Barnóczky Ákos filmrendező mondta ezt a jelzőt a könyvre, miután elolvasta, és valóban, ebben minden van: történelem, tudomány, kaland, sci-fi, mindez összegyúrva. Emellett a szereplők is nagyon karakteresek. Egy csapat katona, egy történész, de mégis az egyik legérdekesebb az volt az írás során, hogy életre keltettem olyan történelmi személyiségeket, akiket eddig csak iskolai tankönyvekből ismertün k" – tette hozzá Dobos János, aki egy év és két hónap alatt, munka mellett, szabadidejében írta meg a regényt, ugyanakkor már a folytatáson gondolkozik. Tervben van a film és a folytatás is "Jelenleg épp a második regényemen dolgozom, de ha azzal elkészülök, akkor terveim szerint A Trianon-küldetést fogom folytatni. Igazából már akkor is megfordult a fejemben a folytatás lehetősége, amikor befejeztem a könyv írását. Remélem, idén el is tudom kezdeni. Szerencsére a visszajelzések nagyon kedvezőek, úgy tűnik, a közönség szereti, mert sokan teszik fel azt a kérdés, hogy lesz-e második rész, és azt is, hogy mikor lesz belőle film.
Dobos János szerint a regény újszerű abban, hogy a magyar történelem olyan időszakával foglalkozik, ami megosztja az embereket. Ezen felül még az időutazós sci-fi sem egy megszokott műfaji megnevezés. "Barnóczky Ákos filmrendező mondta ezt a jelzőt a könyvre, miután elolvasta. Valóban, ebben minden van: történelem, tudomány, kaland, sci-fi, mindez összegyúrva. Emellett a szereplők is nagyon karakteresek. Egy csapat katona, egy történész, de mégis az egyik legérdekesebb az volt az írás során, hogy életre keltettem olyan történelmi személyiségeket, akiket eddig csak iskolai tankönyvekből ismertünk" – tette hozzá Dobos János, aki 1 év és 2 hónap alatt, munka mellett, szabadidejében írta meg a regényt. Ugyanakkor már a folytatáson gondolkozik. Tervben van a film és a folytatás is "Jelenleg épp a második regényemen dolgozom, de ha azzal elkészülök, akkor terveim szerint A Trianon-küldetést fogom folytatni. Igazából már akkor is megfordult a fejemben a folytatás lehetősége, amikor befejeztem a könyv írását.
Gondoltam, ha már regényt írok, hasznosítom a kamaszkori ötletet. Meg aztán: előfordulhat, hogy a jövőben olyan könyvem is napvilágot lát, ami nemzetközi érdeklődésre tart számot, akkor pedig jól fog jönni egy már bejáratott, angol írói álnév. Press77: – "Milyen lenne ma Magyarország, ha Trianon nem történt volna meg? " – olvasható a regény hátulján. Ezzel a gondolattal játszik el a mű. Véleménye szerint miben volna más a mai Magyarország? John P. Drummer: – Nem könnyű kérdés, így az sem véletlen, hogy ezt kissé nyitva hagytam a történet végén. Úgy vélem, ha csupán a geopolitikai szempontokat vesszük figyelembe, akkor is egy stabilabb, erősebb ország lennénk, még azzal együtt is, hogy szerintem egyes területek előbb-utóbb békés úton is leváltak volna Magyarországról. Hogy melyikekre gondolok, azt beleírtam a könyvbe. Press77: – Kérem engedje be olvasóinkat a kulisszatitkok mögé: meséljen egy kicsit bővebben az alkotói folyamatról. John P. Drummer: – A történet kiindulópontja tulajdonképpen az a csata volt, amelyben a regény kicsúcsosodik.
Jelenlegi hely Különleges könyv ez - Felvidéken csak a Könyvklubban Milyen lenne ma Magyarország, ha Trianon nem történt volna meg? Mi lenne, ha módunk lenne meg nem történtté tenni? Erről szól ez a fordulatos, izgalmakban bővelkedő regény, amely a történelmi ismeretek bővítésére is remek alkalmat kínál. Kedvenc kategóriák
"Gyerekként, a családban sosem volt téma Trianon. Annyit tudtam róla, amit történelemórán hallottam, de mivel az iskolában nem ez volt a kedvenc tantárgyam, így elég hiányos maradt a tudásom. Aztán elkezdtünk Erdélybe kirándulni, és megértettem, mit jelent az, hogy »elcsatolt területek«, és valahogy érzékenyebb lettem a témára. " Egy téli estén jött a gondolat, aztán komoly kutatómunka kezdődött "Elkezdett foglalkoztatni a kérdés, hogy milyen lehetett volna a történelem, hol kellett volna máshogy fordulniuk az eseményeknek, hogy ne az legyen, ami lett. Csak úgy, játékból járattam rajta az agyam, kigondoltam egy másfajta befejezést, és egy téli estén az jutott eszembe, hogy ebből lehetne írni egy egész jó sztorit" – mesélte a szerző, akinek bizony komoly kutatómunkára volt szüksége ahhoz, hogy hiteles regényt írjon. "Utána kellett járnom dolgoknak, mert mind történelmileg, mind műszakilag pontos akartam lenni. Szerencsére minden témához nagyon jó szakértőket találtam, akik örömmel osztották meg velem a tudásukat. "
Milyen lenne ma Magyarország, ha Trianon nem történt volna meg? Mi lenne, ha módunk lenne meg nem történtté tenni? Ezzel a kérdéssel játszik el a regény. Egy magyar tudós jóvoltából a hadvezetésnek megadatik a lehetőség, hogy változtassanak Magyarország történelmén. Egy csapat elszánt katona útnak indul a múltba, hogy a megfelelő időben, megfelelő helyen végrehajtott katonai csapással a Trianon megtörténtének még a lehetőségét is megelőzzék. Vajon sikerül-e a különítménynek átküzdenie magát a számos váratlan veszélyen, hogy egyáltalán esélyük legyen beavatkozni az ismert történelem folyásába, jóval Trianon előtt, a magyar történelem sorsfordító pontján? Erről szól ez a fordulatos, izgalmakban bővelkedő regény, amely a történelmi ismeretek bővítésére is remek alkalmat kínál.
De mi megvagyunk! Van okuk az akkori triumfálóknak ma triumfálni? Csehszlovákiából a szlovákok kétszer léptek ki: Tiso és Meciar idején. Jugoszláviából a horvátok kétszer váltak ki: az usztasákkal és a mi korunkban egy véres polgárháborúban. Szerbia szinte mindent elveszített, Koszovót és Montenegrót is. Románia tekintetében pedig Moldáviának – részben Erdély példáján okulva – esze ágában sincs csatlakozni Romániához. 1990-ben mi voltunk a leggyengébb állam a Kárpát-medencében. Most szemünk előtt fordulnak az erőviszonyok. Erős Magyarországot építünk erős nemzettudattal. Annak tudatában, hogy a Magyar Állam nem pusztán egy adott terület lakosainak közigazgatási szolgáltatója, hanem a magyar nemzet politikai önkifejeződése. Végső értelme és célja a magyar nemzet megmaradása és fejlődése. Ennek alapján alkottuk meg az Alaptörvényt, ami kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli, külhoni magyarságért. A Kárpát-medencében korábban elképzelhetetlen nagyságrendben biztosítjuk az identitáserősítést és gazdaságfejlesztést.
tetris válasza a rossz megoldás típuspéldája. "Azt a feladatot kaptam, hogy a gyorséttermekről írjak fogalmazást. " Egy fogalmazást nem úgy kezdünk el, hogy "most fogalmazást fogok írni". Tök mindegy, hogy mi motivál, hacsak a motiváció nem része a problémának. Vagyis: azért írok kutyaszarról, mert bele léptem egybe - ezt le lehet írni. DE: azért írok kutyaszarról, mert a főnököm ezt mondta - ezt nem lehet leírni. Most épp ez utóbbi a helyzet. Az első mondat tehát mindenképp a problémáról szóljon, azaz a gyorsétteremről (pl mit tekintesz annak, milyen egyéb étkezési lehetőségeket lehet felsorolni, milyen problémát látsz velük kapcsolatban, stb... ) Mivel ez egy ÉRVELŐ fogalmazás, ezért érdemes rögtön megmondani azt, hogy mi mellett érvelsz. Érvelő fogalmazás példa. Rossz? Jó? Tiltsák be? Sülői engedélyhez legyen kötött? Támogassa kormány újy gyorséttermek nyitását? Járjon mindenkinek heti egy hamburger? Ne lehessen vasárnap gyorséttermet nyitva tartani? Vagyis vess fel egy problémát, egy vagy több megoldást, és érvelj amellett, hogy az miért jó (miért oldja meg pont az megoldás a promlémát), vagy pedig fogj egy mások által felvetett problémát, és érvelj amellett, hogy az nem is akkora probléma, azaz védd meg a gyorséttermeket a vádaktól.
A magyar felvételi legrettegettebb próbatétele az utolsó, a fogalmazás. A feladatlap és a felvételin felügyelő tanár is felhívja a diákok figyelmét arra, hogy hagyjanak elég időt erre a feladatra. Legalább 10-15 percet. Az előkészítőn egyértelműen kiderült, hogy a mi diákjaink is tartanak a feladattól. De nincs ok aggodalomra, még csak október eleje van, és sokat fogjuk gyakorolni! Miért fontos egyébként az írás? A nyelv egyszerűsödik, és ezáltal a gondolkodás is. A fiatalok sokszor egyszerűsített, lerövidített nyelvet használnak az egymás közti írásbeli kommunikációban. Ez nem baj. Szerintetek ez a fogalmazás jó lesz??Érvelős fogalmazást kellett írni. A téma: A pénz nem boldogít. - A pénz nem (mindig) boldogít Manapság egyre többet lehet hallani, hogy a pénz nem boldogít. Valóban így van? Szerintem.... A baj az, hogy sokszor nincs mellette párhuzamosan egy választékosabb nyelvhasználat, ami a bonyolultabb gondolatok kifejezésére is alkalmas lenne. Aki jobban ír, az a beszédben is jobban fejezi ki magát. Érdemes minden nap írni egy keveset, bele lehet jönni, rá lehet érezni az ízére. Ami pedig az érvelő fogalmazást illeti (esszéről inkább majd az érettségihez közeledve érdemes beszélni), nincs ok a pánikra.
Így beszédünk helyes lesz, érthető, folyékony és ami a legfontosabb, tovább fejleszthető. Megtanulhatunk beszélni angolul úgy is, hogy nem fektetjük le a nyelvi alapokat, és nem írunk fogalmazásokat, de akkor beszédkészségünk egy bizonyos szinten túl (és ez nem túl magas szint, inkább csak egy 'majdelboldogulokvalahogy' szint) rendkívül lassan, de leginkább sehogyan sem fog fejlődni. És ha ezen a ponton jövünk rá arra, hogy fontos lenne megtanulnunk angolul, sajnos gyakorlatilag elölről kell mindent kezdeni. 🙁 Amennyiben kedvet kapott fogalmazások írásához, és szeretné, hogy azokat kijavítsuk Önnek, küldje el fogalmazásait az email címre word dokumentum formátumban. Ha magától nem tud fogalmazási témát kitalálni, itt kérhet tőlünk. A javítási költséget (amennyiben Ön nem az iskola tanulója, 1500. - Ft-ot, amennyiben az iskola tanulója 1. 000. - Ft-ot) utalja át bankszámlánkra (Mizsei Márk, OTP 10918001-00000059-68040002) és miután az átutalt összeget jóváírták számlánkon, fogalmazását kijavítva, szaktanári javaslatokkal egy-két napon belül visszaküldjük.