Az egységhossz-korrekció elve azonos az egységsugár-korrekcióval, azonban itt a szerszámhossztól való függés szüntethető meg. A legmodernebb CNC vezérlések pedig a pályagenerálás műveletére is alkalmasak, melynek előnye, hogy nem kell korrekciós számításokat végrehajtani, csupán a kialakítandó kontúrt kell az alkatrészprogramban meghatározni. A hosszkorrekció a szerszám hosszirányú méretét megadó érték. A keresztirányú korrekció a szerszám keresztirányú méretét megadó érték. Méretkorrekció alkalmazása Manapság a szerszámközéppont programozása nagymértékben háttérbe szorult a korszerűbb programozási módszerek kifejlesztésének hatására. Felületkezelési technológiák | CNC. Azonban üresjárati mozgásokra, valamint a szerszám átmérőjével azonos szélességű hornyok kialakítására manapság is előszeretettel alkalmazzák. Egységsugár- és egységhossz-korrekció programozását általában a korábbi NC gépek esetében alkalmaznak, egyszerűbb kontúrprogramozási feladatok elvégzéséhez. A legkorszerűbb és egyben leggyakrabban alkalmazott - méretkorrekciót figyelembe vevő – programozási módszer a pályagenerálás, melyet akár a legbonyolultabb kontúrpályák generálására is felhasználhatnak.
Dr. Boza Pál: Technológiai tervezés CNC gépekre (Kecskeméti Főiskola Műszaki Főiskolai Kar, 1999) - Lektor Kiadó: Kecskeméti Főiskola Műszaki Főiskolai Kar Kiadás helye: Kecskemét Kiadás éve: 1999 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 126 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 28 cm x 20 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal, fotókkal illusztrálva. Megjelent 300 példányban. Vizsgakérdések CAD CAM CNC1 BSc 2019 - Gépek 2 - StuDocu. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A CNC gépekre történő technológiai tervezéshez fontos, hogy ismerjük a hagyományos forgácsolási eljárásokat (esztergálás, marás, stb. ), illetve az ehhez a technikához kapcsolódó alapfogalmakat.
Mérés hagyományos mérőeszközzel a vizsgált alakelem jellemző méretének mérőszámát a mértékegységgel való összehasonlítás útján kapjuk. Mérés koordináta-méréstechnikai módszerekkel a vizsgált alakelemről a mérőgép a tapintó segítségével pontokat vesz fel, a pontokból a számítógép számítja ki a mérendő méretet. Előnyök: - a hagyományos módon és egyébként nem elvégezhető mérési feladatok is elvégezhetők - a mért alakelemek egymáshoz viszonyított helyzete is meghatározható - a számítógép az egész mérési folyamat vezérlését átveszi - megteremtődik a mérési eredmények visszacsatolásának lehetősége Hátrány: - egyszerű elemek mérése estén időigényesebb a hagyományosnál.
Továbbá a keményebb réteg kopásállósága sokkal jobb, mint az alapanyagé. Az egyik legismertebb és legelterjedtebb felületmódosító eljárás acélok esetén. Kérgesítés A kérgesítés az edzés egy speciális formája, mely során csak lokális szinten edzik fel az alkatrészt, praktikusan a felületén. Kérgesítési eljárást 0, 4%-os karbon tartalom felett lehet végrehajtani. A legtöbb edzési eljárás alkalmazható a kérgesítés eljárására: lángedzés, indukciós edzés, nagy darabszám esetén lézeres edzés, ritkán elektronsugaras edzés. Előnye, hogy nem szükséges más anyag a felület erősítéséhez, az alkatrész saját anyagát módosítjuk. Kérgesített fogaskerék Kérgesítés utáni elszíneződés Fémek vegyi vagy fizikai úton történő felületmódosítása Galvanizálási technikák A galvanizálással különböző vezető alapanyagokra fém rétegeket építhetünk fel. Lehet réz, króm, nikkel, ón réteg. A galvanizálás működési elve a galvánelem működésével egyezik meg. Különböző fémek tulajdonságait tudjuk kombinálni az alkatrészek felületén.
A Digitális technika oldal több tárgyhoz is tartozhat. Ha nem vagy biztos a választásodban, nézd meg az egyértelműsítő lapot Digitális technika Tárgykód VIMIAA02 Régi tárgykód VIMIAA01 Általános infók Szak info Kredit 6 Ajánlott félév 1 Keresztfélév nincs Tanszék MIT Követelmények Labor 14 db KisZH 6 db NagyZH 1 db Házi feladat Vizsga van Elérhetőségek Tantárgyi adatlap Tárgyhonlap Facebook tanulmányi csoport A szorgalmi időszakban Az aláírás feltételei: Az előadások legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). Bővebben... A gyakorlatok legalább 70%-án való részvétel. (Max. 4-ről lehet hiányozni) A laborok legalább 83%-án való részvétel. Bme digitális technika 3. 2-ről lehet hiányozni) 40 pont elérése a számonkérésekből: NagyZH: 68 pont KisZH: legalább 4 db legalább 3 pontos. Pótlási lehetőségek: A nagyZH pótolható. A 14. héten és a póthéten lehetőség van 1-1 labor pótlására. A vizsgaidőszakban Írásbeli vizsga. Félévvégi jegy Félévközi pontszám: [math]\left\lceil{\frac {ZH + 4 legjobb KZH} 4}\right\rceil[/math] Az osztályzat megállapítása 75%-ban az írásbeli vizsga és 25%-ban a félévközi pontszám alapján történik: Félévközi pontszám [max.
Belépés címtáras azonosítással vissza a tantárgylistához nyomtatható verzió Digitális technika A tantárgy angol neve: Digital Design Adatlap utolsó módosítása: 2006. július 1. Tantárgy lejárati dátuma: 2015. január 31. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Menedzser Szak Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév VIFO2809 4 2/1/0/v 1/1 3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Risztics Péter Károly, 4. A tantárgy előadója Név: Beosztás: Tanszék, Int. : dr. Risztics Péter egyetemi docens Irányitástechnika és informatika dr. Kóczy T. Tamás egyetemi docens Távközlési és Telematikai 5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Lineáris algebra és egyváltozós függvények Bevezetés az informatikába 6. Előtanulmányi rend Ajánlott: A tárgy épit a Lineáris algebra és egyváltozós függvények (T10) valamint a Bevezetés az informatikába (T3) cimű tárgyak ismeretanyagára. Bme digitális technikart.com. 7. A tantárgy célkitűzése A tárgy célja, hogy a műszaki menedzser szak hallgatói megfelelő ismereteket szerezzenek a digitális hardver, a rendszertechnikai tervezés, a számitástechnika területén, beleértve a leirási és tervezési módszereket és az ehhez szükséges elméleti és konkrét gyakorlati ismereteket.
8. A tantárgy részletes tematikája 1-2 hét A logikai feladat és a logikai tervezés fogalma. Az analóg és digitális jelfeldolgozás lényege és összehasonlításuk. A logikai rendszer, mint a digitális eszközök elvi absztrakciója. A Boole-algebra alkalmazása a működés leírására. Számrendszerek (2, 10, 16), számábrázolási módok és az aritmetikai műveletekre gyakorolt hatásuk. Átváltás a számrendszerek között, Horner szabály, gyors átalakítás kettes és hexadecimális számrendszerek között. Törtek ábrázolása, negatív számok ábrázolása, előjel és abszolút érték, kettes komplemens. Tízes számrendszer kezelése, BCD ábrázolás. Logikai érték, logikai változó, logikai függvény fogalma. Logikai érték származtatása feszültség logika. Logikai függvények megadási módjai, konjunktív és diszjunktív kanonikus algebrai és számjegyes alakok. Digitális technika 2 | Irányítástechnika és Informatika Tanszék. Minterm és maxtermes ábrázolás. Átalakítás különböző számjegyes alakok között. Logikai kapuk ábrázolása rajzjelekkel. 3-4 hét Logikai függvények minimalizálása, szomszédosság fogalma, algebrai egyszerűsítés, prímimplikáns fogalma, megkülönböztetett minterm/maxterm, prímimplikánsok és lényeges prímimplikánsok keresése, grafikus minimalizálás, Karnaugh tábla, közömbös fogalma, legegyszerűbb kétszintű alak előállítása.
Alapállapot beállítás, töltés, engedélyezés, és egyedi műveletek kiválasztása. GY5: Általános célú sorrendi logikai elemek tervezése. Interfészjelek, vezérlőjelek használata. Bináris számlálók. L5: Teljes 4 digites 7 szegmenses kijelző egység felépítése. Bináris számláló megtervezése. 6. EA6: Adatfeldolgozó egységek tervezése, példák egyszerűbb feladatokra (ADD, SUB, COMP). Regiszterek, Stack, FIFO. BME VIK - Digitális technika. SRAM memóriák használata, tulajdonságai. GY6: Mintakereső feladat bemutatása, a tervezés lépései. L6: Mintakereső áramkör megvalósítása 256 bájtos ROM memóriához. Feladat: Előírt tulajdonságú adatbájt megkeresése, {cím, adat} kijelzése a 4 digites kijelzőn előre elkészített modulok felhasználásával. 7. EA7: A regisztertranszfer szintű tervezés. Vezérlő és adatfeldolgozó egységek együttes specifikációja. Vezérlők tervezése HLSM és ASM megközelítéssel. Elemi műveletek, feltételek kezelése. Állapotátmenetek, vezérlési szerkezetek. GY7: Digitális rendszer tervezése a legnagyobb közös osztó (GCD) meghatározásához.
Az algoritmus áttekintése, a feldolgozás lépései, a szükséges műveleti egységek és vezérlőjelek meghatározása. A vezérlőegység állapotdiagramja és megtervezése. L7: A GCD egység Verilog HDL kódjának elkészítése, szimulációja, megvalósítása. EA8: Az általánosított adatfeldolgozó egység. Be- és kimeneti interfészek. Adatméret, műveletek szabványosítása. Az általános adatstruktúra elemei: memória, regiszterek/regisztertömb, stack, ALU, státuszjelző bitek. GY8: A MiniRISC GUI bevezetése, szerkesztés, fordítás, ellenőrzés, lépésenkénti végrehajtással elemi (3-4 utasításos) ASM minta programokon. L8: A MiniRISC GUI bemutatása. Az előadáson elkészített forráskódok használata, fordítás, letöltés, futtatás. Jegyzet - Digitális Technika 1. - BMEVIIIAA04 - BME - StuDocu. Hibakeresés/javítás lehetőségei. Tipikus ASM programozási minták: ciklus szervezés, indirekt adatcímzés, időzítés alkalmazása. (Esetleg néhány kurzusnak elmarad, Okt. 23., Nov. 1. ). 9. EA9: A MiniRISC mikrovezérlő/mikroprocesszor felépítésének bemutatása. Programtár, programszámláló, utasítás végrehajtási fázisok: F-D-E. Az utasítás végrehajtás FSM modellje.
A hallgatók a tanulmányok során megismerkednek a Boole-algebra alapjaival, a logikai hálózatok tervezésével, a mikroprocesszoros rendszerekkel, ezek eszközbázisával és lprogramozhatóságával. 8. A tantárgy részletes tematikája A logikai tervezés célja. A kombinációs és sorrendi hálózatok fogalma. A Boole-algebra axiomái és tételei. A logikai függvény fogalma. Függvvényosztályok és tulajdonságaik. A funkcionális teljesség fogalma. Kombinációs hálózatok tervezése. Minimalizálási eljárások. A hazárdjelenségek okai, megszüntetésük módja. Két és többszintű hálózatok. A PLA-k felhasználása a logikai hálózatokban. A sorrendi hálózatok csoportositása és működésük leirása. Elemi sorrendi áramkörök. A szinkron, illetve az aszinkron hálózatok tervezésének bemutatása. Az állapotok minimalizása. Bme digitális technika gateway. Ekvivalencia és kompatibilitási relációk. Az állapotkódolási eljárások. A vezérlési függvények meghatározása. Analizis feladatok. A kritikus versenyhelyzet és a lényeges hazárd. A megszüntetésük módja. Memória és PLA elemek felhasználása a sorrendi hálózatok megvalósitásában.