A Joyetech BF SS316 kazán a Joyetech eGo AIO e-cigaretta készülékek és CUBIS patronok porlasztója. Az ár 5db. kazánra vonatkozik. Az 1. 0Ω és a 0. 6Ω kazánok a hagyományos dohányzást imitáló (szájból tüdőre slukkolós) használatra alkalmasak, a 0. 5Ω ellenállású pedig az egyből tüdőre stílus kedvelőinek ajánlott. Ellenállások: 0. 5Ω (15-30W) 0. 6Ω (15-28W) 1. 0Ω (10-25W) Eredeti Joyetech termék! Kompatibilis készülékek: Joyetech AIO 1500, Joyetech AIO D16, Joyetech AIO BOX, Joyetech AIO D22 XL (0. 6Ω, 1. Elektromos cigi Joyetech BF SS316 kazán/5 darab porlasztó. 0Ω), E cigi eVic BASIC + CUBIS PRO Mini patron, CUBOX készlet, Joyetech AIO Pro (0. 5Ω, 0. 6Ω), Joyetech eAIO Pro C (0. 6Ω), Joyetech eVic AIO VT (0. 5Ω), Cuboid Mini Kit (0. 5Ω)
300 feltöltés. Ellenállás: 0, 6 Ohm (1, 0 Ohm porlasztóval is kompatibilis) Tartály: 2, 0 ml kapacitású, betekintőnyílással, így az e-liquid szintje nyomon követhető. Szipka: A szipka belseje spirális kialakítású Joyetech eGo AIO elektromos cigaretta csomag tartalma 1 db eGo AIO elektromos cigaretta készülék 2 db BF SS316 0, 6 Ohm porlasztó 2 db drip tip 1 db micro USB kábel
Figyelt kérdés naponta kell szinte cserélnem az elektromos cigimbe a porlasztót miért? én csinálok valamit rosszul vagy ez ilyen vacak dolog? napi 1, 5 tank liqidet sívok el de van hogy egy nap és kuka a porlasztó miért? 1/3 anonim válasza: 100% Attól függ hogy miért kell cserélned. A max jelzésnél kevesebbet tölts bele. A porlasztó csere előtt a porlasztó közepébe a csőbe is csepegtess a folyadékból hogy már előre beszívja magát a vatta. Olyan folyadékot használj ami nem tömíti el hamar a porlasztót. Én csinálok valamit rosszul? Joyetech eGO AIO!. A csak gyümölcsösek jók. Amiben már van valamilyen desszert vagy dohány íz azok nagyon hamar tömítik el a porlasztót. Gyümölcsössel nekem volt olyan porlasztó ami majdnem két hónapig bírta. A csokis csak pár nap vagy rossz esetben csak egy. A dohány íz is pár nap vagy egy hét és eldugítja a porlasztót. A porlasztók között is lehetnek kis különbségek mert nem mindegyikben teljesen ugyanúgy tömít a vatta. Valamelyik folyósabb és valamelyik nem. Ha állítható a W vagy a V akkor kis értékekkel kell felfelé menni amíg nem szörcsög.
6. 21:32 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Ha később egy slukk egy kicsit száraznak tűnik akkor lejjebb kell venni az értékeket. Lehet játszani a levegőztetéssel is. Ha szörcsög akkor teljesen ki lehet nyitni a levegő nyílást de ha alig jön a folyadék és már érezni lehet hogy kicsit már száraz akkor minimumra kell venni a levegőztetést. A már rossz ízt adó porlasztót meg lehet próbálni kitisztítani. Ehhez forró vízben lehetőleg desztilláltban kell kiáztatni és utána teljesen megszárítani. 2017. febr. 19. 13:30 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: Az összes ego termék kukába való (nekem is volt sok).. Eleaf istic TC 40w, vagy ezt vedd meg: [link] Nekem ezeknél 2havonta kell porlasztó csere, ami kb. :1500ft Jobb teljesítmény, nem melegszik, és nem pocsékolja liquidet sem. 18:16 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 anonim válasza: Nekem kibír egy porlasztó 2-3 hetet. A lényeg, hogy mielőtt használatba veszed, a porlasztó közepén lévő lyukba is cseppents 1-2 csepp folyadékot, a tankban ne lépd túl a max. Joyetech eGo AIO Box elektromos cigaretta készlet - oxygain.sk. jelzés csíkját. Összetekerés után pedig várj legalább 5-10 percet használatba vétel előtt.
A forró földmagban lévő húsz százaléknyi nikkel kulcsfontosságú szerepet játszik a Föld mágneses erőterének létrehozásában egy kutatócsoport szimulációs kísérletei szerint. A Föld mágneses terét elsősorban a nagyrészt vasból álló belső mag folyékony részének dinamóhatása hozza létre. Csupán a vassal azonban ezt a hatást nem lehet megmagyarázni, szükséges hozzá a húsz százaléknyi nikkel is – állapították meg würzburgi és bécsi fizikusok szimulációk segítségével, kutatásukat a Nature Communications című szaklap friss száma ismertette. A mintegy hétezer kilométer átmérőjű földmag alkotja a Föld fémes belsejét. Nagyjából akkora, mint a Hold és olyan forró, mint a Nap felszíne. Nyomása több száz gigapascal, ami ahhoz hasonlítható, mint több mozdony egyetlen négyzetmilliméteren fejtene ki nyomást. "Ilyen körülmények között az anyagok egészen másképp viselkedhetnek, mint amit megszoktunk. Nehéz ilyet laboratóriumban előállítani, de bonyolult szimulációval ki tudjuk számítani, hogy viselkednek a földmag fémjei a kvantummechanika szintjén" – idézte a Science Daily Karsten Heldet, a Bécsi Műszaki Egyetem kutatóját, a tanulmány egyik szerzőjét.
A nikkel nagy aránya miatt a forró mag hője nem tudna a földfelszín felé mozogni, ha csak az elektronok mozgására lenne utalva. Ennek eredményeképpen konvekciós áramlatok jönnek létre, melyek végül a Föld mágnesességét létrehozzák. [2] A mágneses mező változásai [ szerkesztés] Az északi pólus évenkénti vándorlása. 2015-re kb. 50 km/év sebességgel mozog, emiatt az éves mérési pontok elkülönülnek. A magnetoszféra megvédi a Föld felszínét a napszél töltött részecskéitől. A Nappal szembeni oldalon összenyomódik az érkező részecskék hatására, a túloldalon pedig elnyúlik A mágneses mező erőssége a Föld felszínén legkevesebb 30 mikrotesla (0, 3 gauss) Dél-Amerika és Dél-Afrika egyes részein, legtöbb 60 mikrotesla (0, 6 gauss) a mágneses sarkok körül, Észak-Kanadában, Ausztrália déli részén és Szibériában. 2003 októberében a Föld mágneses terét egy hatalmas napkitörés részecskehulláma érte el, amely intenzív geomágneses vihart idézett elő és szokatlan sarki fényt okozott. A National Geographic Online 2005. január 31-i cikke szerint a Dél-Atlanti Anomália területén a mágneses mező védőpajzsa az átlagosnál gyengébb.
Az eredmények szerint a légköri változások jelentős hatással voltak egyebek között az éghajlatra. A környezeti változások, amellett, hogy valószínűleg felerősítették a jégtakarók növekedését és hozzájárultak az ausztrál megafauna kipusztulásához, a vörös festékanyagos kézlenyomatok megszaporodásában is szerepet játszhattak, mivel az emberek ezt a pigmentet használhatták fényvédőként a megnövekedett ultraibolya-sugárzás ellen. Ebben az időszakban a barlangokat is egyre gyakrabban használták őseink és a barlangrajzok is megszaporodtak, hiszen ezek a föld alatti területek védelmet nyújthattak a zord éghajlati és környezeti körülmények ellen. Mindez kiélezhette a versenyt a neandervölgyiek között és közrejátszhatott a kihalásukban. A Föld mágneses mezeje nagyjából 9 százalékkal gyengült az elmúlt 170 évben és a kutatók szerint nem lehet kizárni egy újabb pólusváltá s lehetőségét. Egy ilyen esemény drasztikus következményekkel, például a villamos- és a műholdhálózat károsodásával, megsemmisülésével is járhatna.
Amikor a dinamó újraindul, a mágneses pólusok helyet cseréltek. De az is előfordulhat, hogy az inverzió nem teljes, hanem a dipól tengely átmeneti változása, amely végül visszatér eredeti helyzetébe. Kísérlet Helmholtz-tekercsekkel hajtják végre: két egyforma és koncentrikus kör alakú tekerccsel, amelyeken keresztül az áram azonos intenzitása áthalad. A tekercsek mágneses tere kölcsönhatásba lép a Földével, így létrejövő mágneses mező keletkezik.
Mint az orosz tudós rámutatott, nincs semmi törvényszerűség a pólusváltásokban: van, hogy egymillió év leforgása alatt 5-6-szor is megváltozik a geomágneses tér polaritása, ám előfordul, hogy néhány tízmillió évre egyazon állapotban merevedik meg" – mondta. Bolygónk történetében három ilyen hosszú nyugalmi időszak volt, s mindegyiket tömeges kihalási események követték, amikor a fajok 75-90 százaléka eltűnt a Föld színéről. Ennek okait taglalva Vlagyimir Pavlov kifejtette, hogy nem a mágneses tér gyilkolt önmagában. A pólusváltások oka a földmagban lévő öngerjesztő "dinamó" instabilitásában keresendő. A nyugalmi időszakhoz közeledvén a váltások gyakorisága csökken, majd a pólusok "megmerevednek". Évmilliók elteltével e stabilitás egyik pillanatról megszűnik, "felrobban": a geomágneses polaritás olyan szaporán változik, mintha valaki ide-oda kapcsolgatná azt. Eközben a Földet kataklizmák rázzák meg, megszaporodnak a vulkánkitörések. A kutató magyarázata szerint egy-egy ilyen nyugalmi periódus alatt a folyékony külső mag és a földköpeny között valami "kéregféle" képződik, s amikor annak vastagsága meghalad egy kritikus értéket, széttöredezik.
Az Új-dél-walesi Egyetem szakemberei szerint a pólusváltás – egy alacsony naptevékenységgel kísért időszakkal párosulva – állhatott egy sor olyan éghajlati és környezeti jelenség hátterében, amelyek drasztikus következményekkel jártak. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői Új-Zéland ősi, déli kaurifenyőinek évgyűrűin végeztek szénizotópos kormeghatározást. Ez lehetővé tette, hogy nyomon kövessék a radioaktív C-14 (szén-14) izotóp légköri koncentrációjának emelkedését, amely a Laschamps-elmozdulás idején a Földet érő nagyenergiájú kozmikus sugárzás növekedésének eredménye volt. A szakemberek továbbá a világ különböző tájairól származó mintákat, köztük jégmagokat vizsgálva megállapították, hogy számos jelentős környezeti változás, például a mai Észak-Amerika területét borító jégtakaró jelentős megnövekedése ment végbe a bolygón a radioaktív C-14 izotóp légköri koncentrációjának megnövekedésével párhuzamosan. A jégmagok elemzésének eredményei továbbá azt sugallták, hogy a Laschamps-elmozdulás a naptevékenység csökkenésével, úgynevezett Nagy Szoláris Minimumokkal eshetett egybe.