A vakcina hatékonysága az összes vizsgált korcsoportban és etnikai csoportban hasonló volt. Astrazeneca ki gyártja se. Cikkek ebben a témában: Astra Zeneca: vérrögök alakult ki az oltás után AstraZeneca: a vakcina jobb, mint a koronavírus Európai Gyógyszerügynökség: az Astra Zeneca vakcina biztonságos Az amerikai vizsgálat során ismét megerősítést nyert az, hogy a két oltás közötti időszak akár 12 hétre is kitolható, sőt a 4 hétnél hosszabb időintervallum a két vakcina között még növelheti is az oltás hatékonyságát, és erősítheti a szervezetben kiváltott immunválaszt. Ruud Dobber, az AstraZeneca forgalmazásért felelős ügyvezető alelnöke elmondta: a vállalat a következő hetekben benyújtja engedélyezési kérelmét az amerikai hatóságoknak a vakcina egyesült államokbeli alkalmazására. AsraZeneca mellékhatásairól A sajtótájékoztatón egy cseh újságíró arról kérdezte a gyógyszercég vezetőit, mit gondolnak arról, hogy az oltóanyagukba vetett bizalom és a vakcina hitelessége érezhetően csökkent az utóbbi napokban az Európai Unió országainak lakossága körében, miután felmerült, hogy az oltóanyag esetleg vérrögképződési problémákkal hozható összefüggésbe.
Két héttel a második dózis után a Pfizer 88 százalékos, az AstraZeneca 66 százalékos hatékonysággal bír, a többi vakcina hatásosságáról azonban még nincs megbízhatónak minősülő adat. Astrazeneca ki gyártja 2017. Duda Ernő hozzátette, hogy jó sejtes immunitást váltanak ki még a vektoralapú vakcinák is (Sputnyik V), és – függetlenül attól, hogy ki gyártja – az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyagok a legkevésbé hatásosak (Sinopharm). Hozzátette azt is, hogy bármely védőoltás jobb, mint az oltatlanság. Koronavírus indiai mutáns Magyarország veszély
Vaszilij Ignatyev, az R-Pharm vezérigazgatója azt is elmondta, hogy a legnagyobb érdeklődést a vakcina iránt most a Perzsa-öböl országai mutatják Az AstraZeneca vakcina kétkomponensű vakcina, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) februárban hagyott jóvá. Számos európai országban felfüggesztették az angol-svéd termékkel történő oltást, miután a beoltottaknál trombózisesetek következtek be, akik közül néhányan meghaltak. Astrazeneca ki gyártja tv. A WHO bizottsága később elismerte az AstraZeneca oltás és a vérrögök közötti kapcsolatot. Az Európai Bizottság május elején kijelentette, hogy bizalomhiány alakult ki az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyártóval szemben a lassú szállítások miatt, ezért nem hosszabbítja meg a vakcinavásárlási szerződést a céggel. A brit-svéd gyógyszercég 2021 első negyedévében a vállalt 120 millió dózisból csak mintegy 30 milliót szállított le, vagyis a szerződésben foglalt mennyiség negyedét.
1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3, 16 százalék.
A főpolgármester rossz kampánya miatt a két jelölt közötti szakadék augusztusra 40 százalékpontra nőtt. A baloldal második előválasztási fordulója után készült Nézőpont-felmérés szerint Márki-Zay nem tudta jobban megszorítani a hivatalban lévő miniszterelnököt, mint Karácsony. A kettőjük közötti népszerűségkülönbség 3 százalékponttal több, mint Karácsony esetében volt: 31 százalékpont. KARÁCSONY JOBB VOLT, MINT MÁRKI-ZAY – Nézőpont Intézet. Arra a kérdésre, hogy "ha Ön dönthetné el", Orbán és Márki-Zay közül kit választana miniszterelnöknek, múlt héten a felnőtt magyarok 54 százaléka nevezte meg a hivatalban lévőt és 23 százaléka a hivatalba kívánkozót (további 14 százalék egyiket sem választaná miniszterelnöknek). Jelentős különbség azonban Karácsony nyáreleji és Márki-Zay őszeleji helyzete között, hogy azóta úgy tűnik, eldőlt, ki lesz a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Az előválasztás után ugyan Márki-Zay népszerűbb, mint Karácsony volt, de a jelöltválasztás Orbán Viktor táborát még jobban mozgósította. Az egyes korcsoportok körében jól láthatóak a baloldali jelöltek mozgósító erejének korlátai.
A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson újabb ellenzéki kétharmaddal védte meg polgármesteri címét Hódmezővásárhelyen. 2021-ben úgy nyerte meg az ellenzéki miniszterelnök-választást, hogy egyáltalán nem ő tűnt erre a legesélyesebbnek. És az összefogás még mindig tart A sokpárti formációra tekintettel a siófoki ellenzéki kampányrendezvényen rengeteg felszólaló osztotta meg kormányváltó gondolatait a publikummal, köztük: Lengyel Róbert, a Becsülettel Siófokért Egyesület elnöke, Siófok ellenzéki polgármestere, aki szerint vannak, akik vörös kabátjukat narancsszínű mellényre cserélve várják Putyin elismerését; Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, Budapest főpolgármestere, aki figyelmeztetett, hogy április 3-án Balatont, Magyarország, egyben Európa egyik legfontosabb természeti értékét is meg kell védenünk, ami az n+1.
A vélhetően ellenzéki, harminc év körüli fiatalok csoportjában magasabb az Orbánnal szemben Márki-Zayt támogatók aránya (29 százalék), mint amennyi Karácsonyé volt (21 százalék). Azonban Orbán két kihívójával szemben ebben a korcsoportban 39, illetve 38 százalékot kapott. Karácsony Gergely előválasztási kampánya elején tehát közelebb került Orbán Viktor legyőzéséhez, mint most Márki-Zay Péter. Igaz, ez a közelség is még nagy távolságot jelent. Nézőpont: Márki-Zay népszerűtlenebb, mint Karácsony. Mindenesetre az előválasztás győzelmi mámora után keserűen ébredhet a vásárhelyi polgármester, ha kiderül, hogy választási győzelmére nincs esély. Nézőpont Intézet alapján Magyar Nemzet
Amiről nem ejtett szót: vagy legalábbis nem találtunk utalást, az a kórházi adósságokra vonatkozó tervei. A kórházi adósságokkal évek óta küzd a kormányzat. Idén júliusban még 46 milliárd forintra rúgott az adósság, amiből augusztusban hirtelen eltűnt 18 milliárd. Ez azonban nem a kifizetéseknek volt köszönhető, hanem annak, hogy a kórházak egy összegben megkapták az év első négy hónapja után járó Covid-ellátás költségeit, mintegy 9 milliárdot. A többi 9 milliárd tartozás pedig azért tűnt el, mert az orvosképző egyetemek augusztustól alapítványi formában üzemelnek, így a náluk felgyűlő egészségügyi adósság is kikerült az állami kimutatásból. De ettől még az intézmények adóssága folyamatosan újratermelődik évről-évre. Most, hogy az ellenzéki előválasztás megmérettetései lezárultak, minden bizonnyal tovább cizellálódnak Márki-Zay Péter különböző szakterületekkel kapcsolatos tervei. Hiszen e két szegmensben is csak a legfontosabb változtatásokra tért ki a kampány során, de az előtte álló fél év fontos feladatai között valószínűleg folytatódik a célok finomítása.
Vitakultúra fejlesztése, álhírek felismerése: az ellenzéki miniszterlelnök-jelölt szerint az amerikai filmekben látott vitaklubokra van szükség a magyar oktatásban, amelyekben a gyerekek megtanulnak érvelni. De jónak tartaná átvenni a finn oktatás egyik eredményét is, ahol a gyerekek már remekül beazonosítják és védekeznek a fake news-ok (álhírek) ellen. Több közgazdaságtan, vállalkozói és jogi ismeret: "Elvileg egy jogállamban, demokráciában és piacgazdaságban élünk, de a felnövekvő generáció a lehető legkevesebb információt kapja erről. Pedig ahhoz, hogy a gyerekek esetleg később vállalkozóvá válhassanak, tudniuk kell, milyen jogaik vannak, ezért jóval több jogot, közgazdaságtant, vállalkozói ismereteket és politikai ismereteket kell kanpuk. Egy 18 éves gyerek legyen készen arra, hogy egy piacgazdaságban, jogállamban, demokráciában megállja a helyét, akár nemzetközi viszonylatban is". Bérrendezéssel több tanárt a rendszerbe: a miniszterelnök-jelölt szerint a kormány pont az egyébként kritikusan fontos természettudományi tárgyakat szünteti meg vagy építi vissza azzal, hogy a kevés fizetés miatt nincs elég tanár.