Ruszin-Szendi Romulus Életrajza | 1956 Október 25 Janvier

Sunday, 18-Aug-24 14:35:48 UTC

Múlt szerda este derült ki váratlanul, hogy Korom Ferenc vezérezredest a köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt felmentette parancsnoki tisztségéből. Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség parancsnoksága hétfői székesfehérvári, rendkívüli állománygyűlésén jelentette be, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának. Áder János köztársasági elnök határozata szerint Ruszin-Szendi Romulusz kinevezése június 3-tól 2026. május 31-ig szól. Ruszin-szendi romulusz - Infostart.hu. Az ünnepségen Korom Ferenc volt parancsnok átadta utódjának a Magyar Honvédség Parancsnokságának csapatzászlaját. © Túry Gergely Láthatóak voltak már arra utaló jelek, hogy Ruszin-Szendi lehet a parancsnokjelölt, néhány napja ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök felmentette addigi pozíciójából. Múlt szerda este derült ki váratlanul, hogy Korom Ferenc vezérezredest a köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt felmentette parancsnoki tisztségéből. Néhány óra múlva a Honvédelmi Misztérium arról adott ki közleményt, hogy Korom maga kérte a felmentését, mondván, elvégezte a rá bízott feladatokat, az újabbak pedig "más típusú vezetőt kívánnak".

Ruszin-Szendi Romulusz

(Ez is érdekelheti: A parancsnok után a Magyar Honvédség főparancsnok-helyettese is távozik posztjáról) (MTI) Orbán Viktor miniszterelnök ünnepség Ruszin-Szendi Romulusz honvédség parancsnok

Az NBC News értesüléseivel kapcsolatban a kereste a Külügyminisztériumot és a Honvédelmi Minisztériumot is, de egyelőre nem reagáltak a megkeresésre.

A tömeg egy része az itteni árkádok mögött próbált fedezékbe jutni, mások II. Rákóczi Ferenc lovas szobránál igyekeztek menedéket találni. Ekkor jelent meg a Báthory utca irányából egy újabb szovjet harckocsi, amely már célzott lövéseket adott le a szobornál összetömörült tüntetők felé. Előbb a mai Vértanúk terénél lőtt ki repeszgránátokat, majd a Nádor utca felé visszavonulva újabb sorozatlövéseket adott le. Ez az akció követelte a legtöbb halálos áldozatot. Ávósok a Földművelésügyi Minisztérium tetején? A vérengzést követően először a forradalmi honvédség és ifjúság lapja, az Igazság című lap október 27-i számában jelent meg az az állítás, hogy a sortüzért a Földművelésügyi Minisztérium épületének tetejéről tüzelő ÁVH-sok tehetők felelőssé. Később a köztudatban jobbára ez a verzió rögződött, nincsenek azonban egyértelmű bizonyítékok arra, hogy az épületben valóban ott tartózkodtak volna az államvédelem emberei. 1956 október 23 helyszínek. A téren ellenben jelen volt az orosházi határőr alegység (az ún. 'zöld Ávó') egyik biztosításra kirendelt raja, amely Szalay Zoltán ÁVH-alezredes irányítása alatt részt vett a lövöldözésben, ők a Parlament előtt álló szovjet harckocsikhoz közeli tüntetők felé lőttek.

1956 Október 25 Mars

1866-ban Szabó József Debrecenbe szerződtette, 100 ezüstforintos fizetéssel. Bécsi vendégjátéka ismertté tette őt az osztrák operettvilág körében. A Carltheater szerződtetni szerette volna, ám Blaháné visszautasította az ajánlatot, azzal az indokkal, hogy ő magyar színésznő akar maradni. 1870. február 4-én a Nemzeti Színház is vendégszerepelni hívta. A következő év tavaszán Nagyváradon ünnepelték, majd május 7-én először játszott a Nemzeti Színházban, a Tündérlak Magyarhonban c. népszínű Marcsa szerepében. 1875. augusztus 28-án Egerben vendégszerepelt, ahol három napra rá runyai Soldos Sándor (megh. 1924. október 6. ) tenki földbirtokos megkérte a kezét — szeptember 20-án férjhez ment — 1879-ben elváltak. 1956. október 26.: kegyetlen sortüzek vidéken. Utoljára Garamszeghy Sándor Matyólakodalom című darabjában lépett fel, amit éppen az ő visszavonulása miatt kellett levenni a műsorról. 73 éves korában az Országos Színészegyesület örökös tagjává avatta. Agyára húzódó betegsége egyre erősödött, szervezete legyengült, többnyire a lakásában élt.

1956 Október 23 Események

Ezt a későbbi jó barát mesélte el nekem, hogy Lali gyűlölte az apját, mert a házukban lévő orvostól, a hajdani katonatárstól -akit a papa messziről elkerült és "nem is ismert meg" – jutott tudomására, hogy apja már a szovjet fogságban mint "pártszeminarista" külön lakásban lakott kinn a városban, nem a tetvek és poloskák között a táborban, mint a többi hadifogoly. NAPRÓL NAPRA: Forradalom Csepelen – 1956. október 25. « Csepel.info. Már sokkal korábban hazajöhetett volna a feleségéhez és a kicsi gyerekéhez, de el kellett végeznie a pártiskolát, mert Magyarországon komoly feladatot és küldetést bíztak rá, ha majd hazatér. Ez alatt a beteg, paralízises édesanya fát járt ültetni, kemény fizikai munkát végzett, hogy megteremthesse a napi egyszeri étkezésre valót a gyerekének. És minden este együtt imádkoztak Lalikával a szegény jó édesapáért, aki a borzalmas front után most éhezik a szörnyű hadifogságban. A sors különös fintoraként néhány év múlva pontosan abban a házban kaptak lakást, ahol a tábor hajdani orvosa is lakott, ötödmagával egy szoba-konyhás társbérletben, mert az ő 6 szobás lakásukat államosították és ők egy közös WC-s társbérletet oszthattak meg egy régi adófőtanácsos 4 tagú családjával.

A kezdeményezés sikerrel járt. Callmeyer Ferenc 150 bronzgolyóval jelölte meg a becsapódásokat, és egy mészkő táblával emléket tudott állítani azoknak, akik ott, akkor, az életükkel fizettek a magyar szabadságért. Az emléktábla és a golyók mindmáig emlékeztetnek a budapesti Kossuth téren a véres eseményekre – írja a (Nem véletlen, hogy a Kossuth téri emlékmű mellett még számtalan épület tervezőjeként ismert építészről a szlovákiai magyar lap ír: Callmeyer, aki egy neves, régi pozsonyi família leszármazottja, a felvidéki magyarok segítője és barátja volt, megszámlálhatatlan előadást tartott 1956-ról a Felvidéken. Hatvan éve történt: 1956. október 25. | Híradó. ) Békés tömeg tüntetett Azt, hogy milyen körülmények között történt az eszetlen tömegmészárlás 1956. október 25-én, a Parlament előtt, hogy pontosan kik volt a felelőse, elrendelője a budapesti Kossuth téren leadott sortüzeknek, és hogy pontosan kik lőttek a tömegre, a mai napig nem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Az Országház előtt október 25-én délelőtt, a forradalom harmadik napján több ezer fős (különböző források alapján háromtól harmincezerig) békés, fegyvertelen tömeg tüntetett.