Tényi István a Filmművészeti Főiskolán Makk Károly tanítványa volt. Dokumentumfilmesként több mint 100 alkotás fűződik nevéhez. Pályája elején kísérleti és rövidfilmeket készít, életműve nagy részét a társadalmi, történelmi jelenségekre reflektáló, emberi kisközösségeket bemutató dokumentumfilmjei képzik – idézte a Színház Online Hermann Katalin, a Festetics Művelődési Központ igazgatójának Facebookon közzétett szavait. (Kiemelt kép: Rózsadombi Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Facebook) Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Tragikus balesetben elhunyt Tényi István Balázs Béla-díjas filmrendező – közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége hétfőn az MTI-vel. Az alkotó, aki péntek éjjel halt meg egy Margit körúti lakástűzben, 73 éves volt. Tényi István 1948. január 29-én született Nyergesújfalun. 1970-1971-ben a Thália Színház hangtechnikusa volt, 1971-től 1974-ig a Kőbányai Amatőrfilm Stúdió tagjaként dolgozott. 1979-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakán Fábri Zoltán és Illés György osztályában, mások mellett ifj. Jancsó Miklóssal, Xantus Jánossal és Sopsits Árpáddal együtt. 1985-ben Balázs Béla filmesztétáról készített dokumentumfilmet Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról címmel. 1992-ben rendezte Az én dühödt Magyarországom című dokumentumfilmet. Rendezője és forgatókönyvírója volt a Szabadulásra ítélve című kísérleti filmnek 1996-ban. 1998-ban Balkezesség címmel készített kétrészes ismeretterjesztő filmet, amelyben számos riportot és tudományos értekezést felsorol a balkezességgel kapcsolatban.
2005-ben dokumentumfilmet készített Baranyai ballada Koós Zoltánról címmel. 2006-ban Találkozás a kertben címmel készített dokumentumfilmet, amely grafikusművészekről és a Pannónia Rajzfilm Stúdióról szól. 2008-ban rendezője és forgatókönyvírója volt Az építész Rimanóczyak Nagyváradon című ismeretterjesztő filmnek. Tényi István 1990-ben elnyerte a filmszemle különdíját, 2002-ben Balázs Béla-díjat kapott.
Ugyanebben az évben rendezte a Ballada a koránkelt harcosok hosszú meneteléséről című dokumentumfilmet, amely 1956-os eseményeket dolgoz fel. 2005-ben dokumentumfilmet készített Baranyai ballada Koós Zoltánról címmel. 2006-ban Találkozás a kertben címmel készített dokumentumfilmet, amely grafikusművészekről és a Pannónia Rajzfilm Stúdióról szól. 2008-ban rendezője és forgatókönyvírója volt Az építész Rimanóczyak Nagyváradon című ismeretterjesztő filmnek. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Származtatás A paródia eljárás alapjaként a Máté - passió szolgált, melyből Bach két kórustételt és hét áriát vett át. Talán még könnyebb: Leonardo Az utolsó vacsorája, Bach Máté - passiója, a Brian élete a Monty Pythontól. Literature John Neumeier a Máté passiót 1981-ben balett formájában mutatta be Hamburgban, ennek koreográfiáját iránymutatónak tartják. WikiMatrix A Máté passióban a turbák tizenkilenc alkalommal szakítják meg a recitativót, ebből tizenhárom alkalommal nyolcszólamú letétben. Bach a János- és a Máté - passióval ez utóbbit választotta. Az én választásaim közt szerepelt a Mache dich, mein Herze, rein ária Bach Máté - passiójából. Minden vasárnap egy kantátát – most húsvétkor pedig a Máté - passiót fogjuk énekelni! A Máté passióban tíz alkalommal szolgál felvezetésül a következő áriához, és előkészíti annak érzelmi affektusát és gondolati tartalmát. Virágvasárnapi Passió | Szentlélek plébánia. A Máté - passió a János-passiót majd egyharmadnyi plusz hosszával és kétkórusos szerkezetével is felülmúlja. A Máté - passió és a János-passió Bach egyedüli, teljességében fennmaradt, hiteles passiói.
A Máté-passió mindezen síkok összeforrásának egyik csúcsa, mely elsősorban kérdéseket fogalmaz meg, és nem válaszokat kínál fel. A mű többszöri meghallgatása, továbbá a szöveg elemzése és megértése teszi csak lehetővé azt, hogy elmélyedjünk ennek a mesterműnek az értékeiben és gazdagságában. A formán és tartalmon túl végig jelen van a teológiai vonal, mely ezeket meghatározza. A teológiai kérdésekre részben reflektálnak a szabad szövegrészek. A hallgatóság a történések részese lesz, hiszen a korabeli lutheránus közösségek által ismert korálok elősegítik az evangéliumi szövegek értelmezését és cselekvő megértését. Az előadásban szó lesz a zeneszerzői síkról, a mű szimbolisztikájáról és annak az elbeszélt történettel való kapcsolatáról. A hangszerek szerepének ismertetése, a szólisták és számok jelentéstartalma, valamint a forma kielemzése egy sokkal tudatosabb és intenzívebb zenei élményt feltételez. " – áll a közleményben. Július 10-én este nyolc órától a Csíki moziban vetítik az Erbarme Dich – Matthäus Passion Stories ( Irgalmazz nekem – Máté-passió-történetek) című, 2015-ben készült holland dokumentumfilmet, a produkció rendezőjével, Ramón Gielinggel a vetítés után találkozhat a csíkszeredai közönség.
Johann Sebastian Bach ugyan operát nem írt, élet - művének vokális részét áthatja a dramaturgia mély ismerete és különleges érzéke. Annyira kifinomultan zenésíti meg, sőt jelenetezi a kottafüzet öt vonalán a szövegeket, néha kettős keresztekből szőtt kottaképi hálója a kereszthordozás sóhajmotívumaival oly különlegesen finom, hogy előadásuk nagy díszletek közt, hatalmas terekben nehezen érvényesülne. Az Opera mégis törekszik a műfaji határok tágítására, s ez újabb izgalmas kísérletben ölt testet. A korábbi, világi Bach-kantátákból szemezgető kollázsnak 2022 húsvétjára elkészül a párdarabja is: egy olyan előadás, amely a nagy, basszushangra írott Krisztus-kantátákat ruházza fel az összművészet többletlehetőségeivel. A Keresztkantáták esetében három nagy mű adja a zenei szövetet: az Ich will den Kreuzstab gerne tragen (BWV 56) és az Ich habe genug (BWV 82) egésze, valamint a Christ lag in Todesbanden (BWV 4) részletei. Az egyetlen szólista mint főszereplő három szerepben jelenik meg, amelyek a keresztfa okán tartoznak össze, habár a kantáták liturgikus ideje különböző.