RÉSZ: • TISZTI VITÉZEK NÉVSORA; • LEGÉNYSÉGI VITÉZEK; • Pótlások; • Felhasznált források; A "Vitézi Rend Története, Szervezete és Tagjainak Névkönyve 1920-1941" című eme kiadványt az 1941-ben kiadott kötet 2013-as hasonmás kiadványa iránt a fenti tartalom szerint érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. Ajánlott még: Erdély nevezetesebb családai. A Brassai fekete templom Mátyás-kori címerei. A Csíksomlyói Kegyszobor története. A középkori magyar címertan jelképezése. A régi nemzetségek és a Szent király jobbágyai. Az ismeretlen népmese. A Csíki székely krónika. A magyar nemzet ősvallása. A heraldika vezérfonala. A parthus, hun-magyar scythákról. Magyar mitológia. A heraldika kézikönyve műszótárral Egy honfoglalás előtti Magyar hadjáratról Németországban - I. Endre, Kálmán királyaink halála évéről. Székely népmesék. Az év legjobbjai - Szavaztak a sportszövetségek - Blikk. Szendrő vára. A nagybányai Horthy-család szabolcsi három nemzedéke. Magyarország művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt. A nemesség Nemességi könyv. Ipolyi Arnold népmese gyűjteménye.
Vitézi Rend. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
A P 1709-el való egyesítésre gyakorlati okokból került sor, de a korábbi jelzet minden tételnél olvasható. Ehhez az iratanyaghoz eredeti segédlet, és utólag a levéltár munkatársai által készített névmutatók állnak rendelkezésre. /Magyar Országos Levéltár/ Névmutató: P 1709 VITÉZI REND 1920-1948 20 r. e. (13 doboz + 6 kötet + 1 téka) = 2, 25 ifm 1. d. 1. tétel A Vitézi Rend kiskátéja 1940 2. tétel Az Országos Vitézi Szék és vidéki vitézi székek iktatott és iktatatlan iratainak töredéke (korábban keletkezett iratmellékletekkel) 1900-1944 2. Ua.
A Kő-hegy egyike városunk szakrális helyeinek, ahol a szerencsések még manapság is gyönyörű jelenések nek lehetnek szemtanúi. A Kő-hegyi búcsú hagyományát a hívek pár éve újraélesztették: idén szeptemberben immár ötödik alkalommal vonulnak fel és tartják meg az ünnepi szentmisét a kápolnánál. Városunk eddig bemutatott műemlékei: Starentanz kápolna és Csulits-kápolna. Budaörs kő hey ho. Felhasznált forrás: Grósz András és Filipszky István: Budaörs Lexikon Fotók: Kótány Katica
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: Jász Annamária - We Love Budapest Akár Budaörs Gellért-hegyének is nevezhetnénk a Kő-hegyet, hiszen épp olyan magas (235 méter), káprázatos a panoráma, és szakrális jelentősége sem elhanyagolható. Budaörsi kőhegy. Aki nem bírja szuflával, a szomszédos Kálvária-dombról is körülnézhet. Túránk kezdetén nem pontosan ide indultunk a 21-es busz csillebérci végállomásától, hanem a Farkas- és a Szekrényes-hegy irányába, de a piros kereszttel, majd a sima pirossal jelzett ösvényre vélhetően az ellenkező irányba tértünk rá; miután az intenzív avarillatú tölgyesben fél órát gyalogoltunk a potyogó makkok között, már közelebb kerültünk a híres Kő-hegyhez, mint eredeti úti célunkhoz, így inkább tartottuk az irányt. Nyaralók, présházak között sétálva érkeztünk meg Budaörs szélére, az ófaluba, ahol a város két ismert látnivalója egymás mellett található és közelíthető meg kisebb-nagyobb erőfeszítéssel. A mindössze 173 méteres Kálvária-dombra például könnyedén fel lehet sétálni a szerpentinen a kőkereszthez és két oldalán a messzeségbe tekintő Szűz Mária és János evangélista mészkőszobraihoz.
Tájékoztató tábla. Az út végén. A Kő-hegy egy időjárás által formázott nagy dolomittömb, amiben barlangok is találhatóak. Néhány bemélyedést mi is láttunk, de az igazi barlangbejárat le volt zárva. A Kő-hegyi Mária kápolna a budaörsi és környékbeli sváb hívők legfontosabb búcsújáró- és zarándokhelye lett a századfordulón. Budaörs kőhegy. Különleges története szerint a második világháborúban több találat is érte, a háborút követően pedig széthordták köveit. A megmentett Mária-szobrot 2003-ban helyezték vissza a közadakozásból teljesen újraépült kápolnába. Jobb oldalán egy Szentháromság-szobrot, bal oldalán egy kőfeszületet láthatunk, mögötte pedig a Golgota található, itt szokták rendezni a Budaörsi Passiójátékot. Golgota A kilátás még párás időben is szép. Sokáig szemléltük a Budaörsi Repülőtérről fel- és leszálló gépeket. Dolomitsziklás, gyepes terület. A 2006-ban elkészült lépcsősoron mi lefelé haladtunk, de természetesen innen is lehet közelíteni. Ebédünket a Templom téri körforgalomhoz nagyon közel eső Fészek Ételbárban fogyasztottuk el.
Parádés kirándulás a Budai-hegység déli részén Csillebércről induló túránk a Budaörs felett magasodó kopár Csiki-hegyek varázslatos vidékére vezet. A Farkas-hegy bámulatosan szép gyepes mezői, az onnan feltáruló pazar panoráma és a fenyőligetes, vadregényes Sorrento sziklái a csúcspontjai a könnyű kirándulásnak. A túra időtartama: 2, 5 óra (pihenők nélkül) A túra hossza: 6, 6 km Szintkülönbség: 200 m fel, ugyanannyi le A túra jellege: Kényelmes erdei utak, turistaösvények, kevés emelkedő, egy rövid szakaszon jelzetlen, de jól követhető út. Az útvonal egész évben jól járható, télen jó szolgálatot tehet egy szél- és vízálló softshell dzseki, mozgást nem akadályozó, gyorsan száradó, strapabiztos túranadrág, nyári melegben pedig egy jól szellőző, nedvességet elvezető technikai póló. Kiindulópont: Csillebérc, KFKI előtti parkoló, a Konkoly Thege Miklós út végén. Autóbusszal 21-es busz a Széll Kálmán tértől a végállomásig. Farkas-hegy, Sorrento » KirándulásTippek. Térképkivágat: Budai-hg. 1:25 000 (Cartographia) Leírás: Csillebércről, a 21-es busz végállomásától indulunk, dél felé, a teniszpályák mellett balra indul be az erdőbe a széles, kényelmes földes út, a piros négyzet és a piros és sárga körtúra jelzéseket kövessük.
Ahogy az alul álló kápolna, úgy a stációk is 1817-ben épültek eredetileg, világháborús megsemmisülésük után 2002-ben építették újjá. A szabályos kúp alakú dombot egy valaha itt működő gejzír alakította ki, és a panoráma már innen is ígéretes: lehet gusztálni a szomszédban magasodó Kő-hegyet, ami már igazán nagy falatnak tűnik. A hegyre csak kijelölt útvonalakon szabad (és a meredek dőlésszög miatt csak így lehet) felmenni. Meg kell kerülni, a Kőszikla utcából vezet fel egy jól kiépített lépcsősor. A Kő-hegy vallási emlékhely is: az itt álló Szeplőtelen Fogantatás-kápolna eredetijét 1855-ben Wendler Ferenc építette annak örömére, hogy túlélt egy bányaszerencsétlenséget, és közben még Szűz Mária is megjelent neki álmában. Menetrend ide: Budaörsi kopárok - Kő-hegy itt: Érd Autóbusz, Villamos, Metró vagy Vasút-al?. A kápolna híres lett, IX. Piusz pápa még egy Mária-szobrot is küldött tiszteletére Rómából. Búcsújáráskor tömegek zarándokoltak ide, Wendler Ferenc pedig egy idő után remeteként a szomszédos barlangba költözött. A kápolna a II. világháborúban elpusztult, 2003-ban építették fel újra, adományokból; mellette magasodik a megmentett Mária-szobor is.