Egy gimnáziumi osztály tanulói, akik közül néhányan nyugati rádióadót is hallgattak, sőt, átruccantak Nyugat-Berlinbe is, így valamivel többet tudnak másoknál, úgy döntenek, hogy az első tanítási órán két perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Nem mindenki támogatja az ötletet, de a többség megszavazza – ne feledjük, németekről van szó! -, és így meg is csinálják! Lesz is belőle botrány, hiszen az ilyesmit nem tűrhették a hatóságok, és borítékolható az eredmény, pláne, hogy megtörtént esetről van szó, de A néma forradalom innen kezd igazán jó és érdekes lenni. Merthogy a nagy, kissé dagályos és naiv gesztus valóban filmvászonra illik, akárcsak az ezt követő boszorkányvadászat, a diákok elleni fellépés külön-külön és együtt is, mi pedig már nem igazán szeretjük az ilyen nagy, heroikus fellángolásokat, talán azért sem, mert olyan világban élünk, ahol a megalkuvás, a hallgatás, de legalábbis a vállvonogatás a mindennapok részévé vált – és nem örülünk, ha emlékeztetnek erre. És Lars Kraume ( Az állam Fritz Bauer ellen, 2015) rendező nem is akarja hőseit HŐSKÉNT ábrázolni.
Lars Kraume magyar vonatkozásokban bővelkedő filmjével, A néma forradalom mal indult a német nyelvű filmeket bemutató Szemrevaló fesztivál csütörtök este. Az igaz történeten alapuló filmet október 11-től moziban is láthatja a magyar közönség. Kritika a filmről. 1956-ban, alig három évvel a keleti blokk első népfelkelése, az 1953-as keletnémet felkelés után újra sürgős dolguk támadt az Európa keleti felét megszálló szovjet katonáknak, ezúttal Magyarországon. A hírek abban az időben sokkal nehezebben terjedtek az NDK-ban is, és mivel a kommunista propagandamédia vagy elhallgatta, vagy fasiszta csőcselék tombolásának hazudta az eseményeket, maradtak a szóbeszédek, vagy a csak illegálisan hallgatható amerikai rádió. Sőt, még a fal sem áll, ezért ha korlátozottan is, de Berlin nyugati fele is látogatható – a film két, érettségi előtt álló főszereplője is itt, egy moziban értesül a magyarországi forradalomról a filmhíradóból. A Dietrich Garstka azonos című regénye alapján készült A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer) a rendező, Lars Kraume második olyan filmje Az állam Fritz Bauer ellen után, amely az ötvenes évek Németországában játszódik, bár ez most az NDK-ra korlátozódik.
A legrusnyább, legszürkébb barakk a szovjet blokkban, legalábbis így szokás visszagondolni a néhai Kelet-Németországra, de, ahogy ezt most is megtapasztalhatjuk, ott is éltek igazán jó arcok. Mondjuk le is léptek onnan... Képzeljük csak el az ötvenes évek közepének Kelet-Németországát, ahol szép békésen éltek egymás mellett volt nácik, a Hitler alatt megalkuvóvá, esetleg árulóvá vált régi kommunisták, a száműzetésből hazatért, mindenért törleszteni akaró elvtársak, az örök opportunisták, akiknek mindegy, milyen a rendszer, csak érvényesülni tudjanak. Szép kis társadalom volt, és ebbe született bele egy új nemzedék, akik még az Waffen SS katona nagypapa sírjára vittek ki virágot, de már ifjúkommunisták voltak, és a Barátság! jelszóval köszöntötték egymást és tanáraikat – és mellesleg tényleg hisznek a szocializmusban és az emberek közötti egyenlőségben. A Fal csak négy évvel később, 1961-ben épül fel, létezik valamiféle átjárás Kelet és Nyugat között, de az NDK már maga mögött tudhatott egy munkáslázadást, és most döbbenten figyelik a magyarországi eseményeket.
A módszer a szokásos, előbb igyekeznek magukhoz édesgetni a fiatalokat, amikor ez nem sikerül, jön egymás beárulása, és amikor ez sem jön össze, mindenkit megzsarolnak valamivel. Természetesen az ügyet kivizsgálók is elszámolással tartoznak a feletteseik felé, az ő életükről, karrierjükről, előmenetelükről is szó van, így lesz az idő múlásával mindenki egyre feszültebb, türelmetlenebb, idegesebb. A film a diákokról szól, ugyanakkor a második világháborút követő időszakot a felnőttek képviselik. Ott van a szégyellni való egykori SS gránátos halott rokon, a nagybácsi, akinél a Szabad Európát lehet titokban hallgatni, a szigorú családfő, aki a városi tanács tagja és súlyos titkot őriz, vagy az egykori forradalmár, akit megtörtek és ma dolgos munkásként építi a szocializmust, miközben arról papol, hogy autó van, lakás van, ennivaló van és végre mindenki előtt nyitva áll a tanulás lehetősége. Miközben zajlanak a magyarországi események, ők lesznek Németország lelkiismerete, követendő, vagy éppen nem követendő példa a következő generáció számára.
Ezek tizenéves srácok és lányok, akik csak szeretnének leérettségizni, eszük ágában sincs a vérpadra menni, ahogy az igazgató is a legszívesebben szépen elsikálná az ügyet. Ami majdnem sikerül is, többször is, ám néhány szerencsétlen véletlennek köszönhetően mégis mozgásba lendül az államgépezet, és onnan már nincs megállás. És Kraume abban is rendkívül tisztességes, hogy a mindezt kiváltó magyar eseményeket is több oldalról láttatja, mert egyformán esik szó benne az orosz támadásról, Nagy Imréről, de a lincselésekről is, illetve a két oldal propagandájának működéséről. A nyugati rádió például gondolkodás nélkül kelti Puskás Öcsi halálhírét, hogy szimpátiát váltson ki a hallgatókból, és ennek a történetben is fontos szerepe lesz. És szép dolog, hogy a rendező megvilágítja a geopolitikai hátteret, és remekül bonyolítja le a kialakuló konfliktust, de ez mit sem érne, ha nem talált volna nagyon jó arcokat a diákok eljátszásához. Persze talált, és a film nagy része két srác barátságáról is szól, akik kicsit vagányabbak, kicsit okosabbak, karizmatikusabbak, és akiknek megvan a maguk háttértörténete is.
Német filmdráma, 2018 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 222. oldalán.
2020. jan 27. Az animációnak nem feltétlenül szükséges valósághűnek lennie, sok esetben elég, ha a kifejezőeszköz azt mutatja be, amit üzenni szeretne. Különösen igaz ez a legendák, mítoszok és mesék elbeszélése esetén. A Codex Cenannensis egy olyan könyv, mely a kereszténység előtti ír nép hagyományait dolgozza fel. Az angol nevéből ered az animáció címe is, melyet a film feldolgozik. A hit és a tudás börtönében: The Secret of Kells - Smaragd Sárkány animéi. A The Secret of the Kells izgalmas legendát elevenít fel nekünk Crom Cruachról. Brendan fiatal legény, aki az apátság falai között élte le az életét. Nem nagyon volt más választása, mert nevelője és nagybátyja az apát maga. Annak ellenére, hogy szigorú, vallásos neveltetésben részesült, őt mégis inkább az izgalmas olvasmányok érdeklik. Kedvenc hőse Aiden testvér, aki az egyik legcsodálatosabb könyv elkészítésén ügyködik. Ám a rokona nem nézi jó szemmel, hogy a fiú csupa kalandvágy, számára az apátság erődjének befejezése sokkal lényegesebb, mert az északi barbárok bizony csak pusztulást hozhatnak népére.
Értékelésem: 7/10 Forrás, információk:, Trailer: Mafab link: Bluray megvásárolható: The Secret of Kells [Blu-ray] Smaragd Sárkány
És ebbe a felébe számolom Aislinget is, aki, bár az elején morózusabb volt, mint egy farkas, mégis segített Brendannak. Ha valaki szeretne egy izgalmas, lebilincselő történetet olvasni egy legendás könyvről, mindenképp ajánlom a The Secret of Kellst. Könyvmolyoknak, szerzeteseknek kötelező. ;)
Amikor Aiden visszatér, és kiderül, hogy a könyv még nincs teljesen kész, sőt, segítségre volna szüksége a legfontosabb oldal, a Chi Rho befejezéséhet, Brendan kapva kap az alkalmon, és kész a sűrű, sötét erdőbe is bemerészkedni, hogy teljesítse küldetését. Ott azonban nem várt barátra lel, aki egy erdei tündér. Azonban nagybátyja természetesen eltiltja az ilyen jellegű megmozdulásoktól, de semmi nem állíthatja meg a fiút, még a szobafogság sem jelent akadályt a számára. The Secret of Kells · Eithne Massey · Könyv · Moly. A történet meglehetősen bájos, kalandos, ugyanakkor kimondottan mitologikus, így tele van logikai bukfenccel, de ezen természetesen nem akadunk fenn. A fontos inkább az üzenet és a csodálatos grafika, amely az animációt belengi. Mivel egy ősi kódexből merítkezik a mű, ezért a látványvilága is ennek megfelelő, inkább díszes és cicomás, mintsem a valósághoz közelítő. A főszereplők kerültek részletesebb kidolgozásra, alakjuk lekerekített, azaz hiányzik belőlük az él, ami aztán a vikingek esetében dominál a szerves sisakok és hegyes kardok esetében.
A fiúcska eleinte csak játszadozik a feladattal, s kóborlásai során mi is felfedezzük a környéket, amely tele van varázslattal. Fény és sötétség, kedvesség és gonoszság, hit és hitetlenség incselkedik egymással, csodálatos szimbolikával bemutatva. A kép gyakran eljut a teljes absztrakció határáig (konkrétum és stilizáció bámulatos egyensúlyban van), frissessége és ötletessége egyedülálló élményt ajándékoz a nézőnek. Az apát félelmei végül beigazolódnak, megérkezik az ellenség, ám a nagy harc egészen másképp alakul, mint ahogy azt ő várná. A kisfiú ugyanis folytatja a rábízott könyv másolását, és az evangélium erejével felvértezve állítja meg a pogányság terjedését. Vékony, szinte csak jelzésszerű a cselekmény, mely figyelmünket a fantasztikusan találékony képi világra és a sztori szimbolizmusára irányítja. Kells titka. A filmen ír, francia és belga animátorok mellett a Kecskemétfilm munkatársai is dolgoztak, és az erős hagyományokkal bíró magyar stúdió (Jankovics Marcell-filmek, Magyar népmesék stb. )