Aug-szept. -ben virágzik. Faluhelyen elterjedt növény volt, kutak mellé, alacsony, ritka koronájú fák mellé ültették. A lopótök szára végigfut a fák vízszintes ágain, és termései szinte a fáról csüngnek alá. A termések hosszú, nyaki részét csavarvonalban el szokták görbíteni. Az így merevített, érett gyümölcsök flamingóra, vagy gólyára emlékeztetnek. Melegigényes növény, magjai 10-15 fok alatt nem, vagy csak igen lassan csíráznak. Optimális csíráztatási hőmérséklete 25 fok körül van. A kikelt növények 20 fok felett fejlődnek a leggyorsabban. Jól tűri a nagy meleget, és ha ilyenkor elegendő a talajnedvesség, növekedése akadálymentes. A hűvös időt rosszul viseli, 15 fok alatt termései alig növekednek, még alacsonyabb hőmérsékleten pedig a növény növekedése is megáll. 10 csodás kúszónövény a balkonunkra. A magas hőigénye folytán a nyár második felétől burjánzik igazán. Fényigényes, bár gyenge árnyékot még elvisel. Kis lombú fák alatt is termeszthető, ha a fára felfutva az árnyékszint fölé juthat. Ilyen termesztési módnál kevesebb termést köt.
A hajnalkát érdemes lassabban növekvő kúszónövények közé ültetni. Egynyári növény, amelyet csak egyszer kell vetni, utána magától szaporodik. A 3-3, 5 m hosszúságot is elérheti. Mi főként sötétlila változatát ismerjük, de a hajnalka a kék, a lila és a fehér számos árnyalatában létezik (kép:) Iszalag (Clematis) Az iszalag napos (de nem túl forró) fekvést kíván, és a talajjal szemben is van néhány elvárása: legyen humuszban gazdag, nyirkos és "hűvös". A hűvös itt azt jelenti, hogy ne érje közvetlen napsugárzás a gyökérzónát, azaz a növény "lábát". Ennek a növénynek is kell támaszték, de egy kis vékony műanyagháló is megteszi… A klematisz a rózsaszíntől a bordóig és a fehértől a liláig számtalan színben létezik (kép:) Kanári sarkantyúka (Tropaeolum peregrinum) A kanári sarkantyúka júniusban kezd el virágozni egészen októberig nyitja sárga, madártollra hasonlító virágait. Tenyéralakú levelei is nagyon szépek. Gyorsan nő, de nem csavarodik más növényekre, viszont szemet gyönyörködtető látványt nyújt, amint köztük kúszik.
Ez a hortenziaféle a félárnyékot kedveli és a savanyú talajt. Ha ezeket biztosítjuk neki, akkor akár 6 méter magasra is felkapaszkodik. Viaszvirág Az előbb említett fajtákhoz képest kisebb, de semmi esetre sem kevésbé impozáns fajta. Fehér, viaszos bevonatú virágairól kapta a nevét, melyekért bizony alaposan meg kell dolgozni. Viszonylag könnyű tartani, ha betartunk egy-két alapszabályt: nem szabad túlöntözni, a pangó vizet is kerülni kell, és csak akkor mozgassuk, ha muszáj. Nem igényli az évenkénti átültetést, és nem szereti, ha bolygatják. Virágokat csak az idősebb hajtások nevelnek, ha azonban leszedjük az elvirágzott részeket, vagy a bimbókat megfogjuk, akkor a fehér díszekre ne is számítsunk.
Kijöttek az új valorizációs szorzók. A kormány a szerda esti Magyar Közlönyben közzétette a nyugdíjszámításhoz használatos friss valorizációs szorzókat, vette észre a Ez a szorzó azért kell, hogy hozzá tudják igazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Logikus, hogy egy évtizedekkel ezelőtti fizetést összhangba kell hozni egy maival, ennek a számításához kell az a szorzótábla, amit minden márciusban frissítenek. A mostani így néz ki: év - szorzószám 1950 411, 364 1960 180, 288 1970 131, 004 1980 71, 294 1990 26, 867 2000 4, 830 2008 2, 204 2009 2, 164 2010 2, 026 2011 1, 904 2012 1, 866 2013 1, 778 2014 1, 726 2015 1, 655 2016 1, 536 2017 1, 360 2018 1, 222 2019 1, 097 A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak. A szorzók 9, 7 százalékkal nőttek a 2021-es nyugdíj-megállapítások esetén. Mivel a friss táblát a hagyományoknak megfelelően csak most tették közzé, a 2021. első negyedévében nyugdíjat igénylők részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2021. április 15-én jár le, addig csak nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.
Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne- írja a A szabályok Minden év elején, így a 2021. január és március közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén is, csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, hiszen a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat a harmadik hónapban teszik közzé - ez történt meg szerda este. A nyugdíj összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2021-es kezdőidőponttal megállapított nyugellátásoknál már harminchárom évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba. Aki elég felkészültnek érzi magát, hogy elvégezze a számításokat, ITT letöltheti a szorzókat bemutató kormányrendeletet. A lényeg az 1999. oldalon kezdődik, de nyugalom, a megnyitás után csak alig néhányat kell görgetni a táblázathoz, mert a Magyar Közlöny folyamatos lapszámozással készül.
A nyugdíjszámítás fő elemei: nettósítás, valorizálás, azaz szintre hozás, degresszió, szolgálati idő szerinti mérték. Az 1950-től minden egyes évre vonatkozó új valorizációs szorzók az itt elérhető kormányrendeletben találhatóak. A nyugdíjszámítás folyamatáról és a valorizációról pedig ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.
A héten megérkező 13. havi nyugdíj olyan erejű pluszjuttatás, mintha 8 százalékos emelést kapnának az idősek – mondta kérdésünkre Farkas András. A nyugdíjszakértő azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére is tovább nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között. "A nyugdíjakat úgy állapítják meg, hogy a megállapítás éve előtti év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez igazítják az 1988 óta évente keresett, nettósított pénzeket, és így lesz egy számított, havi nettó életpályakereset-összeg, ami alapján aztán meg lehet állapítani a nyugdíjat. Hogy a mindenkori megállapítás előtti év nemzetgazdasági átlagkereseti szintje a referenciaérték, ezért 2015 óta minden évben sokkal jobban járt az a nyugdíjba menő, aki egy későbbi évben kérte a nyugdíja megállapítását. Ennek olyan óriási a jelentősége, hogy gyakorlatilag ugyanolyan erejű meghatározó jelentősége van annak, hogy melyik évben kéri valaki a nyugdíjat, mint annak, amitől egyébként függ a nyugdíj, a ledolgozott évek száma és az említett bizonyos átlagkereset" – részletezte Farkas András.