Hadd idézzem Petőfi szavait a mai földrészen, hogy kísértet járja be Európát…, holott úgy tűnik – egy frászt tűnik úgy! –, hogy Európa csendes, újra csendes, elzúgtak forradalmai… Ma mintha megszervezett német emlékeztető járná be földrészünket egy film öltözékében. Nemrég egy berlini filmfesztiválon mutatták be A néma forradalom című német filmet, hatalmas sikerrel. Véletlen-e, hogy éppen a történelmi filmtéma, az 1956-os forradalom véres leverésének évfordulóján? Nem tudom még, nem is lényeges. A filmet Lars Kraume rendezte, a szövegkönyv megírásában segített az alapregény írója, Dietrich Garstka is. Örömmel lepődve kérdezzük, most készült német film az '56-os szovjet kommunista őrjöngésről, Budapest széttaposásáról? Igen. Valós történelmi kép a túlélők szeme előtt. Még akkor is, ha a kommunizmust túlélő áldozatok (a néptömeg az volt) nyilván nem értenek egyet minden mozzanattal. Érettségi előtt álló kelet-német diákok látogatnak át az akkor még választófal nélküli Berlinbe. Ott értesülnek nyugati hírforrásokból a magyar forradalomról.
Leírás színes, német film | Történelmi | 111 perc | német nyelven, magyar felirattal Rendezte: Lars Kraume | Író: Dietrich Garstka | Lars Kraume | Főszereplők: Jonas Dassler | Judith Engel | Michael del Coco | Sina Ebell | Szereplők: Ronald Zehrfeld | A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, illetve a 15. Jameson Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában bemutatott A néma forradalom lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt. Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak.
2018. október 05. Az 1956-ról szóló magyar filmekkel már Dunát lehetne rekeszteni – felsorolni is hosszú ideig tartana, hogy hány film foglalkozik részben, vagy egészben az októberi-novemberi eseményekkel, és azok hatásával. Külföldi filmekben jóval ritkábban kerülnek elő a magyarországi események hatása, már csak ezért is érdekes film A néma forradalom, és amit sikerült belőle kihozni. Kurt ( Tom Gramenz) és Theo ( Leonard Scheicher) a megszokott módon lógnak ki Nyugat-Berlinbe az NDK-ból mozizni, ahol a helyi filmhíradóban szembesülnek az októberi események felvételeivel. A következő napokban a RIAS rádióadó szerint több sportolótársával együtt a forradalom áldozata lett Puskás Ferenc is, ami végül arra sarkallja az érettségi előtt álló osztályt, hogy két perces néma tiszteletadással adózzon a budapesti elesetteknek. Azonban a sztálinista hatalom a szabadgondolkodást, az elhajlást nem tűrheti, és a lehető legsúlyosabban sújt le a gyerekekre. A film talán legnagyobb erénye, hogy a történelmi események lecsapódása mindössze néhány ponton jelenik meg a filmben, így több idő jut az osztály tagjai közötti dinamikára, és az azt jelentősen befolyásoló külső nyomásra.
Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár érettségi előtt álló tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal "ellenforradalmárok" körmére nézzen. A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott A néma forradalom lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt.
A módszer a szokásos, előbb igyekeznek magukhoz édesgetni a fiatalokat, amikor ez nem sikerül, jön egymás beárulása, és amikor ez sem jön össze, mindenkit megzsarolnak valamivel. Természetesen az ügyet kivizsgálók is elszámolással tartoznak a feletteseik felé, az ő életükről, karrierjükről, előmenetelükről is szó van, így lesz az idő múlásával mindenki egyre feszültebb, türelmetlenebb, idegesebb. A film a diákokról szól, ugyanakkor a második világháborút követő időszakot a felnőttek képviselik. Ott van a szégyellni való egykori SS gránátos halott rokon, a nagybácsi, akinél a Szabad Európát lehet titokban hallgatni, a szigorú családfő, aki a városi tanács tagja és súlyos titkot őriz, vagy az egykori forradalmár, akit megtörtek és ma dolgos munkásként építi a szocializmust, miközben arról papol, hogy autó van, lakás van, ennivaló van és végre mindenki előtt nyitva áll a tanulás lehetősége. Miközben zajlanak a magyarországi események, ők lesznek Németország lelkiismerete, követendő, vagy éppen nem követendő példa a következő generáció számára.
Mire kiszabadult, már hatalmas vagyont halmozott fel az ötletéből. A hivatalos verzió szerint a ma ismert keresztrejtvény ősének tartott fejtörő 1913. FEKETE ISTVÁN GÓLYÁJA | Rejtvénykereső. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című amerikai újságban. Készítője a lap egyik újságírója, Arthur Wynne, aki munkájával jelentős változást hozott a rejtvénykészítés történetében. Wynne egy olyan ábrát készített, melyben függőlegesen és vízszintesen is más-más szót lehetett megfejteni. A meghatározásokat nemcsak egy számmal jelölte, hanem a megfejtendő szó első és utolsó négyzetének számát is kiírta. Forrás: Itt küldhetsz üzenetet a szerkesztőnek vagy jelenthetsz be hibát (a mondatra történő kattintással)!
Háborúk, világjárvány, és a mindezek okozta gazdasági nehézségek közepette is irányban tartjuk a kormányrudat, soha nem szem elől tévesztve azt, hogy honnan jöttünk és merre is tartunk – zárul dr. Simicskó Istvánnak, a KDNP frakcióvezetőjének Gondolához eljuttatott közleménye. Forrás: Tovább a cikkre »
Bólintottam, bár ez nem volt igaz, mert olyan szunyog, amely Matulával kikezdett volna, alig akadt a réti vizek mellett. Elsosorban: Matulának olyan bago'szaga volt, hogy a legöregebb szunyog veteránok ijedten és enyhe nikotinmérgezéssel zümmogtek tova, másodsorban pedig Matulának olyan böre volt, hogy azon némely süldöszunyog esetleg megfenhette szürkálöját, de csipésröl szó sem lehetett. Hetven év napja, szele, zimankója, harmatja, esöje cserzette azt a bört, és legfeljebb suszterárral lehetett volna kilyukasztani. Mero fino mkodás volt tehát Matula azon állítása, hogy öt eszik a szúnyogok. — Még ha az ember pipázhatna... — és rám sandított. Abban az idöben ugyanis nemcsak középiskolai tanuló, de Matula pipadohány—szállítója is volt; A célzás félremagyarázhatatlan volt. Fekete istvan hose teljes film. — Hoztam egy—két paklit, de nem kell róla szólni senkinek... Repülnek—e már a kacsák? — Olyik—olyik már röpdos. — Hát a ludak? — Azokat még nem láttam. Csak az öregeket. — De akkor aztán üzen értem, ugye? — Bizhatik bennem.