Magyarország határozottan elítéli az Ukrajna elleni orosz támadást – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a bukaresti kilencek államfői megbeszélésén pénteken Varsóban. A Köztársasági Elnöki Hivatal által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint Áder János azt mondta: az Ukrajna elleni orosz támadás egyike a második világháború óta Európában látott legnagyobb katonai fellépéseknek, de 1956-ban Magyarország is kénytelen volt hasonlót elszenvedni. " Egy különleges napon beszélünk, a kommunizmus áldozatainak magyarországi emléknapján, amely felidézi bennünk az akkori érzéseket és emlékeket. Köztársasági elnök magyarország. Ebben a kontextusban is átéljük mindazt, ami most Ukrajnát érte " – emelte ki. " Magyar részről – hagyományos kapcsolataink révén – minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy józanságra és önmérsékletre sarkalljuk a moszkvai vezetést. Sajnos, nem járhattunk sikerrel, hiszen, mint az mostanra világossá vált, orosz részről egy előre eltervezett program végrehajtása zajlott, melyet a nemzetközi partnerek tudatos félrevezetése kísért " – jelentette ki a köztársasági elnök. "
2012-től már az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) dolgozik, Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke, 2014-től 2020-ig az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, 2020-tól ezt a területet tárca nélküli miniszterként irányította 2021 végéig. 2017-től négy éven át a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 21-én jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli államfőnek, miután Áder Jánosnak lejár második köztársasági elnöki mandátuma. Novák Katalin idén januárban jelentette be, hogy felfüggeszti párttagságát Fideszben. Az új államfő férje, Veres István Attila közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank Pénz- és devizapiac igazgatóságának vezetője; két fiuk és egy lányuk van. Köztársasági elnököt választ a parlament | Demokrata. Novák Katalin az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott. Anyanyelvén kívül angolul, franciául és németül folyékonyan, spanyolul társalgási szinten beszél. Az Országgyűlés a rendszerváltás óta nyolcadik alkalommal választott köztársasági elnököt.
Novemberben mutatták be a szerkesztésében kiadott, ötven ember – köztük író, költő, humorista, pap, sportoló, tudós, gazdasági és közéleti szereplő – családról szóló írásait tartalmazó Ami a miénk című kötetet. A hatodik köztársasági elnök Ha Novák Katalint megválasztják köztársasági elnöknek, akkor ő lesz az 1990 utáni magyar történelem hatodik államfője. Göncz Árpád 1990-2000 között, Mádl Ferenc 2000-2005 között, Sólyom László 2005-2010 között, Schmitt Pál 2010-2012 között, míg Áder János 2012-2022 között töltötte be a legmagasabb közjogi tisztséget Magyarországon.
Novák Katalin a szavazás előtt elmondott, akkor még jelölti beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szuverenitás bölcsője a család, a szuverenitásról pedig nemzeti értelemben soha nem fog lemondani. – Tudom, hogy honnan jöttem, ki vagyok és mi a dolgom, felkészültem az előttem álló, embert próbáló feladatra – szögezte le, majd azt nevezte feladatának, hogy megjelenítse a magyarok összetartozását. Mint mondta, minden magyart képviselnie kell és a hitéből merít erőt mások megértéséhez. Novák Katalin családja körében az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Novák Katalin védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte az Oroszország által indított háborút. Elmondta, az ország már éppen kezdte visszanyerni a koronavírus-járvány előtti élete biztonságát és szabadságát, és akkor elszabadult ez a másik pusztító vírus: 14 napja háború van Magyarország szomszédjában. Úgy fogalmazott, nincs rosszabb egy háborúnál, lángba akarja borítani mindazt, ami értékes az embereknek, megtámadja a nyugalmat, a hétköznapok biztonságát, a ma kiszámíthatóságát és a holnap derűjét. A magyarok békét akarnak, mi nők nem a háborút, hanem a békét akarjuk megnyerni, mert békében lehet gyarapodni, építkezni, tervezni, egymásra mosolyogni – mondta, majd köszönetet mondott azoknak, akik segítséget nyújtanak a bajban lévőknek. (Forrás és kép: MTI/Máthé Zoltán)
Nagy a tét - Hiesz György polgármester szavazott - YouTube
Fejlesztések maradnak el, és számos szolgáltatás, mint a parkfenntartás, köztisztaság kerül veszélybe. Ilyen szolgáltatás a 24 órás orvosi ügyelet, amely a képviselő-testület döntése nyomán az eredeti tervek szerint januártól visszaállt volna a korábbi 16 órára. A háziorvosok kérésének eleget téve, illetve a koronavírus miatt kialakult krízishelyzetre való tekintettel, a 24 órás orvosi ügyelet március végéig marad, de azt követően finanszírozási okok miatt, 16 órás szolgáltatás lesz elérhető. Ezzel a döntéssel nagyjából 15 millió forintot takarít meg a város. Hiesz György beszélt a Visonta úti Idősek Klubjában indult covid szűrőpont első tapasztalatiról. Elmondta, hogy az első napon 40 fő regisztrált, közülük többeknek pozitív lett a tesztje. A polgármester szerint örömteli, hogy az emberek felelősségteljesen viselkednek és sokan gondolták úgy, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten, saját és környezetük biztonsága érdekében tesztelik magukat. Hozzátette: amennyiben a továbbiakban is igény van a tesztelésre, úgy a jövőben is lesz lehetőség előre egyeztetett időpontban részt venni a szűrésen.
Mint kiderült, az oltást nemcsak Hiesz és a felesége kapta meg, hanem a háziorvos felesége, Lénártné Benei Anikó is, aki szintén nem egészségügyi alkalmazott, ellenben a Gyöngyösi Várostérség Fejlesztő Kft. ügyvezetője, a pozícióra pedig a baloldali többségű gyöngyösi képviselő-testület választotta meg még 2019 őszén. A baloldali vakcinabotrány nemcsak mélységesen erkölcstelen, de alapos a gyanú, hogy a gyöngyösi polgármester hivatali visszaélést is elkövetett. Futó Barnabás, a Hír TV által megkérdezett ügyvéd szerint, ha bizonyossá válik, hogy a polgármester felesége is kapott az oltóanyagból, akkor Hiesz halmazati büntetésként akár négy és fél év börtönt is kaphat. Hiesz ugyanis egyértelműen politikai befolyását, pozícióját és ismertségét használhatta fel ahhoz, hogy jogtalanul kapja meg a védőoltást, ezzel túllépte hivatali hatáskörét, és jogtalan előnyt szerzett, miközben másoknak jogtalan hátrányt okozott, hiszen nem ő következett volna az oltási tervben. Ahhoz, hogy a hivatali visszaélés bűncselekménye megvalósuljon nem kell anyagi természetűnek lennie a szerzett előnynek, hiszen "az előny vagy a hátrány lehet anyagi természetű, de felmerülhet ezenkívül más, így erkölcsi, személyi természetű előny megszerzése, vagy hátrány okozása is" - írja a Büntető.