A törvény rögzíti azt is, hogy nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. Lényegében ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatok oktatási, egészségügyi, szociális feladataikkal együtt vagyont is átadhassanak az államnak. A nemzeti vagyonról szóló törvény az önkormányzati ingatlanok értékesítésekor az államnak elővásárlási jogot biztosít. Lásd még: T/5539 A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
A törvény a cégalapítási korlátok körében rögzíti továbbá, hogy az a nonprofit társaság, amely külön-külön vagy együttesen az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt áll, a meghatározott kivételtő eltekintve csak nonprofit, többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú társaságot alapíthat, és ilyen társaságban szerezhet részesedést. A vagyonkezelői jog létrejötte A törvény rögzíti a vagyonkezelői jog létrejöttének szabályait. Vagyonkezelési szerződés kizárólag a törvényben meghatározott személyi körrel köthető, vagy kivételesen törvényben kerülhet sor vagyonkezelő kijelölésére. Törvényi kijelölés esetén egyedileg meghatározott módon kell a jogi személyt megjelölni, általános kijelölés nem lehetséges. Ingyenes átadás, elővásárlási jog Az ingyenes átadás lehetőségét a nemzeti vagyon körében (állam és önkormányzatok között) a közfeladat átadásához rendeli a törvény. Ennek indoka, hogy az egyes társadalmi szükségletek kielégítése, az állam, vagy az önkormányzatok közötti feladatok megosztása, ellátása érdekében az állam, illetve az önkormányzat a tulajdonában álló vagyoni elemeket - törvényben foglalt felhatalmazás alapján - egymásnak átadhatja.
Ám hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú, fő szabályként nem koncesszió köteles a hasznosításuk (vagyonkezelés, bérlet, haszonbérlet stb. ). A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság, vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti. Ezen kategóriába tartozó vagyonelemek nagy számosságára tekintettel ezt a kategóriát csak definíció szintjén említi meg a törvény. A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, így a piaci forgalom része. Korlátozás a cégalapítás tekintetében A törvény az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok cégalapításaira vonatkozóan korlátozó szabályokat vezet be. Az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely, vagy amelynek valamely tagja nem átlátható.
A nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható. Ez lényegében kizárja az offshore cégeket a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás köréből. A törvény rögzíti azt is, hogy nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. - MTI - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A törvény egyébként terjedelmes mellékleteiben sorolja fel a nemzeti vagyoni kört. A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon meghatározása, ami forgalomképtelenséget jelent, azaz teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalmát. Ezen vagyonelemek körét tehát taxatíve határozza meg a törvény és mellékletei; az önkormányzatok kizárólagos tulajdona fő szabályként kizárólag koncesszió útján hasznosítható. Három további vagyoni kör Az Alaptörvény bevezetett egy új fogalmat, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon fogalmát, erre tekintettel kellett a korábban használatos fogalmak jogi tartalmát egymáshoz képest meghatározni. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon státusza a törvény rendszerében a második védelmi vonalat képezi, amely megegyezik a forgalomképtelen vagyontárgyakkal abban a tekintetben, hogy ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg.
Lipicai Származási hely Magyarország, Lipica (ma Szlovénia) Vérmérséklet melegvérű Szín leggyakrabban a szürke, de előfordul pej és fekete színben is Testfelépítés elegáns Jellemzők igen tanulékony, nagyon engedelmes Marmagasság 155–170 cm között Fejforma kosfej Eredete 16. század – 1580 Hasznosítása fogatló, kiváló hintós és kocsiló, hátasló is Jegyzet Nemcsak hátasként állja meg helyét, de nagyon sokszor fogják be fogatba, ahol szintén kiválóan állja a sarat. A Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete oldala Weboldal A Wikimédia Commons tartalmaz Lipicai témájú médiaállományokat. A lipicai ló Magyarországon a 32/2004. (IV. 19. ) OGY határozat értelmében nemzeti kinccsé nyilvánított lófajta. Története [ szerkesztés] Lipicai show, Johannesburgban Spanyol lovasiskola, "Courbette" - meghajlás A lipicai története 1580 -ban kezdődött, amikor I. Lipicai mens szilvasvarad . Ferdinánd német-római császár magyar és cseh király fia, II. Károly főherceg az 1572-ben alakult bécsi spanyol lovasiskola számára egy tenyésztő telepet alapított – a császársághoz tartozó Trieszt közelében, a Karszt-fennsíkon fekvő Lipiken ( olaszul Lipizza) a mai szlovéniai Lipicán.
Tulajdonságai [ szerkesztés] Lipicai ló a bécsi spanyol lovasiskolában Igen tanulékony, nagyon engedelmes, jó munkakészségű, szilárd szervezetű, ellenálló, nem nagy igényű fajta. Elsősorban fogatló, kiváló hintós és kocsiló, emellett a spanyol iskolában hagyományosan használt lófajta. Nemzetközileg igen eredményes a fogatsport területén. Általában szürke, de gyakran előfordul fekete, sőt pej is. Bottal mért marmagassága 152–162 cm. Külleme [ szerkesztés] A lipicai nem túl nagy méretű, nemes, de nem finom fejű. Nyaka magasan illesztett, rövid. Izmos hátú ló, jól izmolt farú, inkább dongás, mint mély, korrekt lábállású, kemény patájú fajta. Ügetőmozgására jellemző a magas lábemelés és az akciós mozgás. A fajtában sok a szürke, de pej és fekete színű is előfordul. Feje jellegzetes kosfej. Nyaka izmos, rövid. Szilvásvárad. Fülei különlegesen nagyok. A bécsi spanyol lovasiskola [ szerkesztés] 1572. szeptember 12-én alakult meg a híres bécsi lovasiskola, ahol magas szintű, már-már nem is díjlovaglásra, inkább "lovastáncra" idomítják a lipicai, kizárólagosan méneket.
A magyarországi állomány kiemelkedő genetikai értékével tűnik ki. Tenyésztőszervezete a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete. A tenyésztési vonalakat alkotó mének és a törzsek jelei: Pluto (spanyol) Pluto Senior, szürke mén 1772-ben érkezett Lipicára Dániából, a királyi frederiksborgi ménesből, amely ebben az időben Európa-szerte ismert, spanyol vérű lovakat tenyésztett. Conversano (spanyol) A Conversano törzs nápolyi eredetre tekint vissza. A Conversano nevű fekete mént 1774-ben József koronaherceg parancsára Kaunitz herceg vásárolta meg a Conversano grófok méneséből. A nápolyi fajtához tartozott és származásában részben a spanyol lovakra vezethető vissza. Favory ( Csehország) Favory Senior 1779-ben született a monarchia nehéz hámos, spanyol–nápolyi típusú udvari lovait tenyésztő Kladrubban. A tömeg növelése érdekében később többször is kerülnek ebből a ménesből tenyész egyedek a lipicai fajtába. A fakó színű Favory Senior 1783-tól került Lipicára, s ezzel a fajta egyik legeredményesebb ménvonala születik meg.