak az EU-n belüli utazáshoz használt oltási igazolásokra vonatkoznak. A tagállamok eltérő szabályokat alkalmazhatnak az EU-tanúsítvány belföldi felhasználása során. Kiderült, meddig lesz érvényes az uniós védettségi igazolvány. Az Európai Bizottság azonban felkérte a tagállamokat, hogy igazodjanak az uniós szinten meghatározott elfogadási időszakhoz. Keddtől új szabályokat kell bevezetni az emlékeztető oltások tanúsítványban feltüntetett kódolására vonatkozóan is azért, hogy az alapoltási sorozat befejezését követően kiállított oltási igazolványokat meg lehessen különböztetni az emlékeztető adag beadását feltüntető oltási igazolványoktól. A rendelet ugyanazon a napon lép hatályba, mint az Európai Unió Tanácsának nemrégiben elfogadott, a koronavírus-járvány idején tervezett, biztonságos és szabad utazás elősegítését célzó ajánlása. Az ajánlás szerint a vonatkozó nemzeti intézkedéseket nem a regionális szintű járványhelyzet, hanem az egyes utazók egészségügyi állapotának figyelembevételével kell alkalmazni.
Gulyás Gergely a csütörtök reggeli Kormányinfón közölte, összhangban az európai enyhe szabályozásokkal, május 1-jéig érvényesek maradnak az oltási igazolások akkor is, ha csak két oltást kapott valaki. Mint ismert, néhány hete még az volt a hivatalos álláspont, hogy február 15-től a védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá alakul: csak az minősül oltottnak, aki három oltást kapott vagy hat hónapon belül kapta meg a második oltását. "A korábbi várakozásainkkal szemben sem Brüsszel, sem más EU-tagállamok a védettségi igazolványokkal kapcsolatban nem vezettek be szigorúbb szabályozást, ennek értelmében a második oltástól 270 napig érvényes az EU-s Covid-igazolvány. Az EU-tagállamoknak 270 napig kötelező elfogadniuk az oltási igazolványokat | Startlap Utazás. Mivel nem akarjuk, hogy a magyarokra hátrányosabb szabályok legyenek érvényesek, megváltoztattuk a korábbi döntésünket és május 1-ig két oltással az oltási igazolványok érvényesek lesznek" – jelentette ki. Gulyás Gergely a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. január 13-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) Hozzátette, az ötödik hullám csúcsán vagyunk, de ha nem is, akkor ez pár nap múlva bekövetkezik.