Dátum: 2013. december 20. 10:00 - 2014. március 30. 18:00 A reformkori kezdetek megteremtették a városiasodás és a társadalmi fejlődés alapjait, a polgárság lassan felváltotta az egyház és az arisztokrácia vezető szerepét, mint a művészet legfőbb megrendelője, és a század derekára adottak voltak a feltételek ahhoz, hogy a professzionális magyar festőművészek - elegendő megrendelés birtokában - már itthon is meg tudjanak élni a munkájukból. A szabadságharc után egy rövid megtorpanás következett, majd a kiegyezés után a hazai kulturális élet fejlődése korábban ismeretlen méreteket öltött. Ekkor alakultak ki a művészképzés alapvető intézményei, egyre-másra nyíltak az új kiállítóhelyek, és a korábban szórványos tárlatok Budapesten és vidéken is az élet mindennapos részévé váltak. A század végén pedig, miközben a Millenium lázában élt az ország, fiatal festők egy csoportja elindult Münchenből Nagybányára, hogy megteremtse az plein-air látásmódon alapuló modern magyar piktúrát. Perlrott-Csaba Vilmos – Wikipédia. A Kovács Gábor Gyűjtemény 19. századi képeiből rendezett tárlat ezt a fejlődést mutatja be a festészet nyelvén, felvonultatva olyan mesterek munkáit, mint id.
Benne van a reformkori polgárosodás, az 1848/49-es szabadságharc, az osztrák elnyomással szembeni ellenállás, végül a kiegyezést követő boldog békeidők korszakainak minden jelentős alkotója és stílusirányzata. Markó Ferenc: Nyár a mezőn (Fotó: Cservenka Judit/Felvidé) A kurátor részletesebben is szólt a Lőcsén született és Itáliában meghalt id. Markó Károly szerepéről a magyar tájképfestészet megteremtésében. Fiai: Károly és Ferenc, valamint követői: Ligeti Antal, Telepy Károly és Brodszky Sándor a nemzeti romantikát képviselték. Ligetinek és Telepynek köszönhető, hogy megőrződött számos felvidéki és erdélyi vár egykori látványa, míg Brodszky a századvégi Balaton egyik első festője volt. Szabó Júlia: A XIX. század festészete Magyarországon (Corvina Kiadó, 1985) - antikvarium.hu. A nemzeti romantikából a tájfestészetnek már az impresszionizmus felé vezető útját járta Mészöly Géza és Paál László, míg Munkácsy és Mednyánszky az életképek irányába ment el. Mednyánszky felvidéki és alföldi tájai, életképei a kiállításon még nem hordozzák azt a stílust, amely későbbi világháborús képeiről ismert expresszionizmusában teljesedik ki.
Markó Károly, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László vagy Gulácsy Lajos. A klasszicizmustól a romantikán és a realizmuson át a naturalizmusig ívelő stíluskorszakok nyomán kirajzolódik a portréfestészet és a tájábrázolás fejlődésvonala, megszületik az életkép és a zsáner, mint új műfaj, hogy a korszak végére átadja helyét a francia ízlésű modernista törekvéseknek, és ezzel a magyar festészet fejlődése utolérje a leghaladóbb nyugat-európai tendenciákat, megszüntetve ezzel a képzőművészetben hazánk évtizedes lemaradását Európa fejlettebb országaitól. A gyűjtemény képei a kiállításon:
Hatására alakult meg a Hudson River iskola Amerikában. Ennek jelentőségét, különösen napjainkban érzékelhetjük. Asher Brown Durand festménye. Durand a Hudson River Iskola követője volt Magyar vonatkozásban is szép számmal voltak ebben az időszakban tájképfestők, pl. Id. Markó Károly vagy Paál László. Id. Markó Károly – Alföldi táj gémeskúttal Paál László – Békák mocsara Paál László neve emellett a 19. század második felében a tájképfestészet Francia Mekkájával, Barbizonnal is összefonódott, hiszen legtöbb híres és nagyszerű képét itt festette Paál, a Barbizonban található Fontainebleau-i erdőben. Ebben az időben a festők szinte zarándokként keresték fel e helyet ahol mind a tájfestészetnek hódoltak. Színyei Merse Pál már a szó szoros értelmében új színt hozott a hazai festészetbe, megvillantva az impresszionizmusból is merítkező sajátos plein air képeit. Színyei Merse Pál – Majális Az impresszionisták forradalma eközben átformálta a táj és a plein air festészetet egyaránt. Ők voltak, akik a színek és a fény kapcsolatát keresték és erre az egyik legjobb eszköznek a szabadban való festés mutatkozott.
Az átmeneti festők A 19. század második felében, ill. a 20. század kb. első harmadában létezett néhány nagymester, akik profitáltak, az új impresszionista műfajból, de ezt óvatosan tették, és sajátos módon beillesztették a Realista festészet hagyományaiba. Vagy éppen realista festőből léptek át úttörőként az impresszionizmus irányába. Ők voltak az átmenetei festők, akiknek festészetében mindkét műfaj elemeit, külön-külön vagy éppen együtt megtalálhatjuk. Ilyen átmeneti festő volt pl. Thomas Cowperthwait Eakins, Eduard Manet, John Singer Sargent, Anders Leonard Zorn, James Abbott McNeill Whistler. Sargent – Lady Agnew Édouard Manet – Suzanne Manet A 18-19. századra jellemző még a festészet, mint hobby elterjedése is. Ebben az időben divatba jött festészettel foglalkozni, így rengeteg kis műterem és nagyobb akadémia ált rendelkezésre a festészettel foglalkozni vágyók számára. Kialakult egy olyan szemléletmód is, hogy keresték a "Régi mesterek titkait" ezt főleg csodaszernek vélt anyagok használatával remélték elérni.
Ahol a táj, a szabad levegő, a fények és árnyékok ás a levegő perspektíva megfigyelését közvetlenül lehetővé tette, aztán szép lassan átcsúsztunk a 20. századba, ahol már a különböző izmusok garmadája vár ránk. Claude monet – Pipacsos rét
Hasonlítsa össze a nagyszerű szállásajánlatokat itt: Hotelkereső Segélyhívó számok: Általános segélyhívó: 112 | Mentők: 104 | Rendőrség: 107 | Tűzoltóság: 105 Figyelem! Debrecen nyíregyháza távolság autóval megközelíthető kilátó. Az útvonaltervek emberi beavatkozás nélkül, teljesen automatikusan készülnek, így az útvonal ajánlásokat Debrecen – Nyíregyháza között érdemes körültekintően kezelni. Mindig győződjön meg a javasolt útvonalterv helyességéről, a Google térképen való pontos megjelenítésről, illetve minden esetben tartsa be az érvényes közlekedési előírásokat! A felhasználó saját felelősségére dönt arról, hogy követi a Debrecen – Nyíregyháza útvonaltervet, mert a Magyarország Térkép portál Üzemeltetője mindennemű felelősséget kizár az útvonalterv és a Google térkép adatainak esetleges pontatlanságából eredő károk tekintetében!
Hasonlítsa össze a nagyszerű szállásajánlatokat itt: Hotelkereső Segélyhívó számok: Általános segélyhívó: 112 | Mentők: 104 | Rendőrség: 107 | Tűzoltóság: 105 Figyelem! Az útvonaltervek emberi beavatkozás nélkül, teljesen automatikusan készülnek, így az útvonal ajánlásokat Nyíregyháza – Debrecen között érdemes körültekintően kezelni. Mindig győződjön meg a javasolt útvonalterv helyességéről, a Google térképen való pontos megjelenítésről, illetve minden esetben tartsa be az érvényes közlekedési előírásokat! Debrecen - Nyíregyháza távolság | Magyarország térkép és Google útvonaltervező. A felhasználó saját felelősségére dönt arról, hogy követi a Nyíregyháza – Debrecen útvonaltervet, mert a Magyarország Térkép portál Üzemeltetője mindennemű felelősséget kizár az útvonalterv és a Google térkép adatainak esetleges pontatlanságából eredő károk tekintetében!
Útvonaltervező Térképadatok ©2013 Google, Google maps & Street View. Az alábbi útvonalterv elavult lehet. Kérjük, új tervezéshez kattintson a térképre, vagy használja a fenti menüsort! Útvonaltervező Nyíregyháza – Debrecen útvonalon autóval. Utazóidő: 48 perc. Távolság: 49, 7 km. Nyíregyháza – Debrecen útvonalterv Vezessen tovább nyugat felé, és amint ideér: Róka u., haladjon a(z) Nádor u. irányába. Távolság hozzávetőlegesen: 38 m; menetidő: 1 perc; GPS koordináták: 47. 9495195 / 21. 7244018 Forduljon balra, a következő útra: Nádor u. Távolság hozzávetőlegesen: 0, 5 km; menetidő: 1 perc; GPS koordináták: 47. 9495802 / 21. Nyíregyháza – Debrecen távolság, útvonalterv | Útvonaltervezés.com. 7238996 Forduljon jobbra, a következő útra: Szilfa u. Távolság hozzávetőlegesen: 0, 3 km; menetidő: 1 perc; GPS koordináták: 47. 9451765 / 21. 7231507 Forduljon balra, a következő útra: Debreceni út Távolság hozzávetőlegesen: 2, 9 km; menetidő: 5 perc; GPS koordináták: 47. 9451432 / 21. 7193428 Hajtson tovább ebbe az irányba: 4. út Távolság hozzávetőlegesen: 29, 4 km; menetidő: 22 perc; GPS koordináták: 47.