Elsősorban hajnalban és alkonyatkor aktív, reggelente pedig a napon sütkérezik, hogy teste felmelegedjen. A melegebb évszakban sokszor csak alkonyatkor jön elő. A legforróbb időszakban nyári álmot alszik, ilyenkor anyagcseréje nagyon lelassul. Esős időszakokban a legaktívabb. Veszély esetén fejét behúzza páncéljába, mellső lábait pedig elé tartja, így védve azt. Kizárólag növényekkel táplálkozik. Elsősorban szukkulens növényeket fogyaszt, így a táplálkozás során nagy mennyiségű vizet is fel tud venni, de más lágyszárúakat is megeszi. Évszaktól függően a friss hajtásokat válogatja ki, vagy az elszáradt, elhalt növényi részeken rágódik, mivel élőhelyén ritka a csapadék, és hónapokig, évekig is elmaradhat. Mivel ritkán áll rendelkezésére elegendő ivóvíz, ezért szervezete nagyon takarékosan bánik a vízzel, és csak kevés és sűrű vizeletet választ ki. Ennek térfogata kisebb lehet, mint a kisebb termetű európai szárazföldi teknősöké. Szaporodása [ szerkesztés] Fiatal sarkantyús teknős anyja hátán Az ivarérettség nem korhoz, hanem a 15–20 kg eléréséhez kötött.
Egyes törzseknél a sarkantyús teknős az erényt, a boldogságot, a termékenységet és a hosszú életet jelképezi. Éppen ezért ezeken a területeken könnyebb megértetni a lakossággal a természetvédelem jelentőségét. Képek [ szerkesztés] A fejét jól vissza tudja húzni a teknőjébe Fiatal sarkantyús teknős Sarkantyús teknősök az állatkertekben [ szerkesztés] A sarkantyús teknősök viszonylag könnyen tarthatóak és szaporíthatóak fogságban, habár a magánszemélyeknek gondot okozhat a megfelelő táplálék, hőmérséklet és terület biztosítása. Az idős, termetes példányok kiválóan alkalmasak a látogatók érdeklődésének felkeltésére, ezáltal az élőhelyüket fenyegető veszélyekre és az illegális állatkereskedelemre való figyelemfelhívásra. A CITES zéró kvótát javasol a szabadban született egyedek kivitelére. Mivel mind az állatkertek, mind a magántartók részéről nagy az igény a sarkantyús teknősök tartása iránt, ezért a faj védelme szempontjából fontos, hogy a stabil zárt téri állomány fenntartása. Állatkertekben az egyik leggyakrabban tartott szárazföldi teknős faj.
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben az African spurred tortoise című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. További információk [ szerkesztés] A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20. ) Képek és videók a sarkantyús teknősről Geochelone sulcata - African Spurred Tortoise, angol nyelvű fajleírás. Taxonazonosítók Wikidata: Q301016 Wikifajok: Centrochelys sulcata ARKive: centrochelys-sulcata BOLD: 758735 iNaturalist: 146130 IRMNG: 10948912 ITIS: 949761 Vörös lista: 163423 NCBI: 101698 Species+: 31025 uBio: 8064164
Rendszertana [ szerkesztés] A faj eredeti neve Testudo sulcata (Miller 1779). Ma vitatott, hogy a Geochelone nembe sorolják-e, vagy egy különálló Centrochelys nembe. Holotípus: ma már nem lelhető fel Terület: Nyugat-India Alfajokat eddig még nem különítettek el. Előfordulása [ szerkesztés] A sarkantyús teknős Afrikában, Beninben, Csádon, Egyiptomban, Eritreában, Etiópiában, Maliban, Mauritániában, Nigerben, Nigériában, Szenegálban, Szomáliában, Szudánban és Togóban honos. Élőhelye [ szerkesztés] A sarkantyús teknős élőhelye Északkelet-Afrika kopár, félsivatagos vidékei, kedveli a száraz szavannákat is. Előfordul bozótos, akáciás szavannákon is. [1] Ezeken a területeken megszokott a 40 °C-os nappali hőmérséklet, ami akár az 50 °C-ot is elérheti. A minimumértékek 3-21 °C közé esnek, de néhol éjszakai fagyok is előfordulhatnak. Jellegzetes növények a majomkenyérfák, az akáciák, tamarindok, tüskés bokrok, combretumok, és a lányszárúak. Megjelenése [ szerkesztés] A sarkantyús teknős Afrika legnagyobb szárazföldi teknősfaja.
A természetben ez a nőstényeknél 10-12 éves, a hímeknél 13-15 éves korban következik be. Fogságban már sokkal korábban elérhetik ezt a méretet. A párzás az év nagy részében, júniustól márciusig bármikor megtörténhet, de általában az esős évszak után, szeptember és november között zajlik. A hímek a párzási időszakban páncéljukkal lökdösik egymást, a győztes párosodhat a nősténnyel. [2] A hímek hosszú utakat is képesek megtenni nőstény után járva. Párzás előtt a hím megpróbálja visszatartani a nőstényt, amivel megsebesítheti, akár meg is ölheti. Egy párzás negyedórán át tart, és napjában többször is párosodnak. Közben a hím rekedten röfög. A tojásrakás a párzás után egy hónappal kezdődik. A nőstény a tojásrakás előtt egyre kevesebbet táplálkozik, majd megfelelő helyet keres a tojásrakáshoz. Először négy-öt gödröt is kiás, mielőtt dönt as fészek végleges helyéről. Körülbelül 60 cm átmérőjű és 7–14 cm mély gödröt ás, ebbe rakja 15-30, néha ennél is több, fehér, gömbölyű tojását, nagyjából három percenként egyet, végül betemeti a fészket.
Ma ünnepli 65. születésnapját Bezerédi Zoltán, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező. Bezerédi Zoltán 1955. július 18-án született, Budapesten. A Színművészeti Főiskolán Major Tamás és Székely Gábor tanítványa volt, 1980-ban szerzett diplomát, majd néhány évfolyamtársával (Básti Julival és Máté Gáborral) együtt leszerződött Kaposvárra, a sikeresen újjáalakuló Csiky Gergely Színházhoz. A legendás somogyi műhely jó iskola volt számára. Bezerédi Zoltán - Színház.org. Több mint két évtized után jött Budapestre, 2002-ben a Katona József Színház társulatának tagjává vált. Színházi szerepeinek száma megközelíti a 200-at: játszott többek között Shakespeare-t ( Szentivánéji álom – Puck; A vihar – Caliban; Hamlet – Laertes; Vízkereszt – Böffen Tóbiás; Titus Andronicus – címszerep; Szeget szeggel – Lucio; Troilus és Cressida – Thersites; Macbeth – Duncan), Molière-t ( Don Juan, avagy a pesti nők iskolája – Alain; Tudós nők – Trissotin; Mizantróp – Oronte; Georges Dandin – címszerep), Csehovot ( Cseresznyéskert – Jása; Ivanov – Lebegyev), de látható volt operettekben is ( A denevér – Frosch; A víg özvegy – Nyegus; Luxemburg grófja – Sir Basil; János vitéz – Bagó).
Hatalmas fékcsikorgás, rendőrség és szirénázó mentőautó verte a 66 éves színész vélhetően még a baleset hatása alatt áll fotó: Zoltán bezerédy was born on july 18, 1955 in budapest, hungary. Bezerédi zoltán pályafutása kezdeteiről mesélt és elárulta, nagyon hálás, amiért a szakma krémjétől tanulhatott a főiskolán bezerédi zoltán. Zoltán bezerédi (born 18 july 1955) is a hungarian actor.
A balesetben Balogh Alex biciklije totálkárosra tört Forrás: Facebook/Blikk/ Fotó: Grnák László Elmondása szerint a baleset idején a munkahelyén nem volt bejelentve, a társadalombiztosítás hiányában pedig a magas kórházi költségeket is ki kellene fizetnie. Balogh Alex postán kapta meg a határozatot arról, hogy a nyomozást lezárták, Bezerédi Zoltánt pedig közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés miatt 100 ezer forintos pénzbírsággal sújtották, valamint 3 hónapra eltiltották a vezetéstől.
Versenytáncosnak készült, de mert a debreceni drámatagozatos középiskolai osztályának többsége színésznek jelentkezett, maga is megpróbálkozott a Színművészeti Főiskolával. Azonnal bekerült Horvai István osztályába, aki egy évet adott arra, hogy szóban is olyan szintre jusson, ahol mozgásban tartott. Bezerédi Zoltán: "A politika veszélyesen hangosnak találja a színházat" | 24.hu. Schell Judit diplomázva már édesanya volt, ugyanakkor már a húszas éveiben korosztálya egyik meghatározó színészének számított, és azóta is kiemelkedő alakításokat nyújt a színházi műfajok mindegyikében. Két éve vezetői pozícióban is próbára teheti magát, miután elvállalta a Thália Színház művészeti vezetőii...
Bár az iskolaigazgató akkor megtiltotta nekik, hogy elmenjenek, az élmény, valamint az '50-es évek eseményei egy drámában öltöttek formát. Az előadás készítésébe a Katona József Színház a nézőket is bevonta, ikonikus, eredeti tárgyakat kértek a produkcióhoz. A dráma szövege ráadásul csak részben Spiró György találmánya, a darab szereplői ugyanis eredeti mondataikkal jellemzik magukat. Zsámbéki Gábor rendezésének szereplői Elek Ferenc, Fekete Ernő, Mészáros Béla, Rajkai Zoltán, Vajdai Vilmos, Vizi Dávid, Gloviczki Bernát és Jakab Balázs. Jelenet a Melancholy Roomsból (Fotó/Forrás: Katona József Színház) Március 5-én párhuzamos magány-életekbe nyerhet betekintést a közönség Tarnóczi Jakab rendezésében, a Melancholy Rooms ban. A rendező társadalmunk egyik jellemző jelenségét, a magányt mutatja meg, prózában és zenében elbeszélve. A darab figurái társadalmunk tipikus alakjai, akiknek történetét az elmúlt időszak közös traumája inspirálta. Az egyszereplős magánszínház olyan helyzetekben mutatják meg az embereket, melyeknek a valóságban nem lenne közönsége, miközben felteszi a kérdést, hogy mi okozza ezt a különös elszigetelődést, mi köti össze az embereket, és ezt a elzárkózó életmódot meddig lehet folytatni.