Üdvözöljük Önt a Sun&Fun Holidays napsütötte világában! Önnek mit jelent a nyaralás? Számunkra a biztonságos, felhőtlen pihenést, az önfeledt kikapcsolódást, a szikrázó napsütést, a tenger morajlását, egy izgalmas kultúra felfedezését, világörökségi helyszínek megismerését, új gasztronómiai élményeket jelent. Nyaralás Dél-Ciprus | 26 utazási ajánlat. Engedje meg, hogy ezeket mind valóra válthassuk! Merüljön el a Sun&Fun Holidays remek ajánlatai között és találja meg az Ön számára legmegfelelőbb nyaralást! DÉL-CIPRUSI AJÁNLATAINK
További információ a Nissi beachről… Kék Lagúna (Akamas-félsziget) Ciprus nyugati oldalának tetején, egy természetvédelmi terület kellős közepén bukkanni rá a sziget egyik legtisztább vizű és legszebb partszakaszára, a türkiz minden árnyalatában játszó Kék Lagúnára (Akamas Blue Lagoon). A látványos ciprusi strand Páfosz térségéből, a sziget nyugati részéről közelíthető meg leggyorsabban, egy földúton történő néhány kilométeres gyalogtúrával, járművel zötykölődve, vagy akár a közeli Latchi (Latsi) falucska kikötőjéből vízitaxival. A sziklás partvonalú lagúnában szinte mindig horgonyoznak yachtok és kisebb csónakok, mivel ezzel a látvánnyal nehéz betelni: a víz kristálytiszta és csodásan kéklő. A ciprusi Kék-Lagúnáról itt olvashatsz többet… Konnos bay (Protaras) Konnos teljesen más élményt nyújt, mint a legtöbb ciprusi strand: zöldellő környezete, a part mögött húzódó dimbes-dombos magaslatai, a kristálytiszta vízben heverő sziklák egészen vadregényessé teszik látványát. A finom illatú fenyvesek, valamint a kellemes tengeri levegő is mind-mind hozzájárul, hogy egyedülálló élményben legyen részed!
Ciprus nem véletlenül a szerelem és szépség istennőjének, Afroditének szigete: igazán gazdag látványos strandokban, vonzó tengerparti részekben. Bár hangulatos partokat a sziget középső részein is találni, mégis bátran kijelenthető, hogy Ciprus legszebb, sokak által legjobbnak tartott strandjai a sziget két szélén húzódnak. Nyugaton Páfosz térsége, míg keleten Ayia Napa és Protaras a legnagyobb strandolós központok, nem véletlenül csoportosul ezekbe a városokba a ciprusi idegenforgalom döntő része. Ha a elsősorban a tenger szépségének élvezete miatt mész a szigetországba, strandolásra mi főként ezeket a településeket és környéküket ajánljuk. Mind a Ciprus keleti, mind a nyugati oldalán található partok minden igényt kielégítenek: látványukkal gyakran elismerő csettintésre késztetik az embert, a kristálytiszta, kellemes hőmérsékletű tenger pedig fürdésre csábít. A legtöbb ciprusi tengerpart teljes kiépítettségével minden nyaraló igényét kielégíti, de olyan is akar, ahol a természetet szinte még zavartalanul veheted szemügyre.
Sorozat: Lázár Ervin művei Novellák 1. Erős Kinga: A hetedik... – kultúra.hu. Lázár Ervin ebben a kötetében a valaha volt pusztát, gyerekkorának Édenkertjét, "Rácpácegrest" és embereit énekli meg. Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is; ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a létezésnek, mint a nagyvárosok nyüzsgő élete, s az ember, szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával, ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel, csodás elemekkel át- meg átszőtt "Csillagmajorban" ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén. A korábban megjelent kötet most válik teljessé, két új elbeszéléssel, illetve függelékben a szülőföldhöz kötődő tizenöt publicisztikai írással bővül.
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22. ) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. A nagyravágyó feketerigó. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
Újságíróként különösen sok riportot írt, Cerka Gabi és Plajbász Karcsi álnéven leleplező cikkekkel jelentkezett. Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz? Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben. Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Archívum | Lázár Ervin hivatalos oldala. Ez a kultbait. Első novelláját 1958-ban publikálta a Jelenkor folyóiratban, melynek később állandó szerzője és szerkesztője lett.
Újságíróként igazi műfaja a riport. 1965 márciusától 1971. április 30-ig az Élet és Irodalom tördelőszerkesztője. Ettől kezdve 1989-ig szabadfoglalkozású író. 1989-ben – a lap első számának megjelenéséig – az Új Idők szerkesztőbizottságának tagja volt. A Magyar Fórum alapító tagja; a lapnál 1989. október 1-jétől 1990. augusztus 10-ig főmunkatársként dolgozott. Majd olvasószerkesztőként 1990. augusztus 11-től 1991. május 9-ig a Magyar Napló, 1991. május 10-től 1992. január 15-ig a Pesti Hírlap, 1992. január 16-ától augusztus 31-ig a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1992 szeptemberétől a Hitel olvasószerkesztője. Lázár ervin művek. Tagja volt 1959-től 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, ahol 1991 és 1994 között az etikai bizottság munkájában is részt vett. A Magyar Írószövetségbe 1969-ben lépett be, sokáig választmányi tag volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Számára meghatározó volt a gyermekkor alapélménye: inspirációi java részét – bevallottan – onnan meríti. Stílusa filmszerű, "láttató" (szövegei a rádiós, színpadi és filmes feldolgozások alapjául szinte kínálják magukat); dialógusai balladisztikusan tömörek.
Tulajdonképpen már ekkor éreztem, hogy a rosszakaróimnak sok jót köszönhetek. Amikor a felvételinél lapozgattak a bizonyítványomban, ott állt egy színjeles bizonyítvány, amelyben szerepelt, hogy magatartás tűrhető, kettes. Rákérdeztek, hogy ennek mi az oka, én pedig elmeséltem" – emlékezett vissza. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát. Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író. A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1. ), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap, és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től). Művészete A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg, 1958-ban.