Ide tartozhatnak a következők: Bél ischemia: A belek véráramának csökkenése Érrendszeri rendellenességek: megszabadult erek Visszér: Nagy, kiálló vénák a belekben Vörös, véres széklet okai A vörös vagy véres széklet több különféle betegségnek tüneteként is jelentkezhet. A széklet véres lehet az emésztőrendszer alsó részének bevérzése miatt. A vastagbél rákos, vagy jóindulatú polipjai bizonyos esetekben gastrointestinalis vérzést okozhatnak. A gyulladásos bélbetegség (IBD) a hosszú idejű gyulladást okozó bélbetegségek egy csoportjának a neve. Példák: Diverticulosis Colitis ulcerosa Crohn-betegség Az IBD miatt élénkvörös vagy gesztenyebarna színű vér jelenhet meg a székletben. A véres széklet gyakori oka az aranyér jelenléte. A aranyér duzzadt vénái a végbélben vagy végbélnyílásnál vannak jelen. A bélmozgás előtti és közbeni feszültség vérzést okozhat ezeknél az ereknél. Véres széklet okai, fekete széklet tünetei - Mi A Panasza.hu Mi a Panasza.hu. Az emésztőrendszer bármely pontjának eltömődése fekete, kátrányos vagy véres székletet okozhat. Étkezési okok A bevitt ételek tartalmazhatnak olyan színanyagokat, amiket egészegyszerűen az emésztőrendszer nem dolgoz fel és a széklettel együtt távozik.
Okozhatják romlott ételek, vagy veszélyes baktériumok, vírusok is. A legfőbb probléma az, hogy a hasmenés egyéb egészségügyi problémákhoz is vezethet - például kiszáradáshoz -, ha több napig tart. Ha a hasmenés, vagy a székrekedés két-három napnál tovább tart, orvoshoz kell fordulni! A hasmenés okai lehetnek súlyosabb betegségek (felszívódási zavar, ételallergia, gyulladásos vagy tumoros jellegű folyamatok) is. Véres széklet Az egyik legfontosabb figyelmeztető jel, ha a széklet véres. A véres széklet daganatos megbetegedés tünete lehet. Sötét színű széklet. Mindenféleképp fordulj orvoshoz, ha ilyen tünetet észlelsz, akkor is, ha úgy gondolod, hogy a vérzést "csak" aranyér, vagy székrekedés és erőlködés következtében a végbél szövetének kicsi megrepedése okozza. 50 éven felülieknek, akik családjában előfordult vastagbél daganatos betegség, vastagbéltükrözésre lehet szükség, hogy kizárják a daganat lehetőségét. Ha a véres széklet mellett láz, hastáji fájdalom (esetleg a hasmenés következtében kiszáradás) is jelentkezik, akkor vírusfertőzés, vakbélgyulladás vagy ételmérgezés állhat a háttérben.
Ez nem mindig jelent problémát; a műtét után része lehet az "új normálisnak". Néha (sokszor! ) Erős színű (különösen mesterséges) színű élelmiszerek jelenthetik azt a székletet, amelyek kijönnek ezeknek a színeknek. A szín megáll, amikor az étel emésztődik, és elhagyja a testet. Fekete szék Orvosi okok Az orvosi kifejezés a széklet, amelyek fekete, és kellemetlen illata, mert tartalmaznak vér "melena". Bélvérzés okai – véres sötét széklet. Annak megállapításához, hogy mennyi vér van jelen a fekete székletben, az orvos rendelhet székleti okkult vérvizsgálatot. A Melena-t 200 ml (vagy annál több) vér okozza a székletben, ami szintén egy negyed csésze vagy négy evőkanál. A vér sötét színe azt jelzi, hogy a vérzés az emésztőrendszerben (a gyomor vagy a vékonybélben), és nem az alsó részből, a vastagbélből származik. Ha úgy gondolja, hogy vér van a székletében, azonnal forduljon orvosához, hogy kivizsgálja az okot. Az ilyen típusú vérzést a következők okozhatják: A vérzést okozó egészségügyi állapotok savanyított vérben (magasabb emésztőrendszeri vér) Vérzéses fekély Gyomorhurut Nyelőcső varices A nyelőcsőben az erőszakos hányás (Mallory-Weiss könny) A fekély a gyomor bélésében fáj, amely vérzést okozhat.
Mindezek, beleértve a hemangiomát, valóban, mint más is mondta, nem kell túldimenzionálni. A széklet állaga millió okból változhat, ami még nem betegség jele, de épp a hemangioma miatt, mielőtt végképp étkezési hibára, enyhe bélhurutra, vagy akár szorongásra foghatnánk az egészet, egy vastagbéltükrözést még illene végezni. - Kapcsolódó cikkek a Emésztőrendszeri megbetegedések diagnosztikája rovatban olvashatók. 2016-01-07 23:33:38 | colonoscopia, kolonoszkópia
2014. április 03. 08:56 zöldség, gyümölcs, vitamin, tápanyag Mennyi zöldséget és gyümölcsöt együnk? Kutatók szerint naponta legalább hét adag gyümölcsöt, vagy zöldséget érdemes enni azért, hogy a legjobban megvédhessük magunkat a betegségek ellen. A WHO ajánlása szerint napi öt adag zöldség, vagy gyümölcs elfogyasztásával már megvédhetjük magunkat a ránk leselkedő betegségekkel szemben és az egészségünkért is komolyan tehetünk. Ez az ajánlás már 25 éve érvényben van, de a kutatók manapság már inkább a napi hét adag elfogyasztását ajánlják. A szakemberek véleménye is megoszlik a kérdésben, de azt mindannyian elismerik, hogy több zöldség és gyümölcs fogyasztása valószínűleg növeli a szervezet védekezőképességét, mintha csak 5 adaggal ennénk. De mennyi is egy adag? Csírák, avagy az élet ereje a tányérunkon - Gasztro Coach Magazin. Általában egy egészséges felnőtt esetén egy adag 80 gramm gyümölcsöt, vagy zöldséget jelent. A napi öt adag tehát 40 dkg, míg a napi hét adag már több, mint fél kilónak – egészen pontosan 56 dkg-nak – felel meg. Naponta tehát körülbelül fél kilót érdemes elfogyasztanunk.
Nemcsak finomak, de nagyon egészségesek is, és dekorációnak sem utolsók a csírafélék. A vitaminszegény téli hónapokban különösen ajánlott a fogyasztásuk. Miért érdemes csírát enni? A csírák tulajdonképpen élő élelmiszerek, amelyeket a szervezetünk teljes egészében fel tud használni. Amikor egy növényi mag elkezd csírázni, életre kel, és k oncentráltan tartalmazza a fejlődéséhez szükséges összes tápanyagot – ezt használjuk ki akkor, amikor a pár napos hajtást megesszük. Tudtad, hogy a csíra jobb, mint a multivitamin?. Magas vitamintartalmuk mellett (A-, B-komplex, C-, D-, E-, G- és K-vitamint is tartalmaznak) rendkívül sok rost, aminosav, fontos enzimek és antioxidáns anyag található meg bennük. Rengeteg ásványi anyagot (kalcium, magnézium, foszfor, kálium, nátrium és szilícium) is tartalmaznak. A csírákat nyersen fogyasztjuk szendvicseken, salátákban vagy különféle krémekkel és mártogatósokkal. Bármilyen ételt dekoratívabbá varázsolhatunk egy marék friss csírával. A csírákat azért is szeretjük, mert összesűrítve felfedezhetjük bennük a kifejlett növény ízét éppúgy, mint a zöld növényekre jellemző frissességet – de akár markánsabb, csípősebb vagy édeskés ízeket is.
Az alapanyagcsere, vagyis BMR (basal metabolic rate) azoknak a kalóriáknak a számát jelenti, amelyeket a szervezetünk nyugalmi állapotban használ fel az alapvető funkcióihoz, mint a légzés, a szívműködés, a hormontermelés és hasonlók, ami az összanyagcsere csaknem háromnegyedét is kiteheti. Egy kutatás szerint az agyunk naponta körülbelül 240, míg a szívünk körülbelül 440 kalóriát használ fel. Hány ételt együnk naponta. Ezt a képletet használjuk Van egy képlet, ami segíthet abban, hogy kiszámoljuk a napi alapanyagcserénket, ez a Harris-Benedict formula. 👉 Férfiak esetében: 66 + (13, 7 x a testsúlyunk kilóban) + (5 x a magasságunk centiméterben) - (6, 8 x az éveink száma) = BMR 👉 Nők esetében: 655 + (9, 6 x a súlyunk kilóban) + (1, 8 x a magasságunk centiméterben) - (4, 7 x az éveink száma) = BMR Ha ezzel megvagyunk, akkor a napi kalóriaszükségletünk megállapításához még egy kis számolásra less szükség, attól függően, hogy mennyire vagyunk aktívak. Az ülőmunkát végzők szorozzák meg a BMR-jüket 1, 2-vel, a közepesen aktívak 1, 37-tel, az aktívak 1, 55-tel, akik pedig nagyon aktívak (élsportolók például), azok 1, 7-tel.
A fehérjék aminosavakból állnak. Az emberi szervezet minden fehérjéje ugyan abból a húsz féle aminosavból épül fel. Az aminosavakból 11-et az emberi szervezet is elő tud állítani szükséges mennyiségben, míg kilenc féle aminosavat nem vagyunk képesek szintetizálni (Histidin, Leucin, Izoleucin, Lizin, Treonin, Triptofán, Metionin, Fenilalanin). Ezeket az aminosavak esszenciális aminosavaknak nevezzük. Sokan azt gondolják még ma is, hogy esszenciális aminosavakat csak húsételek fogyasztásával lehet a szervezet számára biztosítani. Ez koránt sincs így. A szója, a gombák, a kukorica és bab félék ésszerű váltogatásával az esszenciális aminosav hiány kivédhető, de a legjobb esszenciális aminosav források a növényi csírák. De térjünk egy kicsit vissza az írás címére. Ha több aminosav összekapcsolódik egymással, akkor peptidekről beszélünk. Ha az aminosav lánc már olyan hosszúvá válik, hogy a térben képes valamilyen formában felcsavarodni és háromdimenziós térszerkezetet alkotni, akkor beszélünk fehérjékről.
Akkor most mire van nekünk szükségünk? Aminosavakra, peptidekre, vagy fehérjékre? Ha bármilyen fehérje tartalmú ételt eszünk, annak fehérjéi idegenek a szervezetünk számára, ezért ideális esetben ezek a fehérjék nem is szívódnak fel, hanem a bélcsatornában peptidekre és aminosavakra bomlanak. Az így nyert aminosavak azután felszívódnak és sejtjeink olyan fehérjéket készítenek belőlük, amire éppen szükségünk van. A rövidebb peptidek is felszívódhatnak, de láttuk, a sejtjeink aminosavakból építkeznek, tehát ez már nem ideális állapot. Kóros esetekben sajnos hosszabb, rövidebb fehérje molekulák is bekerülhetnek a véráramba, ahol gyakran allergiás reakciókat válthatnak ki (gondoljunk a napjainkban oly elterjedt étel allergiák sokaságára). Főleg a húsevők, "ragadozók" fenyegetettek ebben a vonatkozásban (itt most emberekre és nem tigrisekre gondolok! ). Ezek a fehérjék számunkra idegenek, érthető, hogy sokszor intenzív és nagyon súlyos immunválaszt provokálhatnak. Tehát kimondhatjuk: szervezetünknek nem fehérjékre, hanem aminosavakra és ezen belül is első sorban esszenciális aminosavakra van szüksége!
Ha ez így van, akkor viszont felejtsük el a fehérje bombákat (tej, sajt, húsok), helyette sokkal inkább előnybe kellene részesítenünk a növényi csírákat (pl. zöldárpa csíra kivonat, búzacsíra, stb. ), mert a csírák aminosav tartalma kiemelkedően magas. A csírák peptid tartalma sem elhanyagolható, amit még mindig sokkal könnyebben bontunk részeikre (aminosavakra), mint a fehérjéket. Újjabb érv amellett, hogy együnk sok zöldséget, zöld főzeléket vagy zöld csírát (pl. Green Magma, Super Greens). A zöldségek, gyümölcsök és olajos magvak megfelelő kombinációja révén a teljes értékű táplálkozás megvalósítható és ezáltal számtalan betegség megelőzhető.