A főállású, választhat, hogy havonta 50 vagy 75 ezer forintos tételes adót fizet, ha nem főállású, akkor a havi adótétel 25 ezer forint. A főállású kisadózónak minden TB ellátás jár. A pénzbeli ellátások alapja 50 ezer forintos KATA esetén havi 98. 100 forint, 75 ezer forintot fizetve pedig 164. 000 forint. Az 50 ezer forintos adó fizetése esetén azonban a kisadózó a nyugdíjához egy év alatt csak alig több mint 7 hónap szolgálati időt szerez. KATA mértéke és megfizetése | iKATA. Ha a katás ezt választja, a helyi iparűzési adó alapja a tényleges bevételtől függetlenül 2 és fél millió forint, az adó ennek 2%-a, tehát 50 ezer forint, illetve annak a naptári éven belüli működés napjaival arányos része. Ha azonban egy teljes évi működés ténylegesen elért árbevétele nem éri el a 3 millió 125 ezer forintot, célszerűbb a tényleges bevétel 80%-a utáni adófizetési módot választani, mert ekkor az adó kevesebb lesz 50 ezer forintnál is. Szünetelés A tevékenységét szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó nem fizet tételes adót azok után a hónapok után, melyek minden napján szünetel a tevékenysége, de ekkor a főállású kisadózónak a biztosítása is szünetel, és szolgálati időt sem szerez.
Ha a szünetelés idején máshol sem biztosított, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. A kisadózó nem fizet tételes adót azok után a hónapok után sem, melyek egészében szülés utáni gyermekgondozás vagy tartós keresőképtelenség miatt vállalkozásában nem tevékenykedik, de a főállású kisadózó ilyenkor biztosított marad. Azonban, ha a tevékenység a hónap akárcsak egyetlen napján még vagy már nem szünetel, akkor arra a hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni. Tévhitek a KATÁ-val kapcsolatban Az egyéni katázók körében elterjedt tévhit, hogy ők nem egyéni vállalkozók, hanem "katások". Adópraxis.hu - Áttérés SZJA-ról katára: legfontosabb gyakorlati teendők. Valójában ők is egyéni vállalkozók, csak a lehetséges adózási módok közül az egyszerűbb kata adózást választották. Sokan vélik azt is, hogy a kata adózó az áfában eleve alanyi adómentes, pedig az alanyi adómentesség nem a kata velejárója. 12 millió forintos éves forgalom alatt minden más vállalkozáshoz hasonlóan a katás is választhat az áfa fizetés és az alanyi adómentesség között. 12 millió forint bevétel felett azonban már nincs választási lehetőség: kötelező az áfa felszámítása, a katás is áfakötelessé válik.
Egész idáig úgy voltam vele, hogy felesleges időt pocsékolnom abba, hogy érdemben beszélgessek anyámmal a politikáról. Az utóbbi időkben inspirál MZP és én is ezt látom egyetlen megoldásnak, hogy nekünk kell meggyőzni a strucc rokonainkat. A probléma azonban az, hogy (mint szerintem sokan) konkrét tételes listát, illetve jó, holisztikus ok okozati összefüggésekben nem tudnék vele beszélni erről. Az évek folyamán történő sok faszság amit csinált a fidesz az nekem nincs meg, mindig az aktuális dolgokról olvasok kicsit, de nem foglalkozom annyira az egésszel, hogy sokkal tovább vigyek diskurzust annál, mint a lakosság polarizációja, a demokrácia szétverése, cinizmus stb. Úgy gondolom, hogy a vérfideszesek még örülnek is azoknak a dolgoknak amik amúgy problémát jelentenének és akár "érv" is lehetne egy értelmes vitában. pl alapítványba kiszervezés. tuti örülnek, hogy akit szeretnek az "kibasz" az ellenzékkel és a kezében tartja a hatalmat. Mit jelent a tételes iparűzési adó a KATA-alanyoknál? - Írisz Office. Szeretnék egy olyan beszélgetést lefolytatni anyámmal, ahol nagyon messziről indulunk.
Bemutatkozott a Fővárosi Állat- és Növénykert két új jegesmedvéje, Belij és Szerij, akik a moszkvai állatkertből érkeztek Budapestre. A két másféléves medve a róluk készült felvételek tanúsága szerint nagyon jól érzi magát új otthonában, különösen a tágas medencét kedvelik, s órákat képesek azzal tölteni, hogy önfeledten ugrálnak a habok közé. Időnként egymást lökik be, vagy pedig szinkronban ugranak. Állatkertünk a jegesmedve tenyészprogramban | Állatkert Budapest szívében. A Fővárosi Állat- és Növénykert a múltban komoly eredményeket ért el a jegesmedvék tartásában és szaporításában. Már az 1930-as években – vagyis világviszonylatban is az elsők között – sikerült a faj eredményes szaporítása, az azóta eltelt idők során pedig 39 jegesmedvebocs született Budapesten. Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert A közelmúltban viszont néhány évig nélkülöznie kellett a jegesmedvéket a budapesti közönségnek. Jegesmedvék helyett átmenetileg barnamedvéket tartottak az intézményben. Ehhez persze tudni kell, hogy néhány év múlva a kifutó jelentős rekonstrukciónak néz elébe, így nem volt még érdemes belefogni egy fiatal tenyészállatokból álló új jegesmedve állomány kialakításába.
Bimba apja, Romeo egyébként az USA-beli Colorado Springsből került Olaszországba, a – magyar ember számára megdöbbentő módon – Miska nevet viselő anya pedig eredetileg a Milánói Állatkertből való. Bimbát 30-án reggel elbódították a pistoiai állatorvosok, majd – még altatásban – betették a számára előkészített szállítóládába. Az állat a ládában ébredt fel, és miután rendben lezajlott az ébredés, az állatkerti szakemberek elindultak vele Budapest felé. A közel ezer kilométeres út után szerdán, késő éjjel érkeztek meg Budapestre. Régi idők budapesti jegesmedvéi | Állatkert Budapest szívében. Mivel Lady-t, a Budapesten született nőstényt az elkövetkező hetekben fogják elszállítani új otthonába, az új nőstényt csak később lehet a hímmel összeengedni. A budapesti jegesmedve kifutó szerencsére eleve úgy lett kialakítva, hogy könnyűszerrel két részre lehessen osztani. Így jelenleg Lady és Vitus használja a kifutó felső, árok mögötti részét, az árok előtti területen pedig, ahol a nagy medence is található, Bimba ismerkedik új otthonával. Szemmel láthatóan kitűnően érzi magát, nagyon aktív, sokat pancsol és játszik a hatalmas medencében.
Főoldal Ezt látnod kell! Hírek, újdonságok Bő három év alatt sokat nőttek ifjú jegesmedvéink, akik érkezésükkor, 2017 kora tavasszal még másfél évesek sem voltak. A nemzetközi tenyészprogram keretében egyikük a héten egy belga állatkertbe költözött. Állatkertünkben évszázados múltja van a jegesmedvék tartásának. Sőt mi több, az 1930-as években világviszonylatban is az elsők között sikerült nálunk ezeknek az érdekes állatoknak a szaporítása. Az idők során összesen 61 jegesmedve élt nálunk, közülük 39 itt is született. Napjainkban a jegesmedvék állatkerti tartásának különleges jelentőséget ad a klímaváltozás, és azok a nehézségek, amelyek emiatt a vadonbeli jegesmedvék fennmaradását fenyegetik. Mindezek következtében az állatkertekben élő jegesmedvék természetvédelmi jelentősége is felértékelődik. Ugyanez igaz arra a jegesmedve tenyészprogramba is, amelyben állatkertünk is részt vesz. Belij és Szerij, a két jegesmedve, akiket az elmúlt években Állatkertünk közönsége láthatott, ennek a tenyészprogramnak a keretében érkezett még 2017 kora tavaszán.
Ehhez persze tudni kell, hogy a háború előtti és a háború utáni jegesmedve állomány között nem volt folytonosság, hiszen a bombázásokat és az ostromot sajnos csak nagyon kevés állat élte túl, a túlélők között pedig egyáltalán nem voltak jegesmedvék. Sőt, a háború után is hosszú éveknek kellett eltelnie, amíg egyáltalán szóba kerülhetett újabb jegesmedvék beszerzése. Az új tenyészállatok 1950-ben, illetve 1951-ben érkeztek meg. A nőstényeket – a háború előtti hagyományokat felidézve – Zsuzsának és Bözsinek nevezték el, a hím állat pedig a Gazsi nevet kapta. Mivel a tenyészállatok és a kipróbált férőhelyek is megvoltak, a szakemberek pedig már a háború előtt kitapasztalták a jegesmedvék szaporításának legjobb módját, az újabb bocsokra is csak addig kellett várni, amíg a fiatalon érkezett jószágok elérték a tenyészérett kort. 1957 decemberétől kezdve tehát megindult a rendszeres jegesmedve szaporulat. A bocsok – egy-két kivételtől eltekintve – rendben fel is cseperedtek. Amikor elérték a megfelelő kort, más állatkertekbe kerültek: az 1957-es születésű Júlia Rotterdamba, az 1959-es bocsok, Titusz és Alba pedig a Rostocki Állatkertbe.